A Bundeswehr ezredese eladta Ukrajna hadititkait Oroszországnak

A múlt héten állt a bíróság elé az árulással vádolt Carsten L. és bűntársa, a gyémántkereskedő Arthur E. A tárgyalás megkezdése előtt biztonsági tisztek detektorokkal vizsgálták át a tárgyalótermet, az újságíróknak le kellett adniuk a kamerákat, mobiltelefonokat és íróeszközöket, miután megkapták a bíróság tájékoztató sajtóanyagát - írja a Bild.

Carsten L. a Bundeswehr ezredese volt, legutóbb pedig a Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) biztonsági osztályát vezette Berlinben. A gyémántkereskedő, Arthur E. és egy szökésben lévő orosz üzletember állítólag pénzt ajánlottak fel neki, ha titkosszolgálati információkat szolgáltat ki az ukrajnai háborúról. 
A nyomozók szerint az orosz üzletember közvetlen kapcsolatban állt az orosz belföldi titkosszolgálattal, az FSZB-vel. 
A vád szerint az ezredes belső szivárgás keresésének ürügyén hozzájutott a BND adathordozóihoz, és október 3-án és 4-én összesen négy fájlt töltött le a kormány számítógépéről. Ez érzékeny adatokat tartalmazott az ukrán hadsereg terveiről, a háború lefolyásáról, az áldozatok számáról, valamint a biztonsági szempontból fontos műveletekről. Az ügyészség szerint Carsten L átadta a dokumentumokat Arthur E.-nek.

Az ügyész szerint a gyémántkereskedő október 15-én Münchenből Isztambulon keresztül Moszkvába repült, ahol találkozott két FSZB-ügynökkel – és átadta nekik az anyagot. Az FSZB lelkesen fogadta az első kézbesítést, és további adatokat kértek az ezredestől. Carsten L. és Arthur E. állítólag több mint 850 000 eurót kapott szolgálataikért az oroszoktól.

Az Oroszország elleni még szélesebb körű szankciókra, és importtilalmakra adott felhatalmazást adminisztrációja számára Joe Biden pénteken aláírt elnöki rendeletében.

A Fehér Ház közleménye szerint az elnöki rendelet révén áruk újabb körére vezethet be importtilalmat az Egyesült Államok, és pénzügyi intézmények újabb köre is intézkedések hatálya alá kerülhet Oroszország ukrajnai háborúja miatt.

A döntés értelmében bizonyos orosz származású árucikkek akkor is importtilalom alá kerülhetnek a jövőben, ha azokat harmadik országban dolgozták fel. Ide tartoznak az Oroszországban bányászott feldolgozott, gyártott bizonyos gyémántok, és gyémánttermékek. Az amerikai bejelentés szerint az Egyesült Államok és partnerei a következő hónapban meghozzák importkorlátozásaikat az új felhatalmazás alapján.

Bizonyos oroszországi gyémántokra már jelenleg is érvényben van amerikai behozatali tilalom.

Az amerikai elnöki rendelet felhatalmazást ad az orosz halászati ipar termékeinek, illetve alkoholtermékek importtilalmára. A szankció kiterjedhet tengeri azon áruk körére, amelyeket orosz fennhatóság alá tartozó tengereken, vagy orosz zászló alatt tevékenykedő halászhajóról fogtak ki, akkor is, ha a tengerből származó alapanyagot harmadik országban dolgozzák fel.

 szankciós felhatalmazás egyben szélesíti a pénzintézetek körét, amelyek büntethetővé válnak oroszországi kapcsolatok miatt. A jövőben olyan pénzügyi vállalkozások is amerikai szankció alá kerülhetnek, amelyek már Oroszországot érintő szankciókkal sújtott személyek, vagy vállalatok számára jelentős tranzakciókat bonyolítanak, vagy szolgáltatást nyújtanak. Ide tartoznak az olyan pénzügyi szervezetek is, amelyek az orosz hadiipar, vagy beszállítói számára jelentős összegű végeznek bármilyen szolgáltatást.

Közelebb kell vinni a harcokat Moszkvához az ukrán titkosszolgálat vezetője szerint, amit úgy lehet megtenni, ha fokozzák a megszállt és az oroszországi területeken végrehajtott akciók és csapások számát.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) jövőre több hírszerzési műveletet és szabotázsakciót készül végrehajtani mélyen az orosz ellenőrzés alatt álló területeken, hogy a háborút minél közelebb vigyék Moszkvához – mondta el Vaszil Maljuk vezérőrnagy, a titkosszolgálat vezetője a Politicónak.

„Nem hozhatjuk nyilvánosságra a terveinket. Sokkolónak kell maradniuk az ellenség számára. Meglepetésekre készülünk” – magyarázta Maljuk. Hangsúlyozta: „A megszállóknak meg kell érteniük, hogy nem tudnak előlünk elbújni, mert mindenhol meg fogjuk találni őket.”

Annyi konkrétumot a kémfőnök mégis elárult, hogy a megszállt ukrán területen lévő logisztikai célpontok és katonai eszközök valószínűleg továbbra is a figyelem középpontjában maradnak.

A Politico leszögezi, mivel a több száz kilométeres frontvonalak mentén folyó harcok az év nagy részében lényegében elakadtak, az SZBU akciói egyszerre erősítik az ukrán morált és ártanak Oroszország harci képességeinek is.

„Az SZBU csak célzott csapásokat hajt végre. Minden egyes különleges műveletünk konkrét célt követ” – magyarázta Maljuk.

A fő fókuszterületet – az idei akciókból kiindulva – a brüsszeli lap szerint vélhetően a Krím és a Fekete-tenger.

Az interjú egy pontján Maljuk azt mondta:

„Ez a mi földünk, és minden lehetséges módszert be fogunk vetni, hogy felszabadítsuk a megszállóktól”,

Oroszország pedig a legrosszabbra készülhet.

Az ukrán fegyveres erők veszteségei halottakban és sebesültekben a háború kezdete óta meghaladták a 383 ezret, a nyár elején elindított ellentámadás kezdete óta pedig a 159 ezret – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca keddi kibővített vezetőségi ülésén.

Azt állította, hogy hivatásos NATO-katonák légvédelmi rendszereket, műveleti-taktikai rakétarendszereket és rakéta-sorozatvetőket kezelnek személyesen Ukrajnában. „Az ezen eszközökkel történő csapások előkészítésekor a rádiólehallgatás során amerikai angol, lengyel és brit beszédet rögzítünk” – mondta, megemlítve, hogy a szövetség országainak 410 műholdja dolgozik Kijevnek.

A miniszter szerint az orosz hadsereg a háború kezdete óta több mint 5800 ukrán oldalon harcoló külföldi „zsoldost” ölt meg, köztük 1427 lengyelt, 466 amerikait és 344 britet. Mint mondta, Ukrajna területén 103 háborús bűnöst likvidáltak, akik különös kegyetlenséget tanúsítottak.

A Sojgu által ismertetett mérleg szerint az orosz erők ötször nagyobb területet „szabadítottak fel”, mint amekkora „a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság” volt a háború előtt.

Szavai szerint négy, összesen több mint 83 ezer négyzetkilométer területű és mintegy 5 millió összlakosságú régió lett „Oroszország része”, az Azovi-tenger beltengerré vált, szárazföldi folyosó nyílt a Krím felé, és helyreállt a vasúti összeköttetés a Donyec-medencével.

Azt mondta, hogy az úgynevezett ellentámadás során az ukrán erők nem tudták áttörni az orosz „taktikai védelmi zónát” sem, és kolosszális veszteségeket szenvedtek. Beszámolója szerint az ukrán fél a nyár eleje óta 159 ezer halottat és sebesültet, 121 repülőgépet, 23 helikoptert, 766 harckocsit, köztük 37 Leopardot, és 2348 páncélozott járművet, köztük 50 Bradleyt veszített.

„Nyilván ezért nem látunk még mindig amerikai Abramsokat a csatatéren” – mondta. A tárcavezető szerint a háború kezdete óta Kijev több mint 383 ezer embert, 14 ezer harckocsit és páncélozott járművet, 8500 ágyút és sorozatvetőt veszített.

„Az orosz fegyveres erők képesek megfelelő módon és gyorsan reagálni bármely modern ellenséges erő fellépésére. Több mint 650 ezer katona szerzett harci tapasztalatot. Ma az orosz hadsereg a legjobban kiképzett és a legharcképesebb a világon, fejlett, harci körülmények között kipróbált fegyverekkel” – mondta Sojgu.

„A korszerű orosz haditechnika kemény próbát állt ki a különleges hadművelet körülmények között, és bizonyította a NATO-országok hasonló eszközeivel szembeni fölényünket” – fogalmazott. „A szankciók ellenére több csúcstechnológiát képviselő fegyvert gyártunk, mint a NATO-országok” – tette hozzá.

A miniszter által ismertetett adatok értelmében Ukrajna 203 milliárd dollárt kapott külső támogatóktól, ami 30 milliárddal haladja meg a GDP-jét. „Valójában egy csődbe ment országról van szó, mivel ezeknek a pénzeknek jelentős része kölcsön, amelyet vissza kell fizetni” – fogalmazott.

Mint mondta, 54 ország jelentett be katonai segélyt Ukrajnának, de valójában 15 szállít fegyvereket és haditechnikát. Kijev összesen 5220 harckocsit és páncélozott járművet, több mint 3 ezer tüzérségi rendszert, 23 ezer drónt, valamint 115 repülőgépet és helikoptert kapott.

„Példátlannak” nevezte a hadsereg és a haditengerészet újrafegyverzésére, valamint a személyi állomány szociális támogatására tett orosz lépéseket. A harckocsigyártás, mint mondta, tavaly február óta az 5,6-szorosára, a páncélozott járműveké a 3,5-3,6-szeresére, a drónoké 16,8-szorosára, a tüzérségi lőszereké pedig 17,5-szeresére nőtt.

A hadiipar több mint száz fegyvert és haditechnikai eszközt korszerűsített, és újakat hoz létre.

„Azok a fegyverek, amelyeket rendes körülmények között 5-8 évig fejlesztettek és teszteltek, most 4-7 hónap alatt kerülnek tömeggyártásba. Erre a Nagy Honvédő Háború óta nem volt példa” – hangoztatta.

Felsorolta, hogy a szárazföldi erők 1530 új és modernizált harckocsit, több mint 2500 gyalogsági harcjárművet és páncélozott személyszállítót, a légi- és űrerők 237 repülőgépet és helikoptert, az orosz haditengerészet nyolc hajót, négy többcélú tengeralattjárót és egy stratégiai atom-tengeralattjárót kapott.

A tanulságokról szólva elmondta, hogy az orosz hadsereg erősen megváltoztatta az összfegyvernemi harc taktikáját ostrom- és drónegységek létrehozásával, emellett minden hadseregnél felállítottak egy saját tartalék ezredet. Megkezdődött a légvédelmi rendszerek integrált használata, a precíziós fegyvereket sikeresen alkalmazzák.

Arról is beszámolt, hogy a sebesültek több mint 98 százaléka felépült, a kórházakban a halálozási arány alacsonyabb fél százaléknál, és folyamatosan csökken.

A katonai művelet 320 ezer résztvevője kapott állami kitüntetést, közülük 272-en érdemelték ki az Oroszország Hőse címet.

Sojgu szerint naponta több mint másfél ezren jelentkeznek katonai szolgálatra, az év eleje óta mintegy 490 ezer szerződéses katonát és önkéntest toboroztak, a külföldi önkéntesek száma pedig a hétszeresére nőtt.

„A jövő év kiemelt feladatai közé tartozik a különleges hadművelet folytatása a főparancsnok által meghatározott feladatok maradéktalan teljesítéséig” – jelölte ki a a hadsereg célját az orosz védelmi miniszter.

2024 feladatai közé sorolta a Szarmat interkontinentális komplexum harci szolgálatba állítását, a Kinzsal és a Cirkon hiperszonikus rendszerek gyártásának felgyorsítását, a rakéta- és lőszerellátás 1,8-szorosára növelését. A haditengerészet 4 tengeralattjárót, és 11 felszíni hajót kap. A szerződéses katonák száma az év végére 745 ezer főre nő.