Rezsicsökkentés, migránskvóta és ukrajnai háború

Az illegális migráció, a rezsicsökkentés és a kamatstop brüsszeli eltörlésének az ügye, valamint Ukrajna támogatása is kérdés lesz a hamarosan kezdődő nemzeti konzultációban. Brüsszel újabb 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, és ezt a pénzt a tagállamokkal akarja kifizettetni. Az EU Magyarországtól is pluszbefizetéseket kér, de a magyarok erről is elmondhatják majd a véleményüket a nemzeti konzultációban.

Orbán Viktor kormányfő október 27-én jelentette be, hogy a kabinet új nemzeti konzultációt hirdet. „Fontos, hogy az embereknek adjunk lehetőséget, hogy elmondják, mit szeretnének. Így a kormány magabiztosan tárgyalhat Brüsszelben” – mondta. A novemberben induló új nemzeti konzultációban 10-11 kérdésben kérik ki az emberek véleményét.

A miniszterelnök szerint Brüsszelben változtatni kell a migráció és a gazdaságpolitika ügyében is, mert képtelen gazdasági ötletek is vannak az asztalon.

Orbán Viktor bejelentése óta egyre több részlet derül ki a nemzeti konzultációról.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arról számolt be, hogy a kérdések egy része Magyarország biztonságával kapcsolatos. „Nagy a nyomás rajtunk, hogy adjunk több pénzt az orosz–ukrán háborúra, ez nem éppen a béke irányába mutat” – fogalmazott. Hozzátette:

Brüsszelben emellett azt is el akarják érni, hogy a kormány fogadja el az új migrációs csomagot,

ami nemcsak a migránsok szétosztásáról szólna, hanem arról is, hogy még a menekültkérelmek elbírálása előtt be kellene fogadnunk a bevándorlókat, annak minden következményével.

„Nem lehet eltúlozni ennek jelentőségét, ha tudjuk, hogy Európában újabb terrortámadások történtek, és most már lövöldöznek is a déli határunknál” – mondta az államtitkár, majd azzal folytatta, hogy a nemzeti konzultáció kérdéseinek egy része gazdasági természetű. „A kormánynak az az álláspontja, hogy a válság alatt ne a családok viseljék a terheket. Az extraprofitot felhalmozó vállalatoknak pedig ki kell venniük a részüket a teherviselésből” – tette hozzá. Ennek ellenére Brüsszelből azt akarják elérni, hogy töröljük el a rezsitámogatást, a kamatstopot és az extraprofitadót is. Mi ezt nem akarjuk, mert óriási pluszkiadást jelentene a családoknak.

Dömötör Csaba elmondta azt is:

arról is várják majd a véleményeket, hogy Brüsszelből úgy kérnek a kormánytól plusz pénzbefizetést, hogy közben a Magyarországnak járó pénzeket nem adták oda.

Később az államtitkár arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultáció egy megerősítő eszköz a kormány nevében, mert amikor több százezer ember kiáll egy vélemény mellett, az igenis számít a tárgyalóasztaloknál. Úgy fogalmazott: olyan időszakot élünk, amikor a válságok „nem egymást váltják, hanem egymást erősítik”, és ilyenkor számít igazán, hogy van-e egy országnak olyan kormánya, amely a biztonsági és a gazdasági szempontokat egyszerre tudja érvényesíteni. Az újabb nemzeti konzultáció azért aktuális, mert

a biztonsági fenyegetés mellett egyre több olyan jelzés, elvárás vagy konkrét javaslat érkezik Brüsszelből, amely a magyar gazdaság mozgásterét szűkítené.

A gazdaságot érintő kérdések is lesznek

Szentkirályi Alexandra  október 31-én közölte, hogy három olyan gazdasági témájú kérdés is lesz, amely jelentősen meghatározza a magyar gazdaságot, a magyar családok mindennapjait, és amelyekben Brüsszel megtámadta Magyarországot, és „ránk akarja kényszeríteni saját akaratát”. A kormányszóvivő kiemelte, Brüsszel azt akarja elérni, hogy „eltöröljük a rezsicsökkentést, a kamatstopot és az extraprofitadót”. Az Európai Bizottság állásfoglalásában azt írta, hogy az energiatámogatási intézkedéseket, vagyis a rezsicsökkentést fokozatosan meg kell szüntetni.

Azt a rezsitámogatást akarják eltörölni, amelynek köszönhetően az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági gáz és áram ára,

és havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti a családok energiaszámláit.

Azt is megkérdezik, mit gondolnak az emberek arról, hogy Brüsszel a kamatstopot is el akarja törölni. Ez olyan intézkedés, amely 300 ezer családot és csaknem 30 ezer vállalkozást véd az ukrajnai háború miatt megemelkedett banki kamatoktól. Ezenfelül arról is megkérdezik a magyarokat, mit gondolnak Brüsszel azon tervéről, amellyel megszüntetné a hazai extraprofitadót is. Ezt azokra a nagyvállalatokra vetették ki, amelyek a járvány és a háborús válság idején jelentős extraprofitot halmoztak fel.

Mindezekkel kapcsolatban Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója beszélt. Mint mondta, ezek húsba vágó kérdések, hiszen a rezsicsökkentésről, a kamatstopról, valamint az extraprofitadóról szólnak. Brüsszel szerint ezeket mind el kellene törölni, viszont ma Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági energiaár – hangsúlyozta a politikus, aki úgy fogalmazott, ennek vetne véget a brüsszeli direktíva. Hollik István kiemelte: „Egy ilyen komoly politikai vitában meg kell kérdezni a magyar embereket. Legalábbis szerintünk.”

Úgy látszik, a dollárbaloldal szerint viszont nem, hiszen Dávid Ferenc, Gyurcsány árnyékminisztere időhúzónak és feleslegesnek nevezte a nemzeti konzultációt – utalt a DK politikusa által mondottakra. Ezen persze nem csodálkozunk, hiszen amikor ők kormányoztak, soha nem kérdezték meg az embereket, az energiaárakat viszont 2010 előtt az egekbe emelték, és emellett ők persze Brüsszel minden kérését kérdés nélkül végrehajtották. A politikus emlékeztetett: a dollárbaloldalnak nevezett ellenzék a rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta támadja azt. Egy évtizede beszélnek arról, hogy a rezsicsökkentés tarthatatlan, egyúttal pedig azt is hajtogatják, hogy árszabályozó intézkedésnek alkalmatlan. Gyurcsány Ferenc DK-elnök szerint „a rezsicsökkentés az egy hülyeség” – mondta. Hozzátette: „mi viszont arra kérjük Gyurcsány Ferencet, ne támadják, hanem vegyenek részt a nemzeti konzultációban” – hangsúlyozta Hollik István, aki szerint így újra lehetőségük lesz világossá tenni a magyaroknak, hogy a rezsicsökkentés ügyében a magyar emberek és családok vagy Brüsszel oldalán állnak.

A kérdések egy jelentős része a migrációról fog szólni, mivel Brüsszel ránk akarja erőltetni az illegális migránsokat, de a magyar kormány álláspontja egyértelmű: nemet mond a migránskvótára és a migránsgettókra – jelentette be Kovács Zoltán államtitkár.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig elmondta: a nemzeti konzultáció migrációval kapcsolatos kérdésének megválaszolása abban segít, hogy Magyarország az emberek többségének véleményén nyugvó, világos álláspontot foglalhasson el a vitában. Azt szeretnék világossá tenni, hogy az a migrációs politika, amit Brüsszel képvisel, tarthatatlan, és most már közvetlen veszélyt is okoz, elsősorban azoknak a honfitársainknak, akik a határainkat őrzik – jelentette ki a frakcióvezető.

Mindezek mellett a konzultációban téma lesz az is, hogy Brüsszel újabb ötvenmilliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, és ezt a pénzt a tagállamokkal akarja kifizettetni. Ezért Magyarországtól is pluszbefizetéseket kér. Erről is elmondhatják véleményüket a magyar emberek a nemzeti konzultáción – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára. Menczer Tamás kiemelte: Brüsszel több tízmilliárd euróból akar fegyvereket vásárolni, ezeket a fegyvereket Ukrajnába akarják küldeni, és a „brüsszeli kalkuláció szerint a háború a szomszédságunkban még legalább négy évig tartani fog”. Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány ezt nem akarja, hanem azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akar.

A hamarosan induló nemzeti konzultáció kapcsán érdemes azt is leszögezni, hogy Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos volt az egyetértési pontok létrehozása az emberekkel;

2005-ben indította útjára az első nemzeti konzultációt, a 2010-es kormányváltás után pedig immáron 13. alkalommal él ezzel a kapcsolatteremtési eszközzel.

Ennek köszöngetően jött létre az önálló magyar modell, a konzultációk sorában ugyanis a választóknak egyebek mellett olyan sorskérdésekben volt döntési lehetőségük, mint például a szuverén gazdaságpolitika alapjainak a megteremtése, a családtámogatási rendszer bővítése vagy az illegális migráció elleni magyar küzdelem.

Jól példázza azt, hogy a nemzeti konzultációnak érdemi ráhatása van a kormány döntéshozatalára, hogy a 2011 tavaszán kiküldött nemzeti konzultációkban a gyerek után járó plusz szavazati jogról is kérdezték a kitöltőket, de közel 74 százalékuk elutasította azt.

A szintén 2011-es szociális konzultáció keretében a véleményt nyilvánító polgárok 86 százaléka kérte azt, hogy az állam szorítsa korlátok közé a közműszolgáltatók magánérdekeit, ami a rezsicsökkentés előfutára volt. Ugyanezen konzultáció keretében a véleményüket elküldők több mint kétharmada (67 százalék) tette le a voksot amellett, hogy a devizahiteleseknek állami segítséget kell nyújtani. A kormány ezt követően számos intézkedést hozott a devizahitelesek megsegítésére.

A gazdasági konzultáció keretében 86 százalék nyilatkozott arról, hogy adókedvezményt kellene kapniuk azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. Ezt követően indult el a munkahelyvédelmi akció, amelynek keretében célzott járulékkedvezményt kaptak a vállalkozások. A munkahelyvédelmi akció 900 ezer munkavállalót érintett – olvasható az Origón.