Európa a közös otthonunk, Európa a közös jövőnk

Az államfő a magyar EU-elnökség nyitókoncertje előtt mondott beszédében kiemelte, létfontosságú, hogy az európai értékek ne erodálódjanak, és továbbra is megőrizzük őket az európai közösség sikerének érdekében

„Jó életet szeretnénk biztosítani magunknak, gyermekeinknek és az unokáinknak, ehhez pedig erős és stabil Európára van szükség, amely büszke az értékeire, és amelynek népei emelt fővel járnak” – mondta az államfő, hozzátéve, hogy csak így garantálható a béke és a szabadság, így lehet Európa „egy olyan hely, ahol otthon vagyunk, és megértjük azokat, akikkel közös ez az otthonunk”. Nincs szükség egy uniformizált Európára, a vélemények szabad ütközése a demokrácia védjegye – hangoztatta Sulyok Tamás.

Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mond a magyar EU-elnökség alkalmából rendezett koncerten Magyarország bécsi nagykövetségén, 2024. július 3-án. Magyarország július 1-jétől december 31-ig tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Rámutatott, hogy a tagállamok mind Európa szerves és elidegeníthetetlen részét képezik, az Európai Unió ereje, értékei és eredményei pedig a tagállamok sajátosságaiban és alkotmányában gyökereznek. Szuverenitás nélkül nincs demokrácia és nincs szabadság – jelentette ki az államfő.

Sulyok Tamás kitért arra is, hogy egész Európát érintik a kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk, és minden tagállam a saját belátása szerint látja el feladatait és kötelezettségeit, úgy, hogy az az egész közösség javát szolgálja.
Ezért nem tisztességes vitatni mások jó szándékát és Európa jövője iránti mély aggodalmát – hívta fel a figyelmet az elnök.
Sulyok Tamás azt is mondta, hogy Magyarország számít Ausztria támogatására a magyar elnökség során végzett munkája során.

A két ország viszonya stratégiai partnerségen alapul, barátság jellemzi – közölte a Sándor-palota az MTI-vel szerdán, miután Sulyok Tamás köztársasági elnök Bécsben találkozott osztrák kollégájával.

Mint írták, Alexander Van der Bellen és Sulyok Tamás egyetértett abban, hogy a jelenlegi, rendkívüli időkben minden eddiginél fontosabb a szomszédos országok közötti jó és kiegyensúlyozott együttműködés, valamint a folyamatos és rendszeres kapcsolatok fenntartása.

A két ország gazdasági és kulturális kapcsolatai is kiválóak, viszonyuk stratégiai partnerségen, évszázadokra visszanyúló történelmi összefonódásokon alapul, barátság jellemzi

– emelték ki.

Közölték azt is, hogy az osztrák elnök támogatásról biztosította egy bécsi magyar nyelvű középiskola létrehozásának tervét.

A burgenlandi határátkelők forgalomkorlátozásával kapcsolatban a felek egyetértettek abban, hogy közös cél a probléma mihamarabbi megoldása és a határforgalom zavartalanságának biztosítása. Ennek érdekében a kormányok között konstruktív tárgyalások folynak – írták a közleményben.

A magyar államfő tájékoztatta továbbá osztrák partnerét a magyar soros EU-elnökség céljairól, amelyek kapcsán a felek hangsúlyozták az EU versenyképessége növelésének fontosságát, valamint mindketten kiemelten fontosnak tartották a Nyugat-Balkán országainak mihamarabbi csatlakozását az Európai Unióhoz.

Sulyok Tamás osztrák partnerét hivatalos budapesti látogatásra invitálta.

A Sándor-palota tájékoztatása szerint az osztrák elnökkel folytatott megbeszélés után Sulyok Tamás találkozott Wolfgang Sobotka osztrák házelnökkel, akivel egyebek között az ukrajnai háborúról és a nemzeti kisebbségi jogok védelmének szükségességéről folytatott tárgyalást – utóbbi fontosságával az osztrák házelnök is egyetértett.

A megbeszélésen szóba került továbbá az Európában növekvő antiszemitizmus is, amelyet a Hamász palesztin iszlamista szervezet tavaly októberi támadása felerősített.

Ezzel kapcsolatban a magyar államfő azt mondta: „Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmus kapcsán. Kiállunk Izrael mellett, mert joga van az önvédelemhez.” Sulyok Tamás elítélte a terrorizmus minden formáját, hozzátette ugyanakkor, hogy a palesztin nép és a Hamász közé nem lehet egyenlőségjelet tenni.

A kiváló gazdasági és kulturális kapcsolatokat méltatva a magyar államfő azt mondta, hogy éppen idén száz éve állították fel a bécsi Collegium Hungaricumot, az első magyar kulturális intézményt külföldön.

Sulyok Tamás a megbeszélések után megkoszorúzta Semmelweis Ignác szobrát a bécsi Orvostudományi Egyetemen.

Az államfő délután találkozik az ausztriai magyarság képviselőivel, este pedig részt vesz a magyar EU-elnökség nyitókoncertjén.

