EU-csúcs: Háború vagy béke? Kemény tárgyalások várnak Orbán Viktorra

Kétnapos EU-csúcs kezdődik Brüsszelben, a tagországok vezetői az ukrajnai háborúról, a közel-keleti válságról, biztonságpolitikai kérdésekről, az EU bővítéséről, és az európai gazdák helyzetéről is egyeztetik álláspontjukat.  

Minden bizonnyal kemény tárgyalások várnak Orbán Viktorra, hiszen elég csak arra utalni, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcsra kiküldött meghívólevelében úgy fogalmazott: legfontosabb feladat a katonai segély gyors eljuttatása Ukrajnának. Radikális és konkrét lépésekre szólított fel az EU gazdaságának háborús alapokra helyezése érdekében. Charles Michel támogatná uniós hitelek felvételét 100 milliárd eurós értékben, ahogy azt a nyugati csapatok Ukrajnába küldése mellett kardoskodó Emmanuel Macron javasolta. 

Aligha kétséges, hogy a fentiek nem egyeznek azzal, amit Orbán Viktor képvisel, és amit március 15-i beszédében is elmondott: „Magyarország csak a békével járhat jól. Nem kérünk a háborúból!”
Nagy vitát válthat ki az a javaslat, hogy az Európai Unióban befagyasztott 300 milliárd eurós orosz vagyon évi mintegy 4,5 milliárdos kamatbevételét használják fel Ukrajna támogatására, fegyvervásárlásra. Ez a javaslat azonban Bóka János Európa-ügyi miniszter szerint nemzetközi jogilag is vitatott ügy. 
A közel-keleti helyzet ügyében a tagországok elítélik a Hamász terrorszervezetet, és elismerik Izrael önvédelmi jogát, de Spanyolország és Írország azt kérik, hogy Izraelt keményebben bírálják, tekintettel a sok palesztin áldozatra.
Az EU bővítéséről is tárgyalnak a tagországok vezetői. A decemberi EU-csúcson megnyitották a csatlakozási tárgyalások lehetőségét Ukrajna és Moldova előtt, másfél hete pedig az Európai Bizottság javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Bosznia-Hercegovinával.  Bosznia esetében azonban Franciaország és Hollandia aggodalmának adott hangot. Szerintük még nem jött el az idő a csatlakozási tárgyalásokra.
A migráció szintén a napirendi pontok között szerepel: legutóbb a tagállami vezetők abban állapodtak meg, még erősebb partnerségre fognak törekedni a kibocsátó- és tranzitországokkal.
Végezetül: kiemelt téma lesz az uniós agrárpolitika átalakítása is. Európa-szerte a gazdálkodók Brüsszel politikája ellen tüntettek az elmúlt hónapokban. Csökkenő bevételeik, a túl sok bürokrácia, a környezetvédelmi előírások őket sújtó következményei, valamint a felvásárlási árakat letörő, unión kívüli import miatt vonultak utcára a gazdák.