Feltaláltál valamit? Így kaphatsz szabadalmat!

Védjük meg a találmányt!

A találmány jogi védelmét a szabadalom biztosítja, amely kizárólagos jogot biztosít a feltalálónak vagy jogutódjának, hogy a találmányt hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon, miközben másokat eltilt annak hasznosításától - írja a Fanny magazin.

Legyen új és ötletes!

Szabadalmi oltalom csak olyan termékre, eljárásra, berendezésre és alkalmazásra kérhető, amely új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható. Nem lehet oltalmat szerezni olyan műszaki megoldásokra, amelyek bárhol a világon nyilvánosságra kerültek, például fellelhetők az interneten, sőt, még a feltaláló korábbi közlése is újdonságrontó lehet. A találmány nem lehet továbbá nyilvánvaló a szakember számára és az ipar vagy a mezőgazdaság területén alkalmazhatónak kell lennie.

Ezek a kivételek

Fontos, hogy a találmány ötletes, műszaki megoldás legyen, így nem minősülnek találmánynak és így nem is szabadalmazhatók például a felfedezések, tudományos elméletek, matematikai módszerek, szellemi tevékenységre, játékszabályra, üzletvitelre vonatkozó tervek, de a számítógépi programok önmagukban sem szabadalmazhatók, mivel nem eredményeznek műszaki hatást. Az a műszaki megoldás azonban, ami felhasználja a számítógépes programot, már találmánynak tekinthető.

Korlátozott időre szól

A szabadalom nem örök időre szól. A szabadalmasnak a bejelentés napjától számított legfeljebb húsz évig van kizárólagos joga a hasznosításra, de ennek fenntartásához évente fenntartási díjat kell fizetnie. a. Ezt követően a találmány közkinccsé válik, vagyis bárki szabadon használhatja.

Határon innen és túl

A szabadalmi oltalom meghatározott földrajzi területre érvényes, így az SZTNH-hoz benyújtott bejelentéssel csak Magyarország területére lehet oltalmat szerezni. Ha külföldön is szeretnénk forgalmazni a termékünket, akkor érdemes a termék piacra kerülése előtt azokban az országokban is a védelmét biztosítani, ahol majd eladásra kerülnek. Az oltalmazást a hazai bejelentés napjától számított egy éven belül célszerű megtennünk az érintett országokba, vagy nemzetközi, illetve regionális szervezeteknél, mert így a hazai bejelentés napját, mint elsőbbséget megőrizzük. Külföldi bejelentések megtételéhez célszerű szabadalmi ügyvivő segítségét kérni.

Közös a nyereség!

Ha többen közösen alkották meg a találmányt, érdemes még a szabadalmi bejelentés megtétele előtt tisztázni a szerzőség arányát és a bejelentői jogokat is. Több bejelentő esetén bármelyik szabadalmastárs szabadon rendelkezhet a saját hányadával, akár el is adhatja, de a többi szabadalmastársnak elővásárlási joga van. A szabadalmaztatás alatt felmerülő díjakat a szabadalmastársak a részesedésük arányában kell, hogy fizessék.

Végezzünk kutatást!

Tervezés előtt érdemes irodalomkutatást végezni, vagyis feltárni a már ismert műszaki megoldásokat. Ezt a kutatást elektronikusan, illetve szakmai segítségnyújtással a SZTNH szabadalmi tárában is végezhetjük, ahol tematikusan csoportosítva találhatók az adott témával kapcsolatos régebbi és újabb szabadalmi leírások. A szabadalmi tárak szolgáltatásainak többsége díjtalan.

A bejelentés folyamata

A szabadalmi bejelentést az SZTNH-hoz formanyomtatvány kitöltésével postai úton vagy elektronikusan is benyújthatjuk. A kérelemben fel kell tüntetni a bejelentő és a feltaláló nevét és címét, a találmány címét, valamint nyilatkoznunk kell arról, hogy szabadalmi oltalmat szeretnénk kérni. Emellett csatolni kell annak a megoldásnak a leírását és szükség esetén rajzait is, amelyre oltalmat szeretnénk kapni.

Idén is pályázhatnak

A szabadalmi bejelentés finanszírozásához különböző pályázatok, például az NKIFH és az EUIPO által kiírt SME Fund pályázatok is segítségünkre lehetnek, ezért érdemes még a bejelentés előtt tájékozódni a lehetőségekről. A pályázatok fedezik a szabadalmaztatással járó díjak nagy részét, valamint az NKFIH által kiírt pályázat a szabadalmi ügyvivő költségeinek nagy részét is.

Sok múlik az időzítésen

Nagyon fontos, hogy a feltaláló megfelelő időben tegyen szabadalmi bejelentést. Ha túl hamar, még a kísérletek elvégzése előtt nyújtja be, a később született eredményekkel már nem lehet kiegészíteni a leírást, míg ha túl sokáig vár, előfordulhat, hogy más hamarabb megszerzi a kizárólagos jogot. Tehát érdemes a műszaki szempontból megfelelő és piacképes találmány megszületésekor benyújtani a bejelentést.

Részletről-részletre haladva

Figyeljünk arra, hogy olyan módon és részletességgel tárjuk fel a találmányt, hogy azt szakember meg tudja valósítani. A bejelentés tartalma új ismerettel már nem egészíthető ki a benyújtás után, ezért ha nem elég részletes a leírás, az gátolhatja az oltalomszerzést. Ha továbbfejlesztenénk a találmányt, akkor legkésőbb a bejelentés napjától számított egy éven belül tehetünk belső elsőbbség igénylésével új bejelentést.

Engedély nélkül használja

A szabadalmi bejelentés a közzétételig, vagyis tizennyolc hónapig titokban marad, ezt követően a találmány nyilvánosságra kerül, bekerül a kutatható adatbázisokba is. Az oltalmat a bejelentési napra visszamenő hatállyal adják meg. Ha tudomásunkra jut, hogy bitorolják a találmányunkat, jogi lépéseket tehetünk az illetéktelen hasznosítóval szemben, de ezzel célszerű megvárni az oltalom megszerzését.

Szabad lett az út!

Ha szeretnénk alkalmazni egy megoldást, de van egy hasonló tárgyú szabadalom, amit nem kívánunk bitorolni, kérhetünk úgynevezett nemleges megállapítást az SZTNH-tól. A vizsgálat során megállapítják, hogy például az általunk forgalmazni kívánt termék ütközik-e az általunk megjelölt szabadalommal. Ha nem, akkor a termékünk Magyarországon szabadon gyártható és forgalmazható..

Legyen rá bizonyíték!

Ha valaki úgy véli, hogy egy találmány esetén nem teljesülnek a szabadalmazás feltételei, lehetősége van jelezni észrevételét az SZTNH-nál a közzétételt követően az engedélyezésig. Ezt követően megsemmisítési eljárást lehet kezdeményezni. Mindkét esetben csatolni kell az abban hivatkozott bizonyítékokat is.

Forrás és bővebb információ: www.sztnh.gov.hu