A magyar virtus mindig is sajátja volt a nemzetnek, ami leginkább úgy mondható: szuverenitás, és ez a virtus igen gyakran vált hasznára a magyarnak, mentette meg őt rossz sorsától – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök Brüsszelben hétfőn.

Az államfő az Európai Unió Tanácsának féléves, július elsején kezdődő magyar elnöksége alkalmából a brüsszeli Liszt Intézetben közölte: Brüsszelben a kompromisszum művészetét lehet megtanulni.

Ahogyan a belgák nem, vagy sokszor alig értik meg egymást Belgiumban, ugyanígy vannak egymással az európaiak is.

„De a végén mindig kompromisszumra kell törekedni, anélkül valószínűleg egyetlen nép, egyetlen nemzet sem életképes” – vélekedett a köztársasági elnök.

Szavai szerint magyarként nem csupán Magyarországon lehet élni, hiszen – idézte fel – nem egy olyan időszaka akadt a magyar történelemnek, amikor elhagyni kényszerültek hazájukat a magyarok.

„Viszont magyarként bárhol tudunk élni, azaz mindenhol megtaláljuk a mieinket, és honfitársainkkal szoros köteléket, közösséget alkotunk. A magyar ember olyan, hogy bárhol a világban képes közösséget létrehozni honfitársaival”

– fogalmazott.

A köztársasági elnök emlékeztetett: a magyarok mindenhol ott vannak a világban. Talán nincs a földkerekségnek olyan rejtett zuga, ahol ne lehetne magyar szóra bukkanni. Mint ahogyan a magyar nép sokrétű tehetsége is világszerte híres – hívta fel a figyelmet.

Ezzel összefüggésben Magyarország tavaly kitüntetett Nobel-díjas tudósait, Karikó Katalint és Krausz Ferencet említve Sulyok Tamás hangsúlyozta: ők, noha a külföldi szakmai érvényesülés lehetőségei miatt hagyták el Magyarországot, sosem felejtették el hazájukat. Megtartották és ápolták magyarságukat. Mindketten hatalmasat alkottak, és amikor sikert értek el, hazataláltak – mondta.

„Csodálatos példái ők annak, miként találhatja meg személyes sikere útját az ember külföldön úgy, hogy a hazavezető utat se feledje” – fogalmazott.
Ez nemcsak a fizikai visszatérést jelentheti, hanem szellemi és lelki visszatalálást is – tette hozzá.

Sulyok Tamás végezetül a brüsszeli, 1958-as világkiállítás magyar szakácssikereire emlékeztetve kiemelte: „Mi, magyarok jók vagyunk sütésben, főzésben. Ha tetszik, mindig kifőzünk valamit Európa brüsszeli konyhájában is.”

Az Európai Unió soros magyar elnökségének megnyitása alkalmából Európáért tartottak szentmisét hétfőn Brüsszelben, a belvárosi Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyházban.

A szentmisét Luc Terlinden érsek, Belgium prímása, Noël Treanor érsek, az Európai Unió melletti apostoli nuncius, Manuel Barrios Prieto, az európai katolikus püspökkari szervezet főtitkára és Benoit Lobet, a székesegyház plébánosa, valamint Mohos Gábor, a külföldi magyar katolikusok lelkipásztori ellátásával megbízott püspök celebrálta magyar, angol, francia és holland nyelven.

Mohos Gábor angol nyelvű szentbeszédében hangsúlyozta: az európaiak keresztény hitet vettek fel, és olyan eszméket követtek, amelyek ma is hatással vannak az emberekre Európában és más kontinenseken is. A püspök Szent Benedek, Assisi Szent Ferenc és Lisieux-i Szent Teréz közbenjárását kérte annak érdekében, hogy Európa ne veszítse el azt az örökséget, amelyet korábbi nemzedékek e hit által ráhagytak.

Reményét fejezte ki, hogy „a hívők alkotó közösségei, a Szentlélek ajándékait szem előtt tartva, szeretetben élve megújíthatják az egész európai társadalmat”.

Mohos Gábor kiemelte, hogy a hívőknek imádkozniuk kell a béke ajándékáért, „amely Jézus Krisztus megváltó szeretete által újra elérhetővé vált számukra.” „A béke elvesztése mindenekelőtt a szeretet hiányából fakad, (…) és az Istennel való megbékélés alapja az a felismerés, hogy bűnösök vagyunk” – hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a szeretet Isten első számú parancsolata, és ez „a jövő és az élet beteljesedésének útja”.

„Ezért imádkozunk, hogy Európa megőrizze ezeket a létfontosságú gyökereket, amelyek nélkül kulturálisan nem lenne azonos”

– mutatott rá.

Arra is rámutatott, hogy „a párbeszéd, egymás meghallgatása, méltóságának és látásmódjának tiszteletben tartása kell, hogy mutassa az utat Európának és a kontinensen élő embereknek, ”hogy betöltsék hivatásukat a történelemben.”

A szentmisén a prédikációk mellett egyetemes könyörgések hangzottak el Európáért és Magyarországért.

A misét állófogadás követte a Liszt Intézetben Sulyok Tamás köztársasági elnök részvételével.