Black Friday: nagyot bukhatunk egy akcióval, erre mindenképp érdemes figyelni

Egymást érik a hatalmas leárazások és a Black Friday-nek keresztelt akciók novemberben, pedig a hivatalos fekete péntek még jó pár napra van. Ezek a kedvező ajánlatok sokakat vásárlásra csábíthatnak, de nem árt, ha közben tisztában vagyunk a fogyasztói jogainkkal, például a jótállás és a szavatosság fogalmával, nehogy az előnyös lehetőségek végül kellemetlen, drága tapasztalattá váljanak.

Ezekkel az alap fogyasztói jogokkal nem árt tisztában lenni

Internetes vásárlás esetén megillet minket az indokolás nélküli elállás joga, amelynek lényege, hogy az egyébként hibátlan terméket, bizonyos kivételekkel 14 napon belül visszaküldhetjük az eladónak és az köteles a vételárat visszautalni nekünk. Hibás termékek esetén pedig szavatossági, jótállási igényt érvényesíthetünk, azaz kérhetjük a termék kijavítását, kicserélését, illetve árleszállítást vagy a vételár visszafizetését. Ha problémánk merül fel és nem tudunk megegyezni az eladóval, lehetőségünk van békéltető testülethez fordulni. A békéltető testületek eljárása gyors és ingyenes – jövőre ráadásul teljesen online lesz – a célja pedig a fogyasztói jogvita bíróságon kívüli, megegyezés útján történő rendezése. Az eljárás megindítható papír alapon, egy formanyomtatvány kitöltésével, de akár elektronikus úton is.

Akár egy év jótállást is elbukhatunk egy akción

A 2021 óta hatályos jótállási szabályok alapján a kötelező jótállás időtartama a termék vételárához igazodik: a drágább termékek esetén a gyártó hosszabb időn keresztül garantálja az áru megfelelő minőségét és működőképességét. Korábban a kötelező jótállás időtartama minden termék esetében egységesen egy év volt, ma már 1, 2, illetve 3 évre nőtt a következők szerint:

• 10-100 ezer forint eladási árú termékek esetén a jótállás időtartama 1 év,
• 100-250 ezer forint eladási árú termékek esetén a jótállás időtartama 2 év,
• 250 ezer forint feletti termékek esetén a jótállás időtartama 3 év.

Amennyiben tehát egy nagy értékű terméket az akció keretében vásárlunk meg, lejjebb csúszhatunk a jótállási időre vonatkozó árazási sávokban és ezzel elbukhatunk egy év jótállást. Érdemes tehát átgondolni ilyen esetekben, hogy vajon a kedvezőbb vételárat vagy a kedvezőbb jótállási időt részesítjük-e inkább előnyben – hívja fel a figyelmet a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ).

Mi is az a jótállás?

A köznyelvben mindenki csak garanciaként emlegeti azt a fogyasztóvédelmi kifejezést, hogy jótállás. Pedig olyan, hogy garancia a magyar jogban nem létezik. Létezik viszont az üzletekben vásárolt termékekre érvényes kötelező jótállás és kötelező szavatosság. A jótállás azt jelenti, hogy ha elromlik amit vettünk az imént említett időintervallumokon belül, akkor kérhetjük a termék javítását, cseréjét, árleszállítását vagy legvégső esetben a vételár visszafizetését is a gyártótól (gyártói garancia) vagy a forgalmazótól (ahol vettük az eszközt).

Miben más a szavatosság?

A szavatosság nem keverendő össze a jótállással vagy ahogy sokan hívják, a garanciával. A szavatosság lényege az, hogy az eladó vállalkozás szavatolja, olyan terméket értékesített, aminek tudomása szerint nincs olyan hibája, ami csak az eladás után, később derül ki. Vagyis a terméknek nincs „rejtett hibája”. A Ptk. szerint a szavatosság alapvetően két év, és az első hat hónapban az eladó kell szakvéleménnyel bizonyítania, hogy az eladás után előjött hiba nem gyári eredetű. Ennek költségeit az első hat hónap során az eladó, az azt követő időszakban pedig a vevő fizetni. Négyféle lehetőségünk van a szavatossági igény érvényesítésére: kérhető a termék javítása, a termék cseréje, árleszállítás, de szóba jöhet a szerződéstől való elállás is, ami a vételár visszatérítésével jár. Javítás vagy csere esetén a terméknek a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a szavatossági igény elévülése újból kezdődik. Szavatosság a 10.000 forint alatti termékekre is jár, de a drágább termékeket vásárló fogyasztókat még a szavatosságnál is erősebb jog védi: az imént leírt kötelező jótállás – figyelmeztet a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE).

Az akciós termékekre is jár „garancia”?

Az akcióban kínált termékre, szolgáltatásra is az általános szavatossági-jótállási előírások és panaszkezelési szabályok vonatkoznak. Vagyis ha kiderül, hogy hibás egy termék, az akciós ár ellenére ugyanúgy lehet reklamálni. Üzletben vásárolt termék esetén ilyenkor elsősorban ingyenes javítás vagy csere, másodsorban a vételár leszállítása vagy teljes visszafizetése jöhet szóba. Online vásárolt termék esetén pedig első körben 14 napig ott az elállási jog, utána pedig ugyanúgy érvényesíthető a jótállás.

Kell-e a blokk a jótállás érvényesítéséhez?

Már jó ideje nem. Ha egy kereskedő a jótállási igényünket csak számla, vagy nyugta ellenében teljesítené, akkor nem jár el jogszerűen, ehhez ugyanis kizárólag a jótállási jegyre van szükség, amiből az elektronikusat is el kell fogadni. Sőt, a jogszabály alapján a kereskedő az eredeti csomagolást sem követelheti.

Hogyan működik a jótállás érvényesítése a gyakorlatban?

Miután bejelentettük a hibát a kereskedőnek, arról jegyzőkönyv kell készüljön, annak másolatát pedig haladéktalanul meg kell kapjuk az üzletben. Ha a vállalkozás a hiba bejelentésekor nem tud nyilatkozni arról, mi fog most következni (pl. azért, mert nincsen a helyszínen, vagy mert meg kell vizsgálnia a terméket, vagy több embernek is látnia kell a hibát a döntés előtt, stb.), akkor 5 munkanapja van arra, hogy a jegyzőkönyvet lezárva nyilatkozzon: elutasítja vagy teljesíti az igényünket (ami ugye javítás, csere, árleszállítás vagy végső soron pénzvisszafizetés lehet). A 10 kg-nál nehezebb, jótállásra kötelezett termékek (151/2003 Korm. rendelet melléklete) esetében az eladónak (forgalmazó, gyártó vagy annak kévpiselője) kell házhoz mennie, méghozzá 5 munkanapon belül és ott a helyszínen eldöntenie, hogy teljesíti-e az igényünket.