Legyőzte a rejtélyes álomkórt a magyar tudós - ez a különleges módszere

Márka Szabolcs és felesége a New York-i Columbia Egyetem nyíregyházi származású asztrofizikával foglalkozó professzorai korábban csak álmodtak arról, hogy valaha fekete lyuk ütközéseket vizsgálhatnak, ám mára annyi munkát adnak nekik a gigászi kozmikus képződmények, hogy nem győzik megvizsgálni a felfedezés jelöltjeit. A fekete lyukak mellett a Déli-sarkon befogott hatalmas energiájú kozmikus neutrínókat is vizsgálják, és kikapcsolódásképpen egy másik tudományterülettel karöltve épp azon fáradoznak, hogy megszüntessék a cecelegyek által terjesztett betegségek következményeit.

— meséli nevetve a Columbia Egyetem professzora. Az asztrofizikus csapat detektora, amely 2016-ban felfedezte a kozmikus gravitációs hullámokat és fekete lyuk kettősöket, egyre érzékenyebb lett az évek folyamán. Manapság már sokkal több fekete lyukat és ütközést lát, így május óta nagy mennyiségű felfedezés történik a kutatólaborokban. A tudós házaspár nem csak a fekete lyukak titkait kutatja, számtalan projektben benne vannak és minden percét élvezik a munkájuknak.

— magyarázza lapunknak a tudós, aki azt is elárulja, a globális projekt Columbiás résztvevő csoportjának a vezetője maga Zsuzsa, Szabolcs felesége.

"Ez a hatalmas köb-kilométeres jégkocka tele van érzékelőkkel, amelyek meglátják a neutrínókat, mi pedig ezeknek az irányát és energiáját használjuk fel" — magyarázza a professzor, aki azt is elárulja, a neutrínók hatalmas energiájának köszönhetően a jégkocka jó része fénybe borul, amikor megérkezik egy ilyen kozmikus részecske. Szabolcs és felesége hisz a tudományok közötti átjárhatóságban, sőt állítják, a forradalmi találmányok és felfedezések is a tudományok keveredésekor jönnek létre. Szabolcs és Zsuzsa egy véletlennek köszönhetően kezdtek bele a cecelegyekkel kapcsolatos kutatásokba, amikor egy diák megkereste őket a problémával. A cecelegyek terjesztik az álomkórt és más betegségeket, ami az emberekben ugyan drágán, de kikúrálható, azonban a gazdaságban hatalmas károkat okoz, mivel a fertőzött lovak és tehenek elpusztulnak.

— magyarázta a kutató, akinek csapata és kollaborátorai kidolgozták, hogy infravörös fénnyel bele lehet nézni a bábba, és így mesterséges intelligenciával nagy pontossággal megmondható az egyed neme. A sterilizált hímeket sok millió számban kell reprodukálni, majd kiengedni az élővilágba, hogy a nőstények ne a vad, hanem a laboratóriumilag sterilizált, de erős egyedeket válasszák párjukul. Így egy idő után nem lesz egyed, ami terjessze a kórt, hiszen nem lesznek leszármazottak.

— Ez a módszer rendkívüli, ugyanis vegyszermentes, ráadásul a kiengedett rovarok pótolják a biológiai lánc szükségleteit, így nem bolygatjuk meg a bioszférát, de megakadályozzuk a betegség terjedését — zárta a tudós, aki maga is a környezetvédelem hírvivőjeként minden nyáron megtