RETRO RÁDIÓ

Magyar EU-elnökség: óriási sikereket ért el a magyar diplomácia

WM
Szerző
WM
Létrehozva2025. 01. 02. 05:45

Orbán Viktor szerint nincs olyan ország, amely ne élvezné az elmúlt félév megfeszített munkájának gyümölcsét. A magyar EU-elnökség időszaka december 31-én járt le.

2024. július elsején Belgiumtól vettük át az EU soros elnökségét, amelyet 2025. január elsejével tovább is adtunk a lengyeleknek. Az elmúlt fél évben olyan méretű sikereket ért el a magyar diplomácia, amelyre sokszor akár több évet is kell várni. 

ORBÁN Viktor; MICHEL, Charles; BORRELL FONTELLES, Josep; METSOLA, Roberta, EU-elnökség
Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményére került sor novemberben. Magyarországra látogattak a nyugati világ vezetői az EU-elnökség keretében. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok decemberi csúcstalálkozóján adott sajtónyilatkozatában elmondta: már csak rá kell ütni a pecsétet az elmúlt fél évben végzett munkára. Mint mondta: minden nyugat-balkáni ország előrement, van, aki hétmérföldes csizmával lépett előre.

Nincs olyan ország, amelyik ne élvezte volna a munkánk előnyét, és ha ideszámítom a schengeni térséget is, akkor pedig ez egy hatalmas sikerekkel záruló félév

– szögezte le Orbán Viktor, majd hozzátette: az elmúlt félév jó mulatság, férfimunka volt.

Békemisszió

Az idei év júliusa és decembere között a magyar miniszterelnök kétszer is békemisszióba kezdett annak érdekében, hogy az orosz-ukrán háborúban minél hamarabb tűzszünet lehessen. A soros elnökség átvételének másnapján Orbán Viktor már útnak is indult:

Decemberben pedig újabb békemisszióba kezdett a kormányfő, aminek a célja az volt, hogy az ortodox karácsony időszakára kössenek a felek fegyverszünetet. Az orosz elnök elfogadta Orbán Viktor kezdeményezését, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban elutasította azt. A békemisszió 2.0 állomásai a következőképpen alakultak:

A schengeni övezet kibővítése

Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter a legnagyobb közösségi oldalára feltöltött videójában a magyar EU-elnökség óriási sikerének nevezte, hogy 2025. január 1-jétől Románia és Bulgária a schengeni térség teljes jogú tagja lesz. 

A miniszter emlékeztetett, a folyamat még 2011-ben, az előző magyar uniós elnökség alatt kezdődött, és mostanra zárult le, amikor ismét Magyarország töltötte be az EU Tanácsának soros elnökségét. Hangsúlyozta: a magyar-román határon évente mintegy 20 millió személy kel át,

„a döntés jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja a határátlépésüket”.

Emellett megkönnyíti a kapcsolattartást Magyarország és az erdélyi magyar közösség között is – tette hozzá.

Versenyképességi paktum elfogadása

Szintén az óriási sikerek közé sorolandó az is, hogy elfogadták a magyar EU-elnökség által előterjesztett versenyképességi paktumot, a budapesti deklarációt az Európai Unió állam- és kormányfőinek novemberi informális ülésén. Orbán Viktor miniszterelnök a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, újra naggyá akarják tenni Európát.

A kormányfő kijelentette: a csúcs fő témájában, a versenyképességben teljes egyetértés volt, sikerült elérni a magyar elnökség által kitűzött célt, hogy versenyképességi paktumot fogadjanak el. A dokumentum a következő öt évre a versenyképességet helyezi középpontba és kimondja, hogy azonnali cselekvésre van szükség. Kiemelte: az Európai Unió növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé vagy az Egyesült Államoké, a termelékenység Európában lassabban növekszik, mint a versenytársainál, az EU részesedése a világkereskedelemből csökken. 

Az uniós vállalatok háromszor magasabb villamosenergia árat és négyszer nagyobb földgázárat fizetnek, mint a versenytársaik az Egyesült Államokban.

A deklaráció néhány pontját ismertetve elmondta: elhatározták, hogy egyszerűsítési forradalmat hajtanak végre az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében, 2025 első félévének végére drasztikusan le fogják csökkenteni a jelentési kötelezettségek számát, amelyek nagy terhet rónak az európai cégekre. Hozzátette: sürgős intézkedéseket fogadnak el a magas energiaárak mérséklése érdekében, és valódi iparpolitikát is megfogalmaznak a következő időszakban. Mindannyian egyetértettek abban, hogy 2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fogják fordítani.

Magyarország védi magát a migrációtól

"2024 megtanította a béke, a biztonság és a védelem fontosságát. Rossz döntések sora vezetett oda, hogy Európa egyre közelebb kerül a háborúhoz, és a migráció következményei is egyre elviselhetetlenebbek az európai városokban" - minderről Szalay-Borovniczky Kristóf beszélt legújabb videójában. A honvédelmi miniszter szerint a kormány számára idén is Magyarország biztonsága volt az első.

Magyarország következetesen védi magát a migrációtól, és attól is, hogy bárki háborúba sodorja az országot. Naponta emelünk szót a békéért, a tűzszünetért, és emellett megerősítettük védelmi képességeinket is.

 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.