Tíz újabb gazdasági szerződés Kínával

Orbán Viktor hétfőn Pekingben a kínai miniszterelnökkel tárgyalt, akivel tíz gazdasági megállapodást írt alá – a magyar kormányfő erről a Facebook-oldalára feltöltött videóban számolt be.

Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kínai látogatásának egyik legfőbb célja a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése. Magyarország és Kína együttműködése a 2010-es kormányváltás óta sikersztorivá érett. Kína Magyarország kilencedik legjelentősebb kereskedelmi partnere, és idén ismét hazánk legnagyobb külföldi befektetője.

Ennek érdekében építik újjá például a Budapest–Belgrád vasútvonalat. A görög kikötőkbe érkező ázsiai termékek ugyanis ezen a vonalon juthatnak el a leggyorsabban Európa szívébe.

Magyarország legnagyobb vegyipari vállalata a kínai Wanhua tulajdonában lévő BorsodChem, ahol nyáron egy új üzemet avattak fel, ami része annak a 160 milliárd forintos fejlesztési programnak, amelyet a kínai tulajdonos indított el. Ennek részeként új hőerőművet és három vegyi üzemet építenek meg.

Debrecenben pedig minden idők legnagyobb hazai beruházásaként, a világ egyik legnagyobb elektromos akkumulátor üzemét építi meg a kínai CATL. A gigafejlesztés értéke meghaladja a 3000 milliárd forintot.

Három különböző kínai, illetve kínai vállalathoz kötődő fejlesztés, ami jól mutatja, hogy az utóbbi éveben mennyire felértékelődtek a kínai–magyar gazdasági kapcsolatok. Szakértők szerint a kormány által a 2010-ben elindított keleti nyitás stratégiájának helyességét bizonyítja, hogy mára

Mára Magyarország vált a kínai vállalatok első számú közép-európai beruházási célpontjává.

Ezt támasztja alá például, hogy 2020 után idén is Kínából érkezik a legtöbb beruházás hazánkba. Ennek eredményeként a kétoldalú kereskedelmi forgalom is rekordot döntött tavaly 13 milliárd dollárral. Magyarország egyébként a kontinensen a legjobb beruházási környezetet biztosítja a kínai vállalatok számára.

A Híradónak nyilatkozó elemző szerint a két ország közötti kapcsolatok a jövőben tovább bővülnek, ami több előnnyel is kecsegtet.

„Munkahelyeket hoz létre, és azok a cégek jönnek ide alapvetően Kínából, akik csúcstechnológiát képviselnek. Tehát, a modern iparban Kínának már rendkívül sok területen, elsősorban az elektromobilitás, magyarul az elektromos autóknak a területén abszolút piacvezető szerepe van, világelső. A CATL akkumulátorgyára a világ összes akkumulátorának a 37 százalékát adja” – mondta Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

„Ma már egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogyha egy kínai beruházás Európába jön, az nagyon nagy valószínűséggel Magyarországra jön” – erről a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt, miután tárgyalt kínai kollégájával. Hozzátette: a kínai beruházások nélkül a magyar gazdaság nem tudott volna beruházási rekordokat dönteni az elmúlt években. Tavaly például 6,5 milliárd eurónyi beruházás érkezett Magyarországra.

„A kínai abszolút high-tech beruházásoknak köszönhetően a beruházási rekordunkat idén az esztendő végére meg fogjuk duplázni. És ebben a beruházási rekordban hatalmas szerepe van annak, hogy Magyarország a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontja lett. Mégpedig főleg abban az iparágban, amely az európai gazdaság jövőjét a következő évtizedekre abszolút meg fogja határozni” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Ez pedig az elektromos autógyártás. Így hosszútávon garantálható lesz a gazdasági növekedés itthon.

Az ázsiai ország Magyarország iránti elkötelezettségét mutatja, hogy a világ egyik legnagyobb kereskedelmi bankjának a Bank of Chinának Budapesten van a regionális központja. A már említett Wanhua felvásárolta a magyar BorsodChem Zrt. vegyipari vállalatot, és így létrehozta a világ harmadik legnagyobb izocianát gyártóját.

A Huawei infokommunikációs nagyvállalat magyarországi leányvállalatán keresztül egész Európát Huawei termékekkel ellátó összeszerelő központot üzemeltet. De Magyarországon is van gyára a számítástechnikai eszközöket gyártó óriáscégnek, a Lenovónak, mint ahogy a világ vezető autóipari beszállítói közé tartozó Yanfengnek is működik magyarországi gyártóüzeme.

Útkereszteződéshez érkezett a világ. A nagy kérdés, mi legyen: háború vagy béke, bezárkózás vagy együttműködés – így összegezte kínai látogatásának első napját Orbán Viktor internetes videójában. A miniszterelnök elmondta: a bezárkózás elszegényedéssel jár. Ezért mi az együttműködésben hiszünk, és ezért is tartjuk Kínát az egyik legfontosabb partnerünknek. Több minisztere is elkísérte a kormányfőt. Szijjártó Péter az M1-nek nyilatkozva azt mondta: Magyarország Kína béketervét támogatja az ukrajnai háború kapcsán. Rámutatott: a világ békepárti táborának Kína a legerősebb tagja.

Katonai tiszteletadás mellett a pekingi országos népi gyűlés csarnokában fogadta a miniszterelnököt Li Csiang kínai kormányfő. Orbán Viktor beszédében kiemelte a személyes barátságot és az eredményes együttműködést. Hangsúlyozta: politikai barátságunknak mélyebb, kulturális alapjai is vannak. Emlékeztetett: most lesz a 75. évfordulója a két ország közötti kapcsolatok felvételének.

„Kína jó barátja vagyunk Európában, és jó reményeket fűzünk a további együttműködéshez” – mondta a magyar miniszterelnök. Li Csiang kínai kormányfő pedig kijelentette: a két országot szoros barátság köti össze, ez is elősegítette a kétoldalú viszony fejlődését a legmagasabb szinten.