Komoly műtétre szorul az ország időjós csordása, ez történt vele

A Bors korábban többször beszámolt annak a kunmadarasi csordásnak az életéről, aki a tehenek terelgetése közben az időjárás extrém jelenségeit is figyeli, hogy arról felvételeket készíthessen, valamint tájékoztassa az embereket. Kálmán András ezúttal arról beszélt, milyen segítségre van szüksége ahhoz, hogy továbbra is folytatni tudja imádott munkáját. A műtét számára elkerülhetetlen.

– kezdte a kunmadarasi csordás, akinek a lábával 4-5 évvel ezelőtt történt valami olyan, mely a mai napig megkeseríti a mindennapjait.

„Akkor szedhettem ezt össze, amikor 4-5 évvel ezelőtt kint voltam a magas fűben, a göröngyös talajon és utána pár napig úgy fájt a lábam, hogy majd bele pusztultam. Nem tudtam hova léphetek, de a marhák belementek, én meg nyilván mentem utánuk, hogy vigyázzak rájuk” – emlékszik vissza András, aki eleinte a jéghideg kútvízbe tette bele a lábát, mert az enyhítette a fájdalmait. Amikor azonban néhány nap múlva sem javult a helyzet, szakemberhez fordult.

– mondta.

Ha mindez nem lenne elegendő, mire kiderült, hogy műtétre lenne szükség, az azt megelőző egyeztetésekkor történt valami váratlan:

„Az egyik doki azt mondta, hogy műteni kellene, hogy rendbe jöjjön, de ő meghalt, mielőtt megműthette volna a lábam, mert idős volt már szegény” - utána pedig szinte az egész procedúra kezdődött elölről. Újabb orvosok, újabb vizsgálatok, újabb találgatások, de András lába maradt a régi, továbbra sem jött helyre.

„Aztán már legalább kezeléseket is kaptam, amit ugye nekem kellett fizetni, ami így a több mint 100 kezelés során nem kis összeg. Ráadásul egy idő után már annyira rossz volt a bokám, hogy a legerősebb elektromos kezelést sem éreztem, amit nem is értettek, hogy lehet" – fogalmazott.

András ezután egy budapesti specialistával vette fel a kapcsolatot, aki nagyjából fél év várakozás után tudta őt fogadni, annyira sok a betege. Ott már egy komplett orvosi csapat fogadta a csordást.

 András lábfeje azóta pedig csak előre és hátra mozdítható, a sétálás irányába, arra is csak alig, oldalra pedig egyáltalán nem.

„Az a baj, hogy dolgoznom ugye kell, járni úgy ahogy, de tudok vele, de már nagyon fáj. Szóval jó lenne már teljesen rendbe tenni, arra meg ugye nincs pénzem. Jó lenne egy boka specialista, akinek ez a szakterülete."