Miért pont fánkot szokás farsangkor enni?

A farsang egyik elengedhetetlen velejárója a fánk. Magyarországon a fánksütés hagyománya a Dunántúlról indult még az 1800-as években és vált egyre több helyen szokássá. De miért pont ezt az édességet szokás vízkereszttől hamvazószerdáig az asztalra tenni és mely fajtáit készítik itthon és a világ más tájain? Utánajártunk!

Hogy került a fánk Európába?

Fánkot már az ókori rómaiak is ettek, sőt, már ők is a tél végén, a tavasz kezdetekor fogyasztották. Arról, hogy hogyan terjedt el Európa szerte -és így nálunk is-, arról több legenda is létezik: az egyik ilyen szerint Beatrix Olaszországból hozta be Mátyás király udvarába a receptet, amit a tél végén rendezett karneválok keretében fogyasztottak a királyi udvarban. Egy másik történet szerint Marie Antoinette-nek köszönhető a fánk elterjedése, aki előszeretettel járta álruhában az utcákat, és az egyik ilyen kiruccanásán ismerkedett meg a fánkkal. Az első kóstolás után annyira ízlett neki, hogy a fánksütőt azonnal a palotába rendeltette-írja a funzine.hu. A harmadik legenda úgy szól, hogy Bécsben egy kenyereiről híres péktől halála után az özvegye vett át a pékséget, ahol egyik nap a kenyér nem készült el időben és a felháborodott vásárlók miatt a pékné olyannyira kijött a sodrából, hogy a kezében lévő kenyértésztát a háborgó várakozók fele hajította. A célzást elvétve a tészta végül a sistergő olajba repült, és a véletlenül elkészült fánk (a Krapfen, vagyis berlini fánk) osztatlan sikert aratott a vásárlók körében.

Miért pont fánkot eszünk farsangkor?

A hagyomány szerint a farsangi fánk fogyasztása, az újévi lencséhez hasonlóan, szerencsét, bő termést és kiadós pénzösszeget hoz a házhoz, de a szerelmi élet fellendítésében is segíthet: a lányok fánkadással jelezhették annak idején a kiszemeltjüknek az ismerkedési szándékukat, a párok pedig egy fánkon osztozva elmélyíthették kapcsolatukat, hiszen a fánk szélén körbefutó szalag a karikagyűrűt jelképezte. Emellett úgy tartották, hogy ha a böjti időszak előtt –fánkot sütöttek, és ettek, akkor a legerősebb tavaszi vihar sem képes elsöpörni a ház tetejét

Ezt érdemes tudni a fánkfajtákról

• Fánkból létezik szalagos (klasszikus farsangi), csöröge vagy amerikai cukormázas is. A szalagos fánk a legismertebb. Nevét a barnára sült fánkon körbefutó, fehér csíkról kapta. Annak érdekében, hogy a szalag és a fánk is tökéletes legyen, bizony kell némi rutin. Legtöbbször porcukorral és/vagy (barack)lekvárral fogyasztjuk-olvasható az élelmiszer-biztonsági hivatal társoldalán, a Szupermentán.
• A csöröge- vagy forgácsfánk arról ismeretes, hogy arany színű és jellegzetes, csavart hosszúkás formája van. A szalagos fánknál egyszerűbb az elkészítése, mivel ezt nem szükséges keleszteni. Hasonlóan a farsangi fánkhoz ezt is porcukorral és/vagy lekvárral fogyasztjuk. Emellett ott van a rózsafánk, ami egy igazi fánkkülönlegesség. Elsőre nehezen elkészíthetőnek tűnik, ám pogácsaszaggatóval és késsel nagyon egyszerűen szirmokat formázhatunk a tésztából.
• Aztán ott van még a képviselőfánk, ami égetett tésztából készül, a berlini fánk, ami leginkább Németországban és Franciaországban elterjedt (a hagyományos fánkokat a sütést követően kristálycukorba forgatják, és csokoládé- vagy vaníliakrémmel, esetleg lekvárral töltik meg), és a bismarc fánk, aminek az a jellegzetessége, hogy a hosszúkás fánkot vaníliapudinggal töltik meg, és a tetejére csokoládémáz kerül.
• A különböző nemzetek fánkjai közül itthon is közismert az amerikai fánk (donut), aminek a különlegessége, hogy a közepén van egy lyuk. A legtöbb esetben valamilyen cukor- vagy csokoládémázzal vonják be. Emellett a spanyol churrost is sokan kedvelik, ami egy forró, bő olajban sül, ahosszúkás vagy kerek fánkféle, aminek az íze hasonlít a képviselőfánkhoz, de jóval édesebb.
• A fánk tésztájával is lehet variálni: van aki krémes túrót tesz bele, majd forró, bő olajban kisüti és fahéjas cukorba vagy porcukorba forgatja meg, esetleg reszelt almát és fahéjat kever a tésztába, aztán süti ki az olajban.