tóth gabi
Esküvőre készül az a családapa, aki tavaly ősszel egy üzemi baleset következtében elvesztette az egyik lábát és szemét. Gazdag Péter már megtanult a protézissel járni, és egyre aktívabb életet él.
Mint arról a Ripost beszámolt, Gazdag Péter tavaly ősszel éppen egy gumiüzemben dolgozott, amikor egy abroncs felrobbant mellette. A férfi hat-hét métert repült, és súlyosan megsérült. A kórházban végül el kellett távolítani az egyik szemgolyóját és az egyik lábát is amputálták, ám a szintén roncsolódott karját sikerült megmenteni. Péterrel arról beszélgettünk, hogy van most és hogyan tölti a mindennapjait.
A mikroprocesszoros, nyomásérzékelős lábprotézissel már megtanultam jönni-menni. Ez még persze nem a végleges, jelenleg az rehabilitációs központ tulajdonában álló tanulóprotézist használom
– mondta Péter, majd kifejtette, hogy a sérülései súlyossága miatt az amputáció során csupán egy parányi, mindössze 9 mm-es csonkot sikerült megmenti a combcsontból.
"Hogy milyen a műlábbal a járásélmény? Igazából elvagyok a protézissel, de ahhoz tudnám hasonlítani, mintha valaki egy három számmal kisebb cipőt viselne. Jövök-megyek a boltba, ha a kislányom biciklizik, könnyedén megyek utána. Ülni tudok, és az autóba is képes vagyok beszállni, de a futásról és biciklizésről le kell mondanom" – magyarázta Péter.
A férfit mintegy másfél hónapig mesterséges kómában tartották.
Többször is megpróbáltak felébreszteni, de a család és a párom elmondása szerint rögtön vissza is altattak, mert elkezdtem csapkodni, és a vezetékeket kitépkedtem magamból. Minderre nem emlékszem, és nyilván nem is teljesen tudatosan tettem, de jobbnak látták, ha gyorsan visszaaltatnak
– mesélte a fiatal férfi.
A városi legendák szerint a mesterséges kómában fekvő emberek egy része észleli a külvilágot.
Mikor már az intenzív osztályról átkerültem a traumatológiára, több – szintén amputált - szobatársammal is beszélgettem. Hasonló tapasztalatokról számoltunk be. Miközben altattak bennünket, hallottunk bizonyos zajokat, de aztán nem volt arról emlékezetünk, hogy ki és pontosan mit beszélt hozzánk. Az orvosok is elmondták, hogy a zajfoszlányokból kreáltunk olyan álmokat, melyeket valóságosnak éltünk meg. Mindez a nyugtatók és altatók hatásával magyarázható.
Péter kiválóan ellátja apai feladatait. A kislánya, Lara Hanna szeptemberben kezdi az általános iskolát. A gyermek mindent tud az édesapjával történtekről, és amiben csak tudja, segíti.
"Az orvosok felkészültsége és lelkiismeretessége mellett tulajdonképpen a kislányom, és a párom, Niki szeretetének köszönhetem, hogy felerősödtem, hogy felépültem" – árulta el a családapa., aki szeretné mihamarabb hivatalosan is feleségül venni gyermeke édesanyját.