Gondoltad volna, hogy Európának is van védőszentjére, akiről július 11-én emlékezünk meg?

Nursiai Szent Benedek – akinek a nevét anno Joseph Ratzinger bíboros is felvette pápává választása után – nem csupán a bencés rend alapítójaként, hanem a nyugati kereszténység védőszentjeként és a nyugati szerzetesség atyjaként is ismert. Azt már kevesen tudják, hogy 1964-ben Szent Benedek lett Európa védőszentje is.

Benedek a Szabin-hegyek között fekvő umbriai kisvárosban, Nursiában született az 5. század második felében. Rómában nevelkedett és tanult, de még tanulmányai befejezése előtt, elrettent az ottani erkölcstelen élettől, ezért visszavonult a világtól és Subiaco mellett egy barlangban, nem messze Nero császár villájától, magányos remeteéletbe kezdett. Három évi magánya után a környék lakói tömegesen keresték föl lelki ügyeikkel és számos tanítványa is lett. A fennmaradó írások szerint 529-ben a dél-olaszországi Monte Cassino hegyén telepedett le, ahol megalapította máig híres kolostorát és megírta a közösségben élő szerzetesek szabálykönyvét, a Regulát, ami annyira átfogó és meggyőző volt, hogy Nagy Szent Gergely pápa kötelezővé tette minden kolostorban, sőt az egész római egyházban is. 

XVI. Benedek pápa a nyugati szerzetesség atyjáról tartott katekézisében ezt mondta ennek jelentőségéről:
 

Néhány a Szent Benedeknek tulajdonított képességek közül:

• uralkodott a természet törvényei felett
• a jövőbe látott
• szimultán tudott más eseményekről
• látta a szentlelket és a természetfelettit
• olvasott a gondolatokban

Benedek 547. március 21-én halt meg, úgy, hogy halála napját előre megmondta szerzeteseinek. Égi születésnapját a 9. századtól március 21-én, Galliában azonban – ismeretlen okokból – július 11-én ünnepelték. III. Honorius pápa avatta szentté 1220-ban, míg szent VI. Pál pápa 1964. október 24-én Európa fő védőszentjévé nyilvánította. Ettől kezdve vált július 11-e Európa védőszentje, azaz Szent Benedek főünnepévé.
Július 11-én az Egyház hagyományosan arról emlékezik meg, hogy Benedek csontereklyéit Monte Cassinoból előbb Fleury francia monostorba, később pedig a Saint Benoit sur Marne apátságba vitték át.