Mire emlékezünk pontosan március 15-én?

Mi történt március 15. előtt?

Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után önállóan ugyan, de a Habsburg Birodalom részeként működött. 1847 novemberében összeült a rendi országgyűlés, ahol a reformpárti erők létrehozták az Ellenzéki Kört. Megjelenhettek az országos nyilvánosság színpadán a leendő forradalom vezetői: Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István és még sokan mások, akik változtatni akartak az akkor érvényeben lévő politikai, gazdasági környezeten. Egészen pontosan egy független magyar bank felállítását, a honvédelmi rendszer átalakítását, jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt akartak a Wikipédia szerint. Nem csak Magyarországon akartak efféle változtatásokat, hanem Európa több országában. 1847. február 22-én kitört a párizsi forradalom, aminek hírére Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszédében programszerűen felsorolta, mit akar a hazai ellenzék. 1848. március 13-án Bécsben is kitört a forradalom, ezt követően pedig március 15-én a pesti radikális forradalmi ifjúság vér nélkül érvényt szerzett a 12 pontnak.

Mi történt 1848. március 15-én?

Európa több országához hasonlóan Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött is a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival, amik az egyenlőség, szabadság, testvériség voltak. Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt-olvasható a kormany.hu-n.

Az első kokárdát Petőfi felesége készítette

A trikolórt a francia forradalom szülte, ahogy a kokárdát is a francia felkelők tűzték elsőként a ruhájukra. Petőfi Sándor feleségét, Szendrey Júliát is ez ihlette meg, aki saját maga varrta meg férje számára a kokárdát. Júlia azonban felcserélte a kokárdán a magyar zászló színeit, így a végeredmény úgy nézett ki, mintha az olasz lobogót formálta volna meg. Történészek szerint az sem kizárt, hogy ezt direkt tette. Egyébként a kokárda olyan hamar elterjedt 1848 márciusában, hogy három nap alatt Pest-Buda kifogyott a nemzeti színű textilből.

Hogy zajlott a forradalom első napja?

A „Pilvax-kör” (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) március 14-én este végleg elhatározta, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak. Így született meg a sajtószabadság. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak egy nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol hivatalosan is életbe léptették a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsáttatták az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály írót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Nem is március 15-én akartak forradalmat kirobbantani

Petőfi, Jókai és társaik nem március 15-én akartak forradalmat robbantani, hanem pár nappal később, március 19-én. Ekkor kezdődött ugyanis a József-napi vásár. Ilyenkor rengeteg ember érkezett a városba, és úgy gondolták, aznap egyszerűbb lesz feltüzelni a népet. Ám a bécsi forradalom hírének érkeztével lépéskényszerbe kerültek és a kitűzött nap előtt kellett elindítaniuk az eseményeket.

Mi történt március 15. után?

Másnap, március 16-án már Pest vármegye alispánja, Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót Pest városának alpolgármestere és mások álltak a mozgalom élére és így vált az országos jelentőségűvé. Este a két testvérváros ki volt világítva, az utcákon hömpölygő tömeg pedig azt harsogta: "éljen a szabadság!". Az ablakokból nemzeti szín lobogók lógtak. Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel, akik belementek, hogy március 17-én gróf Batthyány Lajost nevezzék ki miniszterelnöknek a frissen megalakuló önálló magyar kormány élére. Létrejött tehát a független magyar kormány.

Nem Pilvax volta a híres kávézó neve

A legtöbben úgy tudják, hogy a márciusi ifjak a Pilvax kávéházból indították útra a forradalmat. Az igazság azonban az, hogy a kávéházat mindenki Fillinger néven emlegette akkoriban. Az 1838-ban megnyitott kávézót tényleg Pilvax Károly vette meg, de tőle később Fillinger János vette bérbe, aki megtartotta a Pilvax nevet, de akkoriban már Fillingerként emlegették a kávézót.

Hogyan ért véget a forradalom?

1848. szeptember 11-én Jellasics horvát bán 35.000 fős seregével megtámadja a magyar kormányt. 1848. szeptember 29-én a jórészt újoncokból álló magyar sereg visszaveri a közel kétszeres túlerőben lévő horvátok támadását. Jellasics fegyverszünetet kért, amit visszavonulásra használt fel.

1848 szeptemberében lemond a magyar kormány a tárgyalási politika kudarca miatt.

1848. október 3-án a Habsburg uralkodó Jellasicsot teljhatalmú magyar királyi biztosává és a magyar fegyveres erők főparancsnokává nevezi ki.

1848 decemberére az európai forradalmak többségét már leverték, és Magyarországon is kezdtek megerősödni a forradalom ellenségei.

1849. április 2-án megkezdődik a tavaszi hadjárat, ami május 21-ig, a budai vár bevételéig tart.

1849. június közepén orosz tábornokok vezetésével közel 200 000 fős orosz hadsereg tör Magyarországra a Habsburgok kérésének megfelelően.

1849. augusztus 13-án Görgei Artúr leteszi a fegyvert Világosnál az orosz tábornok csapatai előtt.

1849 Augusztus 17-én Damjanich átadja Aradot az oroszoknak, 26-án Munkács is megnyitotta kapuit a cári csapatok előtt.

1849. október 6-án Aradon kivégzik a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten az Újépületnél sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt is.

Mióta nemzeti ünnep március 15.?

Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé. A kommunisták az 1950-es években eltörölték, majd később újra visszaállították. A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé, amit a 2012-es Alaptörvény is megerősített.