kulcsár edina
Létrehozva: 2023.12.19.
Profi nehézsúly: Orbán Viktor új súlycsoportba helyezte Magyarországot a nemzetközi politikában
Egy közép-európai, 10 millió lakossal rendelkező kis ország vezetőjétől hangos a világ. Az Egyesült Államokban vele kampányolnak, Kínában szövetségesnek tekintik, Európában pedig a nagyhatalmak egyezkednek vele. Magyarország politikai ereje már jóval nagyobb, mint azt az ország adottságai indokolnák.
Voltak idők Magyarországon, amikor azért jártak ide Amerikából, Franciaországból, Németországból, Kínából vagy éppen Oroszországból, hogy megmondják, mit, mikor és hogyan kell csinálnunk. A 2010 előtti baloldali kormányok rendszerint külföldi érdekeket szolgáltak és végigbólogatták a nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásokat. Ezért cserébe nem is érte őket külföldről támadás.
A baloldalon ez sajnos ma sincs másképp. A legutóbbi országgyűlési választások kampánya idején közel kétmilliárd forintnyi dollár vándorolt a magyar baloldalhoz. Ebből a pénzből kampányoltak, és azt sem nehéz kitalálni, hogy milyen érdekeket szolgálták volna hálaképpen, ha hatalomra kerülnek.
2010-ben minden megváltozott
Az elsöprő kétharmados Fidesz-KDNP győzelem 2010-ben a feje tetejére állította a hazai politikai életet. Orbán Viktor már a második ciklusa elején jelezte, hogy nézetváltásra van szükség. Az első feladataik egyike volt, hogy visszafizették a Gyurcsány Ferencék által felvett IMF-kölcsönt, ezzel is visszaszerezve az ország szuverenitását. A külpolitika középpontjába a magyar érdekeket és a gazdasági kapcsolatok fejlesztését helyezték.
A kormányváltás óta 13 év telt el, és ma már bátran kijelenthetjük, hogy az egykori bólogató kutya szerepéből kilépve - az ország méretei, túlmutatva - komoly ráhatásunk van az úgynevezett nagypolitikára. Nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mikor lépett ki Magyarország a saját árnyékából, de valamikor 2015 környékén történhetett.
Az Európát sújtó migrációs válság közepette Orbán Viktor szembement a nyugati fősodorral és kijelentette, hogy meg kell állítani a tömeges bevándorlást, különben az európai értékeknek búcsút inthetünk. Ez volt az első olyan alkalom, amikor nemet mertünk mondani a nyugati nagyhatalmak kánonjának.
A magyar miniszterelnök a világ legjelentősebb lapjainak címoldalára került, és azóta nem is hajlandó távozni onnan.
Legyen szó a koronavírus-járványról, az oltások beszerzéséről vagy az orosz-ukrán háborúról, Magyarországnak megvan a saját véleménye és érdeke, amit végre nem félünk kimondani és kiállni értük.
Eddig az USA-ban szinte azt sem tudták, hogy létezik Magyarország
Kiröhögték volna azt az embert korábban, aki azt mondja, hogy az amerikai elnökválasztási kampányban példaképként fognak hivatkozni Magyarország kormányfőjére. Donald Trump, a Republikánus Párt legesélyesebb jelöltje szinte minden államban megemlíti Orbán Viktort és úgy beszél róla, mint az egyik legerősebb vezető, akivel valaha találkozott, és olyan embernek tartja, aki széles vállal kiáll a népe érdekeiért.
Stratégiai partnerség Kínával
Kína a világ egyik legerősebb gazdasága és nagyhatalma. Az elmúlt évek diplomáciai erőfeszítése meghozta a gyümölcsét, és Pekingben is szövetségesként tekintenek hazánkra. Gong Tao, Kína magyarországi nagykövete úgy fogalmazott idén októberben, Orbán Viktor legutóbbi kínai látogatása után, hogy sikeres és eredményes volt a magyar kormányfő útja.
Úgy vélekedett:
a két fél együttműködése új típusú nemzetközi kapcsolatokra mutat példát, stratégiai partnerség alakult ki Magyarország és Kína között.
Magyarország és Kína egyre szorosabbá váló kapcsolata lehetővé teszi Kína és az Európai Unió, illetve Kína és a közép- és kelet-európai térség közti együttműködés előmozdítását is
- mutatott rá Gong Tao.
Már Nyugat-Európában sem lehet lesöpörni a véleményünket az asztalról
A decemberben tartott legutóbbi európai uniós csúcstalálkozón ismét Orbán Viktorra szegeződött a legnagyobb figyelem. A neves külföldi lapok mellékesen beszámoltak arról is, hogy Ukrajnával megkezdik az EU-csatlakozási tárgyalásokat, de a fő téma a legtöbb helyen az volt, hogy a magyar miniszterelnök mit mondott, mit csinált és kivel tárgyalt a csúcson.
Már a brüsszeli tárgyalások előtt is világos volt, hogy Orbán Viktor lesz az esemény központi figurája. A csúcs előtti egy hónapban tárgyalt
- Emmanuel Macron francia elnökkel Párizsban;
- Olaf Scholz német kancellárral Berlinben;
- Magyarországra látogatott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke;
- telefonon egyeztetett Pedro Sanchez spanyol kormányfővel, az Európa Unió Tanácsának soros elnökével;
- és Argentínában néhány szót váltott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.
A többi 26 uniós tagállam az uniós csúcson végül úgy döntött, hogy megkezdik Ukrajnával a csatlakozási tárgyalásokat. Magyarország azonban ebben a rossz döntésben nem kívánt osztozni, ezért a döntéstől távol maradt.
Hétfőn sokadjára ismét hazánkba látogatott a térség egyik legerősebb hatalmának, Törökországnak a vezetője. Ennek során kiemelt stratégiai együttműködést kötött Magyarország és Törökország, az erről szóló dokumentumot Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn írta alá Budapesten. Orbán Viktor az aláírást követő sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott:
a nagy terv az az, hogy a törökök meg a magyarok együtt lesznek győztesek a 21. században.
A magyar kormány kikéri az emberek véleményét
A mostani magyar kormány abban is különbözik elődeitől és a külföldi kormányoktól, hogy idehaza különböző időközönként, az országot érintő legfontosabb kérdésekben kikérik az emberek véleményét. Ezért jött létre a nemzeti konzultáció intézménye. A kormány a döntéseinél szem előtt tartja az eredményeket és aszerint cselekszik. A jelenleg is futó konzultáció az ország szuverenitásának védelméről szól, és már több mint 300 ezren visszaküldték a kérdőívet. Mostantól az ráadásul már online is kitölthető, a következő linken: www.nemzetikonzultacio.kormany.hu
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
