kulcsár edina
Különleges képességgel áldotta meg a sors Valkusz Lilit. A budapesti nő gyerekkora óta tudja, hogy szellemeket lát, ám az adottsága sokáig teher volt neki. Lilit a halott nagyapja szelleme kísérte végig az útján és segítette, hogy végül önmagát elfogadja. Azóta ez lett az élete, a hivatása.
Amióta az eszét tudja, azóta látja a szellemeket állítása szerint Valkusz Lili. A budapesti nőt hosszú út vezette el odáig, hogy elfogadja önmagát: ő igenis látja a szellemeket. Lilit sokáig nem értette meg a környezete, egyedül a szülei és a szellemek voltak a támasza. Köztük volt a nagyapja lelke is, akit életében sosem ismert, a fiatal lány úgy érezte, hogy a túlvilágról viszont visszajött hozzá, hogy egyengesse az útját.
Lili gyerekkora óta látja a holtakat. Eleinte nehéz éjszakái voltak, nem értette, miért látogatják őt.
Észrevették, hogy látom őket, és állandóan jöttek felém. Nagyon kemény éjszakáim voltak. Sokszor sírva ébredtem
– kezdett el mesélni a Ripostnak.
Katonák meneteltek a szobájában, egy másik szellem visszajárt hozzá és állandóan csörömpölt – ilyenekre emlékszik a kezdetekről. Egy szellem pedig szó szerint megríkatta.
Egy fej nélküli szellem jött be szobámba, az ajtóban állt. Zokogtam, nem értettem, mit akar. Anyáék bejöttek és elmondtam, hogy mit látok. Azt felelték, kérdezzem meg, mit akart. Kértük, hogy keresse máshol, és így is tett. Ezután tovább ment keresni
– mesélte Lili kissé nevetve.
A 29 éves nő azt is elmondta: gimnazista koráig sok szellemet látott, emberi alakban jelentek meg neki, köztük a nagyapja, Pál is. A szegedi férfi betegségben hunyt el 67 évesen, Lili életében nem ismerte, holtában viszont sokat találkozik vele a mai napig.
„A szegedi Ságvári Gimnáziumban volt igazgató. Nagyon jó ember volt. Azt mondta, azért jött vissza hozzám, hogy segítsen nekem, amikor egyedül vagyok” – folytatta Lili.
Lili arról is mesélt, hogy 14 éves korától elnyomta képességét. A döntésnek ára volt: sokáig depresszióval, és betegségekkel küzdött. Lili - elmondása szerint - ekkor csak néhány szellemet engedett maga köré, köztük a nagyapját is.
Az iskolatársaim nem fogadtak el, nem értették, miket látok. Sokszor segített nagyapó, hogy ne ezekkel az érzésekkel aludjak el. Minden reggel ott ült a szelleme az ágyam szélén, simogatta a fejemet és nyugtatott
– mondta el a fiatal lány, aki arról is mesélt: nagyapja akkor is mellette volt, amikor szakított valakivel - mígnem egyszer csak eltűnt az életéből.
„Azt mondta nekem, hogy újjá fog születni. Kiválasztott egy gyermeket, és meg is született. Akkor azt hittem nem lesz már velem, de tíz évvel később rájöttem, hogy attól még velem van. Képeket mutatott a fejemben, hogy a gimiben is végig velem volt. Emlékszem, a folyosón sétáltam, és nagyon egyedül voltam. Megmutatta, hogy ott volt velem akkor is. Azóta újrakapcsolódtunk” – meséli boldogan.
Lili kiemelte: évekig elnyomta magában a képességét, Párizsból hazaköltözve döntötte el: ledönti a tabukat a szellemek kapcsán, és segít másoknak megérteni őket, az ő világukat.
A szellemek sokat segítenek. Engem ők tanítottak meg kommunikálni, és a testben rejlő öngyógyító képesség kiaknázására is. Mindig akkor jelennek meg, amikor szükségünk van rá és utat mutatnak. Mégis az a kép van róluk, amit a horrorfilmekben vagy rémtörténetekben látunk
- magyarázta Lili.
Lili ezért úgy döntött, létrehozza a Szellemsulit: egy közösséget, amit a nagyapja és a többi szellem, akikkel találkozott ihletett.
„Az emberek nagyon sokfélét tapasztalnak szellemekről, és nem tudnak erről kivel beszélni. Segítek megérteni a szellemeket, az embereket közelebb hozom hozzájuk, hogy lássák, nem olyan riasztók, mint hiszik. Ennek megértetése az egyik küldetésem” – zárta szavait Lili.