Költségvetés: A jövő évi az új lehetőségek éve lesz

Varga Mihály benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetési törvénytervezetet. A járvány kitörése után négy nehéz év telt el, míg most az orosz–ukrán háború okozta bizonytalanság és az amerikai elnökválasztás tétje a költségvetés elfogadásának időpontjában is módosítást igényelt – kezdte tájékoztatóját Varga Mihály pénzügyminiszter. 

A tárcavezető szerint Donald Trump győzelme és az európai belpolitikában elindult változások után jó esélyünk van arra, hogy a világ a béke irányába mozduljon el, ami a magyar gazdaságnak is lehetőségeket jelent.

Varga Mihály 3+1 pontot sorolt fel, ami kedvező gazdaság számára:

. javulnak a gazdasági kilátások;
. javulnak a makrogazdasági mutatók, amelyek lehetővé teszik, hogy a reálbérek újra növekedjenek, ennek jeleit láttuk az elmúlt 12 hónapban;
. érzékelhető a fogyasztás fellendülése;
. a nemzetközi hitelminősítők, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és a Nemzetközi Valutaalap is pozitívan látja a magyar gazdaság jövőjét.

Öt kiemelt célt határoz meg a kormány 

Megerősítik a családokat, a kis- és közepes vállalkozások pedig további segítséget kapnak. Megvédik a rezsicsökkentést és megőrzik a nyugdíjak értékét is. Ötödik elemként a miniszter hangsúlyozta, hogy az ország biztonságát is garantálják.

– fogalmazott Varga Mihály.

A miniszter elmondta, hogy a hiányt 3,7 százalékra csökkentik, míg a jövő évi növekedést a GDP 3,4 százalékára becsülik. Az optimizmust erősíti Varga szerint, hogy jövőre csökkennek az állam kamatkiadásai a korábbi 4,8 százalékról 3,8 százalékra.

A következő évben a legtöbb területen reálértéken is nőnek a kiadások, így az oktatás, egészségügy is megkapja a szükséges támogatást. A honvédelmi kiadások el fogják érni jövőre is a bruttó hazai termék két százalékát, azaz a NATO-kötelezettségünket teljesítjük. Ez összegszerűen 1753 milliárd forintot takar. Reálértéken három és félszeresével nőtt ez a kiadás 2010 óta. A határvédelmi költségek már megközelítik a nyolcszázmilliárdot, jövőre pedig további negyvenmilliárdot költenek erre a területre. A miniszter szerint a brüsszeli büntetés miatt pluszköltséggel is kell számolni. Viszont igényt tartanak arra, hogy az Európai Unió kivegye a részét a magyar határvédelmi költségekből. A rendvédelmi forrásokat 1396 milliárd forintra fogják emelni, ez 88 milliárdos növekedést jelent 2024-hez képest.

Megőrzi a kormány az Európai Unió legerősebb családtámogatási rendszerét

A 2025-ös költségvetésben 3754 milliárd forintot irányoznak elő a családok támogatására. Ez azt jelenti a miniszter szerint, hogy megőrzi a kormány az Európai Unió legerősebb családtámogatási rendszerét. A kormány célja, hogy a családok lakhatását is segítse. Jelezte, hogy a rezsivédelem megmarad, ez jövőre 880 milliárdos költséget jelent. A korábbi rezsivédelmi alap megszűnik.

A 13. havi nyugdíj kifizetését is garantálja az állam

A nyugdíjak értékét megőrzi a kormány, a terület költségét 7200 milliárdra növelik, ez 655 milliárddal magasabb, mint a tavalyi. A 13. havi nyugdíj kifizetését is garantálja az állam. Elhangzott, hogy a nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében 3,7 százalékos inflációval megegyező emelést kapnak január elsejétől a nyugdíjasok.

Az oktatás 3786 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre, ez 2400 milliárddal magasabb, mint a 2010-es érték. Az egészségügyre fordított kiadások jövőre 3712 milliárdot tesznek ki, ez már 330 milliárddal magasabb, mint az idei előirányzat. Varga Mihály szólt a különadókról is. A légiforgalmi és a gyógyszergyártókra vonatkozó különadókat kivezetik, míg a reklámadót további egy évvel felfüggesztik.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke elmondta: harmincórás időkeretben tárgyalja az Országgyűlés a törvényjavaslatot november 28-án, 29-én és 30-án. Ezt követően a bizottságok tárgyalnak, majd a törvényalkotási bizottság összegzi a javaslatokat. A zárószavazás december 20-án lesz, rendkívüli ülés keretében. Várhatóan ez lesz az idei utolsó döntése is a parlamentnek.

Négy nehéz év után 2025-től jövőre a pandémia előtti időszak növekedési üteméhez térhet vissza a magyar gazdaság, amihez megfelelő alapot biztosít a fegyelmezett fiskális politika – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön Budapesten, a 25 éves Figyelő Top 200 gálaestjén.

A tárcavezető ismertette: az Országgyűlésnek hétfőn benyújtandó költségvetési tervezetben 3,7 százalékos hiánycéllal számolnak az idei 4,5 százalék és a tavalyi 6,7 százalék után.

A kormány új gazdasági akciótervében már bejelentett intézkedések a versenyképesség és az exportképesség javítását, valamint a kifektetések dinamizálását szolgálják. A munkáshitel és a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetbe hozását is segítő Demján Sándor program, továbbá a most zajló hároméves bérmegállapodási tárgyalások a vásárlóerő növekedését és a fogyasztás bővülését eredményezhetik – mondta.

A költségvetési tervezetben jövőre 3,4 százalékos GDP bővülést tervez a kormány,

amely a 3-6 százalékos sáv felső határához közelíthet a külső körülmények kedvező alakulása esetén. A hazai kereslet további bővülését a már egy éve emelkedő, közel tíz százalékos reálbérek is támogatják – ismertette a tárcavezető.

Varga Mihály jelezte: jövőre nem várhatók mélyreható változások az adózási szabályokban. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a magyar gazdaság adózási versenyképesség szempontjából a washingtoni Tax Foundation rangsorában a hetedik helyen áll.

A pénzügyminiszter az üzleti szektor elmúlt időszakbeli teljesítményét „impresszívnek” nevezte. Megjegyezte: tíz éve a Figyelő Top 200 listába kerüléshez 35 milliárd forintos árbevételre volt szükség, ami mostanra 90 milliárd forintra nőtt, ez pedig reálértéken is 50 százalékos növekedés.

Kitért arra, hogy a 2010-es évtized azért válhatott Magyarország egyik legsikeresebb gazdasági korszakává, mert a nemzeti kormány a belgazdaságban az együttműködésre, a külgazdaságban pedig a kapcsolódásra alapozta a döntéseit.

A tíz évvel ezelőtti keleti nyitás politikájának köszönhetjük a mai rekordértékű működőtőke-beáramlást, a hatéves bérmegállapodás pedig megalapozta azokat az adó- és járulékcsökkentéseket, amelyek a hazai vállalkozásokat versenyképessé teszik – fűzte hozzá.

Az amerikai választásokat értékelve kifejtette: Donald Trump győzelme fontos előrelépést hozhat a nemzetközi folyamatokban, így többek között a béke megteremtésében, a migráció visszaszorításában és a nemzeti szuverenitás megítélésében.

Helyreállhat a korábbi kiváló kapcsolat Magyarország és az Egyesült Államok között, így egyebek mellett lehetőség nyílhat arra is, hogy a demokrata adminisztráció által egyoldalúan felmondott adóegyezményt visszaállítsuk – tette hozzá a pénzügyminiszter.

A jövőbeni kilátásokról szólva Varga Mihály rámutatott:

míg a Draghi-jelentés borús jövőt jósol a bezárkózó Európa számára, addig Magyarországtól a hitelminősítők, az Európai Bizottság és a világ legnagyobb pénzügyi intézményei is kimagasló teljesítményre számítanak jövőre.

A tárcavezető hozzátette: ha megkaptuk volna az idei évre tervezett, a Bizottság által jogtalanul visszatartott uniós forrásokat, akkor a magyar gazdaság teljesítménye idén mintegy 1,5 százalékponttal lehetne magasabb.

A gálaesten kiosztották a Figyelő Top 200 díjakat. A Provident Társadalmi hasznossági díjat a Hajnalfény Orvoscsoport Egyesület nyerte. A Nemzeti Tőkeholding (NTH) Sikeres Kifektetés Díjat a Vajda Papír Kft. kapta. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. és a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedési Innovációs Díjat a Neumann János Egyetem mérnökcsapata nyerte el.

Az OPTEN Stabilitási díj nyertese a Magyar Suzuki Zrt. lett, az Év digitális megoldása elismerésben a NÚSZ Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. részesült.

Az Év terméke/szolgáltatása díjat az Ikea Lakberendezési Kft. kapta, az Év Innovatív Vállalata díjat a Szerencsejáték Zrt.-nek ítélték oda. A Év Pénzügyi Vállalkozása díjban a Gránit Bank Zrt. részesült. Az Év Vállalata díjat a 4iG Nyrt. nyerte el, az elismerést Fekete Péter igazgatósági tag vette át Varga Mihálytól. A Figyelő Top 100 Magyar Bor díj elismerés idei nyertese a Grand Tokaj Zrt. lett.