„Köszönöm, hogy vigyázol a kisfiamra” - Égi jelenést látott a rákban meghalt Dávid édesanyja

Nem múlik a fájdalom – körülbelül egy évvel ezelőtt rákkal diagnosztizálták a Pest vármegyei, Kocsáron élő 17 éves Dávidot. Az édesanyja, Kis Erzsébet és családja minden pillanatban, amikor csak tehette, a fiúval volt a kórházban, ápolták, segítették a gyógyulását. A fiú kezelése sikeres volt, ám szervezete az utolsó pillanatban feladta  a harcot, meghalt. Édesanyja most égi üzenetet kapott, szerinte ez jel arra, hogy vigyáznak a fiára. 

Korábban a Borsnak adott interjút az édesanya, amikor elmesélte, hogy a fiának először furcsa tünetei voltak, a hátát fájlalta. Dávid képtelen volt lefeküdni a fájdalomtól, ezért kórházba kellett vinni. Az első vizsgálatok megállapították, hogy a fiatalnak az egyik heréje fel van dagadva, emiatt az urológiára került, ahol bebizonyosodott, hogy herecsavarodása van, amit meg kellett műteni. Ám a fiú fájdalma ezután se múlt el, így elvitték Szegedre egy teljes kivizsgálásra. Ekkor derült ki, hogy rákos. 

– mondta az édesanya, aki azt is elárulta a Borsnak, hogy a fia heréjéből kiindult kór átterjedt a lépére és a májára, ami bedagadt, így nyomta az idegeket és amiatt fájt a háta. Az orvos azt mondta, hogy a csomók egy részét megműtik, majd a másik részét kemoterápiával kezelik.

Így is történt, hosszú hónapokon keresztül tartott Dávid kezelése, amit mindvégig méltósággal viselt. Aztán az orvos bejelentette: a kezelés használt, eltűntek a rákos sejtek a fiú szervezetéből. Ám, amikor a család úgy érezte, hogy végre fellélegezhet, a fiú szervezete feladta a harcot, elhunyt a kórházban. Erzsébeték azóta se tudták feldolgozni a gyermek halálát. A gyászoló édesanya mindennap jár a temetőbe, imádkozik a fiáért. 

 – mesélte most az édesanya a Ripostnak. Annyira furcsa volt… Egy erdő szélén volt egy asztal két székkel és egy házzal. Megjelent Teca is, a nagynéném. Ő is már angyalka fent a mennyekben. Leültünk egymással szemben az asztalhoz és elkezdtünk beszélgetni. Mondtam neki, hogy Dávidkám angyal lett, ő pedig azt válaszolta: „Tudom, itt van velem! Vigyázok rá!” Annyit mondott még, hogy jól van mindenki, jelzett a kisfiam, hogy jól van, csak vele nem tudok álmodni. Annyira fáj, sokat sírok még mindig. Nem tudom elengedni soha... Nem tudom feldolgozni ezt a veszteséget. Az életünk megy tovább, de a gondolataink mindig Dávidon járnak. Szeretlek, kisfiam! Dávidkám... Köszönöm neked, Teca, hogy eljöttél az álmomba és hogy vigyázol a kisfiamra. Te is nagyon hiányzol! - zárta szomorú szavait az anyuka.