tóth gabi
A kiberbűnözők új területen próbálják megkárosítani az embereket. Ezúttal a biztosítási megtakarításokra utaznak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevében. Mutatjuk, kik vannak most veszélyben!
Az MNB-re hivatkozva ismét telefonos csalási kampányt folytatnak magukat a jegybank munkatársainak hazudó kiberbűnözők. Az elkövetési mód újdonsága, hogy a csalók ezúttal az ügyfelek biztosítási, illetve befektetési jellegű megtakarításait akarják szerezni maguknak. Mit tehetünk az áldozattá válás ellen?
Az MNB nevében azzal hívják fel az ügyfeleket, hogy gyanús pénzmozgásokat észleltek a megtakarítási életbiztosításukat kiegészítő, úgynevezett eseti számlájukon vagy értékpapírszámlájukon. A bűnözők fenyegető hangnemet használnak meséjük elhitetésére és annak nyomatékosítására szükség esetén „rendőrt” (valójában tettestársat) is bekapcsolnak a telefonbeszélgetésbe.
Az MNB-hez érkezett ügyfélpanaszok szerint a csalók egyes esetekben rávették a fogyasztókat megtakarításaik készpénzben való kivételére. Ezután -annak érdekében, hogy azt „biztonságba helyezzék”- azt befizettették velük egy általuk megadott ATM (bankautomata) vagy bitcoin automatánál. A bejelentések szerint a bűnözők telefonhívásaik során az ügyfeleket folyamatosan nyomás alatt tartották és megtiltották nekik, hogy azokról családjukat vagy bárki mást tájékoztassanak arra hivatkozva, hogy ez büntetendő cselekmény lenne-olvasható az MNB közleményében.
A NÚSZ nevében is próbálkoznak a csalók
Adathalász SMS-eket küldenek csalók látszólag a NÚSZ Zrt. nevében-figyelmeztet a társaság. A rövid szöveges üzenetben útdíjtartozásról értesítik az embereket, akiket arra kérnek, jelentkezzen be az SMS-ben érkezett linken. Fontos, hogy aki ilyen üzenetet kap, semmiképpen ne kattintson a hivatkozásra, ne adja meg semmilyen adatát, mert a csalók így akár a bankszámlájához is hozzáférhetnek! Az adathalász SMS-ek a következőkről ismerhetők fel:
az ilyen üzenetekben gyakran ékezetek nélküli szavak szerepelnek, vagy helyesírási hibák fordulnak elő,
az üzenet külföldi telefonszámról érkezik,
az üzenetben szereplő link nem egy létező, ismert szolgáltató vagy webáruház webcíme, hanem általában egy ismeretlen, betűkből és számokból kombinált hivatkozás,
az üzenet úgy van megfogalmazva, hogy sürgető legyen.