Elindult a nemzeti konzultáció: mutatjuk a kérdéseket

Október elején új gazdaságvédelmi akciótervet hirdetett a kormány, amelynek célja, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás. A nemzeti konzultációban ezekben a témákban mindenki kifejtheti a véleményét.

Gazdasági semlegesség

Orbán Viktor több interjúban is megerősítette, hogy jövőre az Európai Unió élmezőnyébe kell tartoznia a magyar gazdasági növekedésnek. A 3-6 százalékos növekedés alapfeltételeként a gazdasági semlegességet jelölte meg a miniszterelnök, és elkerülendőnek nevezte a Brüsszel diktált kereskedelmi hidegháborút. A kormányfő a jelentős gazdasági növekedéshez egy 21 pontos gazdaságvédelmi akciótervet is hirdetett.

A nemzeti konzultáció bevált formája a demokratikus párbeszédnek. A nemzeti kormány 2010 óta eddig 13 alkalommal kérte ki így a magyar emberek véleményét jelentős politikai, gazdasági, társadalmi, gazdasági kérdésben. A mai napig következetesen képviselt bevándorláspolitika csak az egyike az ilyen jelentős és megvitatott ügyeknek.

A nemzeti konzultációk a nemzeti szuverenitás erejét is adják, hiszen erős felhatalmazást és egyetértési pontokat adnak a kormánynak ahhoz, hogy Brüsszel és a baloldal által indított támadások közepette is következetesen a magyar emberek akaratát képviselje. A most induló nemzeti konzultációban 11 kérdésben várják a magyar emberek véleményét.

A nemzeti konzultáció kérdései

A 11 kérdést tartalmazó konzultációs ívek postázása mától indul. A konkrét kérdéseket itt mutatjuk:

1. Gazdasági semlegesség

· Brüsszel kereskedelmi háborút indított a keleti országok, elsősorban Kína és Oroszország ellen. Véleményük szerint minden uniós országnak csatlakoznia kell a meghirdetett szankciós politikához és kereskedelmi büntetőintézkedésekhez, akkor is, ha ez kárt okoz az adott ország gazdaságának.

· Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy Magyarországnak gazdaságilag semlegesnek kell lennie, és nem szabad csatlakoznia a kereskedelmi háborúhoz, amit Brüsszel meghirdetett. Így lehet az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedést elérni a magyar gazdaságban.

Ön mit gondol erről?

A. Gazdasági semlegességre van szükség.

B. A kereskedelmi háború indokolt, Magyarországnak is csatlakoznia kell ehhez.

2. Új gazdaságpolitika

· Brüsszel azt mondja, hogy Magyarországnak az új gazdaságpolitika kialakításakor minden fontos kérdésben követnie kell az Európai Uniót, és csak a nyugati mintákat szabad másolnia a gazdaságban.

· Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint Magyarországnak a saját útját kell járnia, csak azt szabad átvenni nyugatról és keletről, ami hasznos és észszerű. El kell utasítani mindent, ami árthat a magyaroknak, akkor is, ha a szövetségeseinktől érkezik.

Ön mit gondol erről?

A. Magyarországnak a saját útját kell járnia.

B. Minden kérdésben követni kell Brüsszelt, és csak a nyugati mintákat szabad átvenni a gazdaságba.

3. Kis- és közepes vállalkozások támogatása

· A multinacionális cégek az egész világon egyre nagyobb extraprofitra akarnak szert tenni, egyre nagyobb szeletét akarják uralni a gazdaságnak, kiszorítva a helyi vállalkozásokat.

· Ezzel szemben a magyar kormány szerint a hazai kis- és középvállalkozásokat új eszközökkel kell támogatni. Tőkejuttatásra van szükség, minden kis- és középvállalkozás számára elérhető módon.

Ön mit gondol erről?

A. Szükség van tőkejuttatásra a magyar kis- és középvállalkozások számára.

B. Nincs szükség tőkejuttatásra, a vállalkozásoknak elegendő hitel áll rendelkezésükre.

4. Multicégek rendszabályozása

· Brüsszel ellenzi, hogy a magyar kormány fellép az árakat egyoldalúan emelő, a gazdasági erejükkel visszaélő kereskedőkkel, multinacionális cégekkel szemben.

· Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint Magyarországnak joga van megvédeni saját állampolgárait az erejükkel visszaélő multikkal szemben.

Ön mit gondol erről?

A. Szükség van az erejükkel visszaélő multinacionális cégek megbüntetésére.

B. Magyarországnak el kell fogadnia a brüsszeli szabályokat, és nem léphet fel saját eszközökkel a multinacionális cégekkel szemben.

5. Béremelési program

· Vannak, akik úgy gondolják, nincs szükség új megállapodásra a béremelési programról, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről.

· Ezzel szemben a kormány szerint új megállapodást kell kötni a munkáltatókkal és a munkavállalókkal egy többéves, a gazdasági növekedésen alapuló béremelési programról. Így előre kiszámítható módon kell elérni a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért.

Ön mit gondol erről?

A. Szükség van új megállapodáson alapuló béremelési programra.

B. Nincs szükség új megállapodásra, a vállalatoknak saját maguknak kell dönteniük a bérekről.

6. Munkáshitel fiataloknak

· Vannak, akik azt gondolják, hogy nincs szükség újabb hitelprogramra a fiatalok számára, a Diákhitel elegendő.

· A kormány álláspontja szerint a Diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni. A munkáshitel segíti a fiatalok életkezdését.

Ön mit gondol erről?

A. Szükség van a fiataloknak szóló munkáshitelre.

B. A Diákhitel elegendő.

7. Lakhatás támogatása

· Vannak, akik szerint a dolgozók lakhatásának támogatása a cégek saját érdeke, így a kormánynak ebbe nem kell beavatkoznia.

· Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy adókedvezményt kell biztosítani a cégek számára, ha az alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a SZÉP-kártya is felhasználható legyen lakásfelújításra.

Ön mit gondol erről?

A. A kormány adókedvezménnyel támogassa, hogy a cégek hozzájárulhassanak az alkalmazottaik lakbéréhez. A SZÉP-kártya legyen felhasználható lakásfelújításra.

B. A kormány ne nyújtson a cégeknek adókedvezményt a dolgozók lakhatásának támogatására.

8. Fiatalok lakhatásának támogatása

· Vannak, akik szerint a CSOK Plusz programon túl nincs szükség újabb, a fiatalok lakhatását segítő intézkedésekre.

· A kormány ezzel szemben úgy gondolja, hogy támogatni kell új kollégiumok építését, és az első lakást vásárló fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelt kell biztosítani.

Ön mit gondol erről?

A. Szükség van új kollégiumok építésére és a fiatalok számára kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitelre.

B. A CSOK Plusz elegendő támogatás.

9. Tizenharmadik havi nyugdíj

· Brüsszel azt követeli a magyar kormánytól, hogy szüntesse meg a tizenharmadik havi nyugdíjat.

· A kormány Brüsszel követelését elutasítja. A kormány szerint a következő években állandósítani kell a tizenharmadik havi nyugdíjat.

Ön mit gondol erről?

A. Szükség van a tizenharmadik havi nyugdíj állandósítására.

B. Nincs szükség a tizenharmadik havi nyugdíjra.

10. Családi adókedvezmény

· Európa súlyos népesedési válságban van. Brüsszel az európai családok támogatása helyett továbbra is a migrációban látja a megoldást.

· A magyar kormány ezzel szemben a magyar családok támogatását tartja a legfontosabbnak.

· Ezért álláspontja szerint a gyermeket nevelő családok támogatását az új gazdaságpolitika mellett is folytatni és növelni kell. Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására.

Ön mit gondol erről?

A. Szükség van a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására.

B. Inkább a migrációt kellene támogatni.

11. A migrációs büntetés elutasítása

· Az Európai Bíróság döntése szerint Magyarországnak azért kell napi egymillió euró büntetést fizetnie, mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt.

· A kormány ezzel szemben úgy gondolja: hazánk megbüntetése helyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy Magyarország ne vegyen részt a központi migrációs politikában, azaz a bevándorlók kötelező befogadásában és elosztásában.

Ön mit gondol erről?

A. Felháborító a büntetés, és Magyarországnak joga van kimaradni a bevándorlók befogadásából és elosztásából.

B. Magyarországnak is el kell fogadnia a brüsszeli migrációs politikát.

Hungarikum a nemzeti konzultáció

- mondta Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Jelezte: október 28-án kezdődik a kérdőívek kézbesítése és december 20-ig lehet visszaküldeni azokat.

A parlamenti államtitkár kiemelte: Magyarország az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, ahol sorskérdésekről, a jelent és a jövőt meghatározó kérdésekről megkérdezték az embereket, és figyelembe vették a véleményüket.