Nemzeti konzultáció: ezekben a kérdésekben kérik ki a véleményünket

Orbán Viktor a Kossuth Rádióban jelentette be nemrégen, hogy újabb nemzeti konzultációt indítanak. A miniszterelnök szerint erre azért van most különösen nagy szükség, hogy kormány magabiztosan és kellő erőpozícióból tárgyalhasson Brüsszelben akkor is, ha orkánszerű ellenszélben kell ezt tennie.

- mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: a nemzeti konzultáció egy jó eszköz, és most is van 10-11 komoly kérdés, amiben az embereknek lehetőséget adnak, hogy elmondják a véleményüket. Kifejtette: a rendszeresen beérkező milliós válaszszám "létrehoz egy nagy támogatottságot a kormány mögött.

- ezt már Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára nyilatkozta. 

Azt még egyelőre nem jelentették be hivatalosan, hogy mikor kapják kézhez a magyar emberek a kérdőívet, mint ahogy még az sem látott napvilágot, hogy pontosan hogyan hangzanak majd a kérdések. Ezzel szemben az már tudható, hogy milyen témaköröket érint majd a nemzeti konzultáció. Egészen biztosan szó lesz benne:

• a háborúról:

A Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára, Menczer Tamás elmondta, hogy amennyiben a háborúban álló Ukrajnát felvennénk az EU-ba, „akkor a háborút behoznánk a közösségünkbe”. Azt is felvetette, hogy Ukrajnában elvették a nemzeti közösségek, így a magyar nemzeti közösség már meglévő, úgynevezett szerzett jogait, és a mai napig nem adták vissza azokat.

Továbbá arról is beszélt, hogy ha Ukrajna EU-tagállammá válna, akkor az uniós források jelentős része oda kerülne.

• a migrációról:

Mára mindenki számára nyilvánvaló, hogy Európában összefüggés van a terrorveszély és a terrorcselekmények, valamint a migráció között. Ennek ellenére Brüsszel továbbra is erőlteti a legújabb migrációs paktumát, mely az elosztási kvótát erőlteti és migránsgettókat eredményezne többek közt Magyarország területén. 

• a rezsivédelemről:

Brüsszel eltörölné a rezsivédelmet, miként a kamatstopot is, így ismét támadás alá kerültek azok az intézkedések, amelyek érdemi segítséget nyújtanak a családoknak.

• a gyermekvédelemről:

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kifejtette: a magyar gyermekvédelmi törvény az egyik legszigorúbb Európában. Brüsszelben azonban folyamatosan támadják, az Európai Bizottság még bíróságon is megtámadta a jogszabályt. Ezzel szemben, ahogy azt a tavalyi gyermekvédelmi népszavazás is mutatja, a magyar emberek elvárják a kormánytól, hogy védje meg a gyermekeket. Mivel a gyerekek egyre agresszívabb LMBTQ-propagandának vannak kitéve, a törvény szigorítása is napirendre került. A magyarok most ebben a kérdésben is véleményt alkothatnak.

• a külföldről érkező kampányfinanszírozásról:

Nacsa Lőrinc, a KDNP frakcióvezetője ezzel kapcsolatban elmondta: évtizedekig tartó közmegegyezés volt arról, hogy egyik párt sem fogadhat el külföldi kampánytámogatást, hiszen az a magyar belügyekbe történő durva bevatkozás.  A „dollárbaloldal azonban ezt az egyezséget 2022-ben felrúgta. 

• a multikról:

Ezzel kapcsolatban csak annyit tudni egyelőre, hogy Szentkirályi Alexandra egy Facebook-videóban arról beszélt: azért is fontos kitölteni a nemzeti konzultációt, hogy a multik ne tehessék azt, amihez csak kedvük van. 

Magyarország az európai emberek hangja

- jelentette ki Orbán Viktor a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szuverenitás konferencia című eseményén.

Mint hangsúlyozta: van egy, a valóságos súlyát meghaladó befolyása Magyarországnak a nemzetközi politikában, és ennek az az oka, hogy ma az európai emberek Magyarországon keresztül tudják elmondani a véleményüket, és nem pedig a saját nyilvánosságrendszerükön keresztül.