tóth gabi
Magasabb jövedelmek, olcsóbb lakhatás és a kisvállalkozókat segítő Demján Sándor-terv: jövőre fellendülhet a magyar gazdaság a kormány új intézkedéseinek köszönhetően. Járvány után orosz-ukrán háború: a sokkolt világgazdaság a családok életére is hatással van, ezért Magyarország egy új gazdasági akcióterv intézkedéseivel segíti a családokat.
A kormány már megkezdte a Nemzetgazdasági Minisztérium által bejelentett, több százmilliárd forintos nagyságrendű új gazdasági akcióterv részleteinek kidolgozását. Az intézkedéscsomag főbb irányvonalai és azok bizonyos elemei már kiderültek.
Az Új Gazdaságpolitikai Akciótervnek három alappillére van:
A fő irányvonalak megvalósulása érdekében összesen 21 támogató intézkedést tervez a kabinet, megágyazva így a jövő évre tervezett 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedésnek.
A családi adókedvezmény megduplázása is ezek közé tartozik. Két lépésben emelnek, így végül 2026. januárjától egy gyermek után havi 20 ezer, kettő után havi 80 ezer, három gyermek után gyermekenként havi 66 ezer forint adókedvezmény jár majd.
De emellett jön a munkáshitel is, amiről egyelőre az tudható, hogy – a korábbi szakmunkáshitel terveivel ellentétben – ez a fiatalok sokkal szélesebb rétegének jelenthet segítséget. A személyi kölcsönhöz hasonlítható, 4 millió forintos hitelösszeg 0 százalékos kamattal, január 1-től lesz igényelhető a bankfiókokban. Azok számára lesz elérhető, akik 17-18 éves koruk óta dolgoznak, és emiatt a diákhitellel nem tudtak élni.
A harmadik elem ezen a pilléren, hogy hároméves bérmegállapodást hoznak tető alá a munkavállalói és munkáltatói szakszervezetekkel.
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a cél az ezereurós minimálbér, és a havi egymillió forintos átlagbér Magyarországon.
Nagy Márton, nemzetgazdasági miniszter a gazdaságpolitikai akcióterv lakhatásra vonatkozó részéről beszélve kijózanító adatokat közölt.
Az OECD szerint, ha a lakbér aránya a havi jövedelemhez mérve 30 százalék felett van, akkor az lakhatási válságot jelent, ami 40 százalék felett már kritikus szintűnek számít. Budapesten 800 ezer háztartás él, ebből 140 ezer hosszútávú bérletben. A lakosság 18 százaléka van a bérleti piacon, ez pedig nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas.
A tárcavezető jelezte, hogy a lakhatási válság kezelésére 5 év alatt 150 ezer lakásnak kell épülnie Magyarországon, megfizethető négyzetméterárak mellett. Ez utóbbit Budapest esetében 1 millió forintban határozta meg, de hozzátette, hogy a lakáshitelek kamatainak is vissza kell kúszniuk 5 százalék alá. Nagy Márton ismét jelezte, hogy a kormány be fog avatkozni az Airbnb-válság miatt is - bár a miniszter szerint ez az önkormányzatok dolga lett volna korábban. Folytatódni fog továbbá a lakásfelújítási program is, illetve megnyílik egy olyan lehetőség, hogy a nyugdíjpénztárak feltörése és a SZÉP-kártya juttatásainak 50 százalékos felhasználása esetén is finanszírozhatóak lesznek ugyanazok a lakásfelújítási munkák, amik korábban az otthonfelújítási program keretében.
A magyarországi kisvállalkozások közül a legtöbbnek ma nincs tőkéje és nem is hitelképes, ezért elsősorban ezen változtatna a gazdaságpolitikai akcióterv harmadik pillére. Nagy Márton szerint nem csak a cégek méretét kell megduplázni, hanem a kis- és középvállalkozások szerepvállalását is az exportban, továbbá az ilyen vállalkozásokat célzó hitelezést is.
A konkrét tervek között szerepel egy kkv-finanszírozási program, melynek keretében – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Kavosz bevonásával – 30 százalékos tőkeemelést hajtanak végre az érintett cégeknél, amit azok eszközberuházásokra költhetnek. A miniszter kiemelt célként jelölte meg a vállalkozások digitalizációját és azt is, hogy növekedjen az elérhetőségük az interneten.