kulcsár edina
Egyre több embert ölnek meg olyan baktériumok, amik ellen nem hatnak a gyógyszerek. Mi ennek az oka és mit tehetünk a szuperbaktériumok elszaporodása ellen? Most kiderül!
A sok, feleslegesen beszedett antibiotikummal azt éri el az emberiség, hogy már most gyógyszereknek ellenálló baktériumok, úgynevezett szuperbaktériumok tizedelik a lakosságot. Erre kívánja felhívni a figyelmet az Európai Antibiotikum Nap (EAAD), amit minden évben november 18-án tartanak. Mit lehet tudni erről a jelenségről és mit lehet ellene tenni?
Az EAAD egy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által koordinált egészségügyi kezdeményezés. November 18-tól általában egy héten át különböző tájékoztató anyagokat állítanak össze, amik segítségével aztán mindent tagállam többek között arra próbálja felhívni a lakosok figyelmét, hogy milyen veszélyeket rejt a kontrollálatlan és indokolatlan antibiotikum szedés és, hogy mit lehet tenni ez ellen. Az ECDC által közzétett friss statisztikák szerint évente több mint 35.000 ember hal meg szuperbaktérium okozta (antibiotikumoknak ellenálló) fertőzésekben az EU/EGT területén, ami a korábbi becslésekhez képest növekedést jelent. Jó hír viszont, hogy 2019 és 2022 között - részben a koronavírus miatt- 2,5%-kal csökkent az antibiotikumok teljes fogyasztása, ami lassú előrelépést jelent az EU (és így Magyarország) 2030-ra kitűzött 20%-os felhasználási arányú célja felé, főleg, hogy a fogyasztás 2022-ben fellendült.
Egy antibiotikumoknak ellenálló baktérium, ami különböző fertőzéseket okoz az emberi testben és mivel ellenáll a gyógyszereknek, szinte lehetetlen elpusztítani őket. A megjelenésük oka, hogy az emberek kis túlzással ma egy szimpla torokfájásra is antibiotikumot vesznek be. A másik ok, hogy Európa szerte sok kórházban, bentlakásos intézményben adnak túl sok antibiotikumot a pácienseknek.
Évente annyi embert betegítenek meg szuperbaktériumok, mint az influenza, a tuberkulózis és a HIV/AIDS együttvéve. És ez a helyzet egyre csak romlik, a koronavírus-járvány miatt ugyanis jelentősen megugorhatott az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok száma és elterjedtsége. Sokakat ugyanis antibiotikummal kezeltek, teljesen feleslegesen.
Terjesztik őket állatok, növények és persze az emberek is. Az állatokban úgy alakul ki, mint az emberekben: az antibiotikumos kezelések által. A növényekbe az állati trágyával jut be a szuperbaktérium, az emberekbe pedig étellel és az állatokkal való közvetlen érintkezés útján. Ezen kívül, a külföldi kórházban kezeltek is hazahozhatnak szuperbaktériumokat, de az is előfordulhat, hogy valakit itthon kezelnek kórházban antibiotikummal, majd ennek következtében megjelennek a szervezetében az ellenálló baktériumok. Innentől kezdve pedig akár egy érintéssel is átterjedhet egy másik emberre a gyógyszernek ellenálló baktérium.
Egyes becslések szerint 2050-re 10 millióan fognak meghalni antibiotikum-rezisztenciában, és ebben a becslésben még egyáltalán nem számoltak a koronavírussal, ami rontott a helyzeten. Ahhoz, hogy az antibiotikumok a jövőben is hatásosak maradjanak, a következők kellenek:
Sokan fertőződnek meg a kórházakban
Minden 15. kórházi betegnek van minimum egy egészségügyi ellátással összefüggő fertőzése az EU-ban. A rosszabb hír azonban az, hogy a fertőzést okozó 3 baktériumból 1 ellenáll az antibiotikumoknak, vagyis szuperbaktérium.