Árvíz: az óriási összefogásnak köszönhetően gond nélkül átvonult az országon az árhullám

Megcsináltuk! Orbán Viktor jó híreket közölt a legutóbbi Árvízinfón. A miniszterelnök elmondta, hogy kedden Mohácsnál tetőzik a Duna, majd ezt követően szerdára elhagyja az árhullám az országot Szerbia irányába. A tájékoztató szerint gyors ütemben zajlik az apadás, és az árvíz elvonultával a vízügyesek helyét egyre inkább az egészségügyi szakemberek veszik át. 

Kétmillió homokzsák, több tízezer ember

Orbán Viktor összegzésként elmondta, hogy az elmúlt 12 napban összesen 40 kilométeren ideiglenes védművet, 4600 méteren mobilgátat kellett kiépíteni. Kétmillió homokzsákot vetettek be a védekezésnél, ezekhez pedig 32 köbméternyi homokot használtak fel. A legkritikusabb napokban több tízezer katona, katasztrófavédelmi dolgozó, rendőr, rab és önkéntes dolgozott a gátakon. Az elmúlt évtized legsúlyosabb árvízénél a következőképpen alakultak a konkrét számok: 

Orbán Viktor már az árvízi védekezés elején arról beszélt, hogy "a 2013-as árvíz után, most is meg fogjuk csinálni, csak élesnek kell maradni". A Ripost összeszedte az elmúlt 12 nap árhullám elleni védekezés legfontosabb állomásait:

Árvízi védekezés napról napra

• Szeptember 13. péntek:

A miniszterelnök a komoly esőzések miatt szükségessé vált árvízvédelmi felkészülést ellenőrizte Budapest és Pest vármegye határán, a Duna árvízvédelmi létesítményeinél. Ennek során meghallgatta a vízügyi szakemberek és a védekezésért felelős Energiaügyi Minisztérium vezetőinek egész Magyarországra vonatkozó jelentését a várható vízállásokról és a szükséges intézkedésekről. 

• Szeptember 15. vasárnap:

Országszerte megkezdték a védekezést, Orbán Viktor a Római-partra látogatott, ahol kijelentette, hogy "nehéz lesz, de meg fogjuk csinálni!" A miniszterelnök hangsúlyozta: minden szükséges technikai és pénzügyi eszköz rendelkezésre áll.

• Szeptember 16. hétfő:

Ausztria felől megérkezett Magyarországra a Dunán a 2013 óta nem látott vízmennyiség, miután pár nap alatt szokatlanul nagy mennyiségű csapadék esett Közép-Európában. Az akkori előrejelzések azt mutatták, hogy Budapesten meg fogja közelíteni az árhullám a 11 évvel ezelőtt mért szintet. Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével aznap reggel megtartotta első ülését az árvízvédelmi operatív törzs.

Még aznap a kormányfő egyeztetést folytatott Sulyok Tamás köztársasági elnökkel a Sándor-palotában; a megbeszélésen a kormányfő tájékoztatást adott az államfőnek az árvízi védekezési munkálatok aktuális állásáról.

• Szeptember 17. kedd:

A valaha mért legmagasabb árvíz folyt át a Lajtán. Ezért is döntött úgy Orbán Viktor, hogy engedélyt ad a Lajta főmeder és a Balparti Csatorna közötti szükségtározó megnyitására.

• Szeptember 18, szerda:

Az árvízi védekezés legnehezebb szakasza kezdődött meg, miután szerda hajnalban belépett Magyarország területére az árhullám legmagasabb vízszintje. Orbán Viktor akkor az árvízinfón azt mondta, hogy ez az időszak a legnehezebb a védekezésben, és akkortól számolva körülbelül egy hétig, nyolc napig tart majd.

• Szeptember 20. péntek:

 Esztergomnál tetőzött a Duna, 752 centiméter volt a vízállás. 

• Szeptember 21. szombat:

Budapestet szombaton hajnali öt órakor érte el a tetőzés, a szakemberek akkor 830 centiméteres vízállást mértek. A fővárosnál és az onnan északabbra eső területeken már apadni kezdett a Duna. A 830 centiméteres tetőzés egyébként 51 cm-rel maradt el a 2013-as legmagasabb értéktől. 

• Szeptember 23. hétfő:

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság hétfői közleményében az állt, hogy Baján is megtörtént a tetőzés, ott valamivel több mint 920 centiméteres vízállást mértek. Orbán Viktor ekkor az árvízinfón már úgy értékelt:

• Szeptember 24. kedd:

Mohácsnál tetőzött a Duna, majd ezt követően déli irányba elhagyta az ország területét az árhullám. A miniszterelnök úgy summázta a helyzetet, hogy az élet lassan visszatér a normális kerékvágásba.