kulcsár edina
Létrehozva: 2024.07.27.
Az év legfontosabb beszéde következik, Orbán Viktor Tusványoson beszél az előttünk álló kihívásokról
Kedden vette kezdetét Tusványoson a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ahol szombaton délelőtt beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.
25. alkalommal tart ma beszédet Orbán Viktor a Tusványosnak elkeresztelt Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A magyar miniszterelnök e megszólalásai a magyar politikai élet legnagyobb hatású témakijelölő beszédeinek számítottak az elmúlt években és feltehetően nem lesz ez másképp idén sem.
Várható témák az idei beszédben
Napjainkban felbolydult a politikai élet, így várhatóan még a megszokottnál is nagyobb figyelem övezi majd Orbán Viktor idei beszédét. Elég, ha arra gondolunk, hogy
- a szomszédunkban immár két és fél éve háború dúl;
- a nyugati vezetők háborús pszichózisban szenvednek;
- Orbán Viktort a békemissziója miatt támadják;
- Donald Trump és Robert Fico békepárti politikusok ellen merényletet kíséreltek meg;
- túl vagyunk az európai parlamenti voksoláson és novemberben az Egyesült Államok is új elnököt választ.
A politikai terep tehát ingoványos, ezért is érdekes az, hogy Magyarország vezetője miként értékeli a közelmúltat és mit jövendöl az előttünk álló kihívásokkal teli időszakra.
Az elmúlt évek beszédei
- 1998-ban mondott először beszédet Orbán Viktor a szabadegyetemen. Akkor, frissen megválasztott miniszterelnökként Magyarország NATO-tagságának fontosságát hangsúlyozta, a későbbi években pedig rendre politikai programadó beszédekké váltak az itteni felszólalásai.
- 2010-ben a kormányfő kétharmados forradalomról és a nemzeti együttműködés rendszerének létrehozásáról beszélt, amely a nyugati típusú spekulatív kapitalizmus ellenszereként fogalmazódott meg;
- 2014-ben itt beszélt először az illiberális demokráciáról;
- 2016-ban a világ első hivatalban lévő politikai vezetőjeként Tusványoson állt ki Donald Trump amerikai elnökjelölt mellett;
- 2018-ban előre megjósolta az orosz–ukrán háborút:
Oroszország úgy tekint magára, mint ami egy nem biztonságban lévő ország abban az esetben, ha ütközőzónák nem veszik körül. Ezért Oroszország körül ütközőzónák kialakítására fog törekedni éppúgy, mint eddig. Ennek Ukrajna az egyik áldozata
- 2022-ben a koronavírus miatt három év kihagyás után szólalt fel ismét Orbán Viktor a szabadegyetem közönsége előtt. Kiemelte, hogy 2019 óta a világ belépett a háborúk és a veszélyek évtizedébe, a nyugati civilizáció megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai pedig meggyengültek.
Huszáros érkezés
A kormányfő egy Facebook-bejegyzésben tette közzé csütörtök este, hogy megérkezett Tusnádfürdőre, ahol huszáros fogadtatásban volt része:
Diáktáborból nemzetközi súlyú esemény
Deák Dániel, a XXI század intézet vezető elemzője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor gondolata a hidegháborús világ végóráiban született 1988–89-ben, a romániai falurombolás elleni bátor kiállásának köszönhetően vált nemzetközi súlyú eseménnyé. Az első tábort 1990 júliusában szervezték meg Bálványosfürdőn magyarországi és erdélyi magyarok, valamint velük szimpatizáló britek. A rendezvény néhány alkalom után már csak a nevében maradt diáktábor, 1993 után lényegesen kiszélesedett, s míg kezdetben erdélyi fókusz jellemezte, később már Kárpát-medencei, majd európai távlatúvá szélesedett.
A rendezvény mindenkori vezérszónoka Orbán Viktor, akinek beszédei az évek előrehaladtával dimenziót váltottak: egyre gyakrabban osztotta meg a hallgatósággal történelem- és politikafilozófiai meglátásait – a közérthetőséget mindig szem előtt tartva. A tusnádfürdői beszéd nem protokolláris funkciót lát el, hanem tényleges politikai súlya van
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
