"Helyes, hogy a bankok állják a számlát, nem mi" - egyetért a többség, ne hárítsák át a védelmi hozzájárulást

Védelmi hozzájárulást kell fizetniük a bankoknak, a multiknak és az energiacégeknek, de úgy, hogy azt ne háríthassák át ügyfeleikre. Az emberek többsége egyetért a kormánnyal abban, hogy azok fizessenek, akik extraprofitra tettek szert a háború kitörése óta, ne pedig a lakosság.

Járókelőket kérdeztünk arról Budapesten, hogy mit szólnak a kormány által hétfőn bejelentett háborúellenes akciótervről, amelynek egyik lényeges eleme, hogy a bankok és más multi cégek - amelyek extraprofitra tettek szert a háború kitörése óta - védelmi hozzájárulást fizessenek. Feltétel azonban, hogy ezt az extraprofitjukból kell kifizetni, nem háríthatják át az ügyfeleikre, a lakosságra. A családok védelmében ezért számos intézkedést hozott a kormány.

GULYÁS Gergely — Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón ismertette a háborúellenes akciótervet Fotó: Hegedüs Róbert

Az utcán megkérdezett emberek örömmel fogadták a hírt, mert szerintük helyes, hogy a nagyvállalatok és bankok állják a költségeket, nem pedig a lakosság.

Ágnes lapunknak elmondta: örül annak, hogy a díjemelési stop által nem tudják felemelni a különböző banki költségeket a lakosságnak. A kormány határozottan kijelentette, hogy a bankok nem terhelhetik át a védelmi hozzájárulást a lakosságra. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón leszögezte, hogy a kormány továbbra is elutasítja, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg, miközben egyes szereplők extraprofithoz jutnak. Annak biztosítása érdekében, hogy ne a lakosság szenvedje el a károkat, a kormány díjemelési stopot vezet be a lakossági bankszámlák díjaira 2024. december 31-ig. Ez azt jelenti, hogy a lakossági ügyfelek számára nem növekedhetnek a számlavezetési, átutalási és kártyadíjak. Október 1-jétől egy kiegészítő illetéket is bevezetnek a konverziót tartalmazó ügyletekre. A magánszemélyek átutalásainál és postai befizetéseinél az illetékmentes határ 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik tranzakciónként. A bankkártyás műveletekre nem vonatkozik a kiegészítő illeték, és a bankkártya-használat utáni illeték mértéke sem változik.

Ágnes számára a legfontosabb, hogy anyagilag ne a lakosságon csattanjon az ostor Fotó: Ripost

A magyar bankszektor tavalyi nyeresége több mint 1000 milliárd forint volt, úgyhogy szerintem elbírják

- vélekedett János, utalva arra, hogy a 2022-es 328 milliárdhoz képest ez az összeg csillagászatinak számít.

János szerint nem fog gondot okozni a bankoknak kifizetni a hozzájárulást Fotó: Ripost

Másik interjúalanyunk, Csaba teljes mértékben jogosnak tartja az intézkedést és feltette számunkra a nagy kérdést: Miért legyen nekik hasznuk a háborúból? Utalva arra, hogy a háború csak felesleges pusztítást jelent és ártatlan áldozatok vérét kívánja.

Csaba nem akarja, hogy hasznuk legyen a háborúból a multiknak Fotó: Ripost

Nem kell aggódni a bankok nyeresége miatt

Rekordévet zártak tavaly a hazai hitelintézetek, a szektor kumulált adózott nyeresége december végére elérte az 1373,7 milliárd forintot - írta a Világgazdaság. Ez triplája az előző évinek, miközben a dolgozók fizetését is jelentősen emelték. Igaz, már tavaly is magasabb adót fizetett be a bankszektor az államkasszába. Sokat nyertek a bankok papíron azzal, hogy 2022-ben hatalmas céltartalékokat képeztek az orosz–ukrán háború és az ezzel járó gazdasági válság kockázataira. Ennek döntő részét tavaly visszaírták, az értékvesztés és a céltartalékképzés 2023-ban gyakorlatilag a 2022-es tizedére esett vissza, ami több mint 400 milliárd forintos pozitív eredményt jelentett a magyar bankszektornak.