Költségvetés: A jövő évi az új lehetőségek éve lesz

Varga Mihály benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetési törvénytervezetet. A járvány kitörése után négy nehéz év telt el, míg most az orosz–ukrán háború okozta bizonytalanság és az amerikai elnökválasztás tétje a költségvetés elfogadásának időpontjában is módosítást igényelt – kezdte tájékoztatóját Varga Mihály pénzügyminiszter. 

A tárcavezető szerint Donald Trump győzelme és az európai belpolitikában elindult változások után jó esélyünk van arra, hogy a világ a béke irányába mozduljon el, ami a magyar gazdaságnak is lehetőségeket jelent.

Varga Mihály 3+1 pontot sorolt fel, ami kedvező gazdaság számára:

. javulnak a gazdasági kilátások;
. javulnak a makrogazdasági mutatók, amelyek lehetővé teszik, hogy a reálbérek újra növekedjenek, ennek jeleit láttuk az elmúlt 12 hónapban;
. érzékelhető a fogyasztás fellendülése;
. a nemzetközi hitelminősítők, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a Nemzetközi Valutaalap is pozitívan látja a magyar gazdaság jövőjét.

Öt kiemelt célt határoz meg a kormány 

Megerősítik a családokat, a kis- és közepes vállalkozások pedig további segítséget kapnak. Megvédik a rezsicsökkentést és megőrzik a nyugdíjak értékét is. Ötödik elemként a miniszter hangsúlyozta, hogy az ország biztonságát is garantálják.

– fogalmazott Varga Mihály.

A miniszter elmondta, hogy a hiányt 3,7 százalékra csökkentik, míg a jövő évi növekedést a GDP 3,4 százalékára becsülik. Az optimizmust erősíti Varga szerint, hogy jövőre csökkennek az állam kamatkiadásai a korábbi 4,8 százalékról 3,8 százalékra.

A következő évben a legtöbb területen reálértéken is nőnek a kiadások, így az oktatás, egészségügy is megkapja a szükséges támogatást. A honvédelmi kiadások el fogják érni jövőre is a bruttó hazai termék két százalékát, azaz a NATO-kötelezettségünket teljesítjük. Ez összegszerűen 1753 milliárd forintot takar. Reálértéken három és félszeresével nőtt ez a kiadás 2010 óta. A határvédelmi költségek már megközelítik a nyolcszázmilliárdot, jövőre pedig további negyvenmilliárdot költenek erre a területre. A miniszter szerint a brüsszeli büntetés miatt pluszköltséggel is kell számolni. Viszont igényt tartanak arra, hogy az Európai Unió kivegye a részét a magyar határvédelmi költségekből. A rendvédelmi forrásokat 1396 milliárd forintra fogják emelni, ez 88 milliárdos növekedést jelent 2024-hez képest.

Megőrzi a kormány az Európai Unió legerősebb családtámogatási rendszerét

A 2025-ös költségvetésben 3754 milliárd forintot irányoznak elő a családok támogatására. Ez azt jelenti a miniszter szerint, hogy megőrzi a kormány az Európai Unió legerősebb családtámogatási rendszerét. A kormány célja, hogy a családok lakhatását is segítse. Jelezte, hogy a rezsivédelem megmarad, ez jövőre 880 milliárdos költséget jelent. A korábbi rezsivédelmi alap megszűnik.

A 13. havi nyugdíj kifizetését is garantálja az állam

A nyugdíjak értékét megőrzi a kormány, a terület költségét 7200 milliárdra növelik, ez 655 milliárddal magasabb, mint a tavalyi. A 13. havi nyugdíj kifizetését is garantálja az állam. Elhangzott, hogy a nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében 3,7 százalékos inflációval megegyező emelést kapnak január elsejétől a nyugdíjasok.

Az oktatás 3786 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre, ez 2400 milliárddal magasabb, mint a 2010-es érték. Az egészségügyre fordított kiadások jövőre 3712 milliárdot tesznek ki, ez már 330 milliárddal magasabb, mint az idei előirányzat. Varga Mihály szólt a különadókról is. A légiforgalmi és a gyógyszergyártókra vonatkozó különadókat kivezetik, míg a reklámadót további egy évvel felfüggesztik.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke elmondta: harmincórás időkeretben tárgyalja az Országgyűlés a törvényjavaslatot november 28-án, 29-én és 30-án. Ezt követően a bizottságok tárgyalnak, majd a törvényalkotási bizottság összegzi a javaslatokat. A zárószavazás december 20-án lesz, rendkívüli ülés keretében. Várhatóan ez lesz az idei utolsó döntése is a parlamentnek.