Idén korán véget ér a farsang - te tudod, honnan van az elnevezés?

A farsang időpontja változó, de a kezdete mindig január hatodika, vagyis vízkereszt napja. A vége viszont évről évre változik, eshet akár március elejére is. Mutatjuk, meddig tart idén a farsangi időszak, mik ilyenkor a szokások és, hogy mit is ünneplünk ilyenkor pontosan.

Mi is az a farsang?

A farsang egy téltemető, tavaszváró ünnepségsorozat, ami karácsony és húsvét között zajlik itthon és más országokban. A farsang, mint kifejezés egyébként nem mást, mint a maszkos alakoskodás és köszöntők összefoglaló megnevezése. A szó egyrészt arra utal, hogy a böjt előtt még lehet alkoholt inni, másrészt pedig magára a böjtre. Az osztrák eredetű fastenscht szóból alakult ki, ami böjti kocsmát is jelent. Ebből lett osztrák kiejtéssel vaschanc, abból pedig nálunk fassang, majd később a farsang. Más országokban ezt az időszakot egyébként karneválnak (carneval) hívják, ami olaszul annyit tesz: húst elhagyni, eltávolítani.

Mettől meddig tart a farsangi időszak?

A farsang hivatalosan vízkereszttől, vagyis január 6.tól a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig, a húshagyókeddet követő hamvazószerdáig tart. Ez azt jelenti, hogy idén február 14-én, a szerelmesek napján lesz vége a farsangi időszaknak.

Ezt érdemes tudni a farsang eredetéről

A tél végét, a tavasz elejét, a bőséget, a bort és a termékenységet éltető ókori ünnep a farsang. A hedonista mulatságok célja, hogy a természetet hasonló bőségre ösztönözzék. Ebben az időszakban régen díszes ruhákban, állati jelmezekben dorbézoltak az emberek szerte a világon. A középkorban az egyház képviselői elkezdték közelebb vinni a kereszténységhez a farsangot, például II. Orbán pápa egyházi ünneppé nyilvánította a hamvazó szerdát, amivel hivatalosan is a kereszténységhez kapcsolta a pogány ünnepet. Egyébként már a XV. század óta vannak feljegyzések a férfi-női ruhacseréről, álarcviselésről, az állatalakoskodások különböző formáiról.

Mit jelent a farsang farka?

A farsang farka a hagyományos magyar neve a farsang csúcspontjának. Ez az időszak a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami egyben a tél búcsúztatása is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres felvonulásokat, mint a riói vagy a velencei karnevált, itthon pedig a mohácsi busójárást.

Farsangi szokások és hagyományok Magyarországon

A magyar farsangi szokások német eredetűek, akárcsak maga a szó. Már Mátyás király idejében is köszöntőkkel, maszkos alakoskodással búcsúztunk a téltől és köszöntöttük a tavaszt. Majd a tehetősebbek körében jöttek a franciáktól elirigyelt álarcos mulatságok és bálok, mint például az Anna-bál. A kevésbé tehetősek céhes bálokon, batyus bálokon és asszonyfarsangokon mulattak, vagy részt vettek valamilyen felvonuláson. A magyar népszokás része, a farsanghoz kapcsolódó különleges nap, a torkos csütörtök is. Ezen a napon a közelgő nagyböjt előtt még bőségesen és a szokásosnál mohóbban fogyasztottak zsírban gazdag és a farsanghoz kapcsolható ételeket, például farsangi fánkot. Arról, hogy pontosan mikor van torkos csütörtök, megoszlanak a vélemények. Az egyik változat szerint hamvazószerda előtti csütörtökön, a másik verzió szerint, hamvazószerda utáni csütörtökön. Tehát 2024-ben vagy február 8-án vagy 15-én lesz torkos csütörtök.