Országos blokád Lengyelországban

Lengyel gazdák mezőgazdasági járműveikkel az ország csaknem hatszáz közúti csomópontján megbénították szerdán a forgalmat, tiltakozásul az Európai Unió zöld megállapodása és az ukrán mezőgazdasági termékek behozatala ellen, és miután tárgyalásaik a kormánnyal egyelőre nem vezettek eredményre, a blokádot fenn akarják tartani.

A gazdák akciója a február 9-én elindított tüntetéssorozatuk folytatása. Azóta volt már hasonló útblokád, de most akadályozzák a legtöbb helyen a forgalmat.

Nagyobb közlekedési nehézségeket jeleztek napközben például az országot kelet-nyugati irányban átszelő A4-es autópálya több pontján, a Varsóba vezető fő közlekedési utakon, valamint több nagyváros, köztük Gdansk, Krakkó, Wroclaw és Katowice központjában is.

Az északkelet-lengyelországi Podlasiei vajdaság egy részében a közlekedési zavarok miatt szerdán nem volt tanítás az iskolákban.

A podlasiei Sidra községben a tüntetők egy csoportja öt tonna trágyát és használt gumiabroncsokat borított az utcára a Szymon Holownia alsóházi elnök tulajdonában lévő ház előtt, amelyben a politikus szülei laknak – jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtévé.

A ház kerítésére kifüggesztettek eg transzparenst „a lengyel falu árulója” felirattal. Holownia közleményt adott ki felháborodásáról az eset miatt.

A közép-lengyelországi Leczyca községnél szervezett útblokádnál egy furgon sofőrje leütötte az egyik tüntetőt, akit emiatt könnyebb sérüléssel kórházba kellett szállítani – jelentette szintén a Polsat News a helyi rendőrségre hivatkozva.

A útblokádot annak ellenére fenntartották estig, hogy a kelet-lengyelországi Rzeszów kongresszusi központjában egyes agrárszervezetek képviselői és Czeslaw Siekierski mezőgazdasági miniszter szerda délelőtt előzetes megállapodást írt alá a kormány által a vitás ügyekben teendő lépésekről.

A dokumentum szerint Siekerski azt kezdeményezi Donald Tusk kormányfőnél, hogy állítsák le a behozatali embargó alá korábban került ukrán termékek lengyelországi tranzitját is. A megállapodás az eladott lengyel gabona után fizetendő állami támogatásról is szól, valamint az uniós zöld megállapodás módosítását illető lengyel követelésekről.

A dokumentumot nem írta alá például Tomasz Obszanski, a legnagyobb lengyel szakszervezetnek, a Szolidaritás agrártagozatának (SRI) elnöke. Obszanski a wpolityce.pl hírportálnak elmondta: a rzeszówi egyezség nem tekinthető megállapodásnak, az agrártárca ugyanis „egy sor alapvető követelést továbbra sem hajlandó teljesíteni”, ezért a gazdatiltakozások folytatódnak.

Obszanski bejelentette: a SRI vezetésével országos sztrájkbizottságot hoznak létre, amely a kormánnyal folytatandó további tárgyalások előtt összehangolná számos lengyelországi agrárszervezet és tiltakozó csoport követeléseit.

Az európai agrárpolitika jelentős változását eredményezheti a március 21-22-i EU-csúcs. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek találkozóján többek között eldőlhet az EU-s zöldpolitika sarokkövének számító természet-helyreállítási jogszabály sorsa, az uniós választásokig pedig olyan döntések születhetnek Brüsszelben, amelyek jelentősen csökkentik az EU hatáskörét a tagállami agrárpolitikában, és mentesíthetik a tíz hektár alatti területen gazdálkodókat a túlzó környezetvédelmi szabályozások alól. Erről Schenk Richárd, az MCC Brussels kutatója beszélt lapunknak.

Az Európai Parlament (EP) múlt héten megszavazta az ukrán agrárimport jelentős szigorítását, ami aggasztja azokat a brüsszeli tisztségviselőket, akik eddig azt a narratívát hangsúlyozták, hogy az EU feltételek nélkül támogatja Ukrajnát – fogalmazott Schenk Richárd, az MCC Brussels kutatója a hirado.hu-nak. Az elemző kiemelte: annak ellenére, hogy februárban még a tagállami egyeztetések is arról szóltak, hogy az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek közül csupán a tojásra, baromfira és cukorra vezetnének be korlátozásokat, mára az Európai Tanács is csatlakozott az EP által elfogadott, jóval szigorúbb szabályozáshoz.   

Nincs egység Ukrajna mögött 

Schenk Richárd rámutatott, hogy a tanácsi állásfoglalás változása mögött a lengyel miniszterelnök, Donald Tusk javaslata húzódik, aki a lengyelországi gazdatüntetések nyomására átállt a saját termelői oldalára, ezzel pedig dominóhatást idézett elő a többi tagállam között. Mint mondta, ezt a döntést az EU-csúcson elfogadják az állam- és kormányfők, ami lényegében eldobja a bizottság eredeti javaslatát, amely még jóval barátságosabb volt Ukrajna számára.  

 A szakértő rámutatott, hogy az ukrán mezőgazdasági import korlátozása precedens értékű döntés, mivel felülírja azt a két éve hangoztatott narratívát, miszerint az EU feltétel nélkül támogatja Ukrajnát a győzelemig. „Itt azonban kiderült, hogy csak addig támogatható az ukrán agrárium, amíg az nem okoz kárt az európai termelőknek” – tette hozzá. 

Schenk Richárd arra is kitért, hogy a háborúban álló ország fegyveres támogatása kapcsán is egyre nagyobb indulatok vannak a háttérben. Mint mondta, az európai vezetők érzik, hogy az Egyesült Államokban idén esedékes elnökválasztáson komoly esélye van Donald Trump visszatérésének, másfelől pedig Olaf Scholz német kancellár a saját koalíciós partnereivel szemben vitte át az akaratát és tagadta meg a Taurus robotrepülőgép átadását Ukrajna számára.

„A kancellár azzal indokolta a döntését, hogy a közvélemény-kutatások szerint a németek 29 százaléka támogatja csak a Taurus szállítását Ukrajnának” – tette hozzá. A szakértő szerint a politikai Ukrajna-front egysége megbomlani látszik. 

 Az európai zöldmegállapodás vége? 

A kutató emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság által január óta bejelentett agrárpolitikai engedmények csupán apró, kozmetikai jellegű megoldások voltak. „Egyértelműen látszott, hogy a bizottság taktikai lépéseket tett” – tette hozzá. Mint mondta, a tagállamokra otthon hatalmas nyomás nehezedett a gazdálkodók részéről, így a tanács is nyomást gyakorolt a bizottságra, hogy tegyen komolyabb lépéseket. „Az új tervezetet pénteken nyújtotta be a testület, ami nagyon komoly változásokat jelent a termelők számára” – mondta az elemző, aki azt is hangsúlyozta, hogy ezeket a változtatásokat még az európai parlamenti választások előtt át akarják vinni a parlamenten és a tanácson is. 

„Olyan, uniós viszonylatban szinte hihetetlen engedményeket tesznek, minthogy a tagállamok szabhatnak meg határidőket és pontosíthatják, sőt, akár enyhíthetik is az uniós előírásokat. Egy teljes törvénycsomagot nyújtottak be, amely megváltoztatja a közös agrárpolitikát a környezetvédelmi törekvések rovására” – fejtette ki.

Schenk Richárd kiemelte, hogy

a legfontosabb javaslat, hogy a 10 hektár alatti termelők a jövőben kikerülnek a környezetvédelmi ellenőrzés alól, tehát nem kell igazolniuk a környezetvédelmi megfelelést az uniós támogatások megszerzéséhez, ami pedig az európai gazdálkodók 65 százalékát érinti. 

Az MCC Brussels kutatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a természet-helyreállítási törvény is „az utolsókat rúgja.” Ez a törvényjavaslat az EU zöldmegállapodásának az egyik sarokköve, ami 2030-ig akár az EU területének a 20 százalékát is természetvédelemi területté nyilvánítaná. Schenk Richárd emlékeztetett, hogy a javaslatot még 2022-ben nyújtották be, amiből a jobboldal és a liberálisok ellenállása miatt jelentősen visszavágtak a parlamentben, majd a spanyol soros elnökség alatt a tanács is mérsékelt annak tartalmán.

„Két hete fogadta el a közös állásfoglalást a parlament, amit azonban a tanács mégsem fog tudni elfogadni, mivel a tagállamok kormányai félnek, hogy ebből kampánytéma lesz” – mutatott rá.

A szakértő emlékeztetett, hogy a természet-helyreállítási jogszabályt eredetileg Olaszország, Finnország, Svédország, Belgium és Hollandia sem támogatta, ugyanakkor az otthoni politikai nyomás hatására jelentősebb tagállamok is kihátrálni látszanak a megállapodásból. „Többek között Szlovákia, Románia, Ausztria, sőt, akár Németország is kihátrálhat a jogszabály mögül” – tette hozzá. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy ha akár egyikük is megteszi ezt, akkor nem lesz meg a minősített többség a tanácsban.