Magyar EU-elnökség: óriási sikereket ért el a magyar diplomácia

2024. július elsején Belgiumtól vettük át az EU soros elnökségét, amelyet 2025. január elsejével tovább is adtunk a lengyeleknek. Az elmúlt fél évben olyan méretű sikereket ért el a magyar diplomácia, amelyre sokszor akár több évet is kell várni. 

Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok decemberi csúcstalálkozóján adott sajtónyilatkozatában elmondta: már csak rá kell ütni a pecsétet az elmúlt fél évben végzett munkára. Mint mondta: minden nyugat-balkáni ország előrement, van, aki hétmérföldes csizmával lépett előre.

– szögezte le Orbán Viktor, majd hozzátette: az elmúlt félév jó mulatság, férfimunka volt.

Békemisszió

Az idei év júliusa és decembere között a magyar miniszterelnök kétszer is békemisszióba kezdett annak érdekében, hogy az orosz-ukrán háborúban minél hamarabb tűzszünet lehessen. A soros elnökség átvételének másnapján Orbán Viktor már útnak is indult:

• 2024. július 2., Kijev: találkozó Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel,
• 2024. július 5., Moszkva: találkozó Vlagyimir Putyin orosz elnökkel,
• 2024. július 8., Peking: találkozó Hszi Csin-ping kínai elnökkel,
• 2024. július 9., Washington: találkozó Recep Tayyip Erdogan török elnökkel,
• 2024. július 11., Mar-a Lago: találkozó Donald Trump volt amerikai elnökkel, elnökjelölttel.

Decemberben pedig újabb békemisszióba kezdett a kormányfő, aminek a célja az volt, hogy az ortodox karácsony időszakára kössenek a felek fegyverszünetet. Az orosz elnök elfogadta Orbán Viktor kezdeményezését, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban elutasította azt. A békemisszió 2.0 állomásai a következőképpen alakultak:

• 2024. december 4., Vatikán: találkozó Ferenc pápával,
• 2024. december 10., Florida: találkozó Donald Trumppal és Elon Muskkal, 
• 2024. december 11., Moszkva: Orbán Viktor telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal,
• 2024. december 12., Ankara: találkozó Recep Tayyip Erdogannal.

A schengeni övezet kibővítése

Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter a legnagyobb közösségi oldalára feltöltött videójában a magyar EU-elnökség óriási sikerének nevezte, hogy 2025. január 1-jétől Románia és Bulgária a schengeni térség teljes jogú tagja lesz. 

A miniszter emlékeztetett, a folyamat még 2011-ben, az előző magyar uniós elnökség alatt kezdődött, és mostanra zárult le, amikor ismét Magyarország töltötte be az EU Tanácsának soros elnökségét. Hangsúlyozta: a magyar-román határon évente mintegy 20 millió személy kel át,

Emellett megkönnyíti a kapcsolattartást Magyarország és az erdélyi magyar közösség között is – tette hozzá.

Versenyképességi paktum elfogadása

Szintén az óriási sikerek közé sorolandó az is, hogy elfogadták a magyar EU-elnökség által előterjesztett versenyképességi paktumot, a budapesti deklarációt az Európai Unió állam- és kormányfőinek novemberi informális ülésén. Orbán Viktor miniszterelnök a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, újra naggyá akarják tenni Európát.

A kormányfő kijelentette: a csúcs fő témájában, a versenyképességben teljes egyetértés volt, sikerült elérni a magyar elnökség által kitűzött célt, hogy versenyképességi paktumot fogadjanak el. A dokumentum a következő öt évre a versenyképességet helyezi középpontba és kimondja, hogy azonnali cselekvésre van szükség. Kiemelte: az Európai Unió növekedése az elmúlt két évtizedben tartósan lassabb volt, mint Kínáé vagy az Egyesült Államoké, a termelékenység Európában lassabban növekszik, mint a versenytársainál, az EU részesedése a világkereskedelemből csökken. 

A deklaráció néhány pontját ismertetve elmondta: elhatározták, hogy egyszerűsítési forradalmat hajtanak végre az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében, 2025 első félévének végére drasztikusan le fogják csökkenteni a jelentési kötelezettségek számát, amelyek nagy terhet rónak az európai cégekre. Hozzátette: sürgős intézkedéseket fogadnak el a magas energiaárak mérséklése érdekében, és valódi iparpolitikát is megfogalmaznak a következő időszakban. Mindannyian egyetértettek abban, hogy 2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fogják fordítani.