Kiderült, kinek a pénzére utaznak a kiberbűnözők - meglepő, de nem az idősekére!

Aggasztó adatokat közölt a Magyar Nemzeti Bank nemrég kiadott éves jelentésében. Rengeteg pénzt csalnak ki a kiberbűnözők, mutatjuk, hogy tavaly kiktől és hogyan csaltak ki pénzt legtöbbször.

Ha valakinek gondja akad a bankjával, akkor az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat segítségérét. Így tett az a több ezer ügyfél is, akinek a 2023-as év során kiberbűnözők lopták el a pénzét, a bankjuk viszont szerintük nem járt el megfelelően az erről szóló bejelentést követően. Az ezekről az esetekről szóló friss jelentésből kiderül, kire és milyen módszerekkel utaznak a csalók. Mutatjuk!

Phishing,,Mobile,Phone,Hacker,Or,Cyber,Scam,Concept.,Password,And, kiberbűnöző — Rengeteg pénzt csalnak ki a kiberbűnözők, főleg ettől a korosztálytól. Fotó: Tero Vesalainen / Shutterstock

Rengeteg embertől csaltak ki pénzt a kiberbűnözők

A nemzeti bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) friss jelentése szerint az elmúlt két évben megtízszereződött a kibercsalásokkal kapcsolatos kérelmek, panaszok száma. A PBT-hez tavaly 2770 kérelem érkezett, ezekből 1106 kiberbűnözéssel kapcsolatos panasz volt. 2022-ben ehhez képest még csak 322 kibercsalásos megkeresés futott be a testülethez, 2021-ben pedig mindössze 124, öt évvel korábban pedig csak 25. Ebből is látszik, hogy nagyon gyors ütemben nő az áldozatok száma, a bankok pedig elég gyakran visszautasítják az átvert ügyfelek kártérítési igényeit.

Nem az idősek a leggyakoribb áldozatok

A közhiedelemmel ellentétben nem a 60 év fölötti korosztály az, amelyiket a legjobban kell félteni az internetes csalóktól - figyelmeztet a Bank360.hu. A legtöbb csalás áldozata fiatalabb volt tavaly: a 46-60 évesek a legveszélyeztetettebbek, a csalások harmadát ellenük követték el, az esetek 29 százalékában pedig a 31-45 évesek voltak az áldozatok. A maradék 12 százaléknyi panaszos 30 év alatti. A banki tapasztalatok szerint is kiemelten sokszor esnek a kiberbűnözőknek áldozatul a gyereket nevelő korosztályba tartozó szülők, ők ugyanis sokat vásárolnak az interneten, vagy adnak el használt ruhákat, sporteszközöket az apróhirdetési felületeken, ezeken a platformokon pedig hemzsegnek az áldozatokra vadászó kiberbűnözők.

Mikor érdemes a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulni?

A PBT feladata az, hogy segítsen rendezni a fogyasztók és a pénzintézetek közötti vitákat. Az ügyfelek jellemzően akkor fordulnak a testülethez, ha a pénzügyi szolgáltatójukkal (pl. bank) nem sikerült rendezniük a problémájukat. A PBT ilyenkor igyekszik a két fél álláspontját meghallgatva igazságot tenni. Ha ez sem hoz eredményt, akkor az ügyfél a bírósághoz fordulhat.

Így lopják el a legtöbb pénzt a bűnözők

Tavaly a kibercsalások csaknem felénél meghamisított banki oldalon lopták el az áldozatok pénzét, ezekre gyakran szintén hamis csomagküldő oldalról jelentkeztek be az áldozatok. A PBT-hez beérkezett, kibercsalással kapcsolatos kérelmek mintegy ötöde kapcsolódott hamis banki híváshoz, szintén az ötöde pedig vitatott bankkártyahasználathoz. Az adathalász emaileknek kevesen dőlnek be, 41 ilyen eset volt a jelentés szerint. Az adathalász sms-ek viszont egyre gyakrabban betalálnak, a 2022-es 6 darabról 41-re nőtt az ilyen panaszok száma.

Ezzel is gyakran próbálkoznak a csalók

A magukat banki ügyintézőnek kiadó telefonálók sem tétlenkedtek tavaly. Ezekben az ügyekben valamilyen folyamatban lévő visszaélésre hivatkozva keresik fel az ügyfelet a hívók, és azért kérnek tőle érzékeny banki adatokat, hogy megállítsák a rosszindulatú tranzakciót. Sokszor az Anydesk nevű, vírusirtónak hazudott, ám a valóságban távoli hozzáférést biztosító alkalmazást telepíttetik fel az ügyféllel a számítógépére és a mobiljára is, ennek segítségével szereznek hozzáférést a bankszámlájához. Számos sikeres visszaélés történt úgy is tavaly, hogy kicsalták az ügyfelek ApplePay vagy GooglePay regisztrációhoz szükséges adatait, kódjait, emellett az ügyfelekhez adathalász emailek és sms-ek is érkeztek, amelyek hamis banki weboldalakra vezettek.

Híres emberek nevével is gyakran visszaélnek a bűnözők

Gyakran fordul elő az, hogy az online médiában ismert emberek arcát, nevét felhasználva reklámoztak befektetéseket a csalók. Előfordult ilyen hirdetésekben például Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Mészáros Lőrinc, Pataky Attila vagy Palvin Barbara neve is.

Mit tehetünk, hogy ne váljunk áldozattá?

Mivel az áldozatok többsége nem kapja vissza a kicsalt pénzt, az a legjobb, ha időben felismerjük a csalásokat és megteszünk mindent annak érdekében, hogy ne férjenek hozzá illetéktelenek a pénzügyi adatainkhoz. Ezt a néhány alapszabályt érdemes mindenkinek betartani a Világgazdaság szerint:

minden esetben csak a bankunk által megadott hivatalos oldalon nyissuk meg a netbanki felületet, ismeretlen által küldött sms-ben vagy e-mailben szereplő linkről sosem;
mindig gondoljuk végig, hogy a weboldal vagy harmadik személy által kért banki belépési adatok, kódok, bankkártyaadatok megadása indokolt-e (például, ha terméket adunk el, a bankszámlaszámon kívül egyéb adat megadása nem szükséges);
a bankunktól érkező üzeneteket mindig figyelmesen olvassuk el;
kódjainkat csak akkor használjuk és csak akkor adjuk meg azokat, ha meggyőződtünk arról, hogy azok használata az általunk végzett tevékenységhez tényleg indokolt;
telefonon érkező kérés esetén se töltsünk le szoftvert, ne utaljunk át pénzt ismeretlen számlára, különösen úgynevezett „biztonsági” számlára, mert ilyen nincs;
végül pedig tartsuk észben, a bankok semmilyen formában nem kérnek el netbanki belépési vagy kártyaadatokat, illetve üzenetekben érkező kódokat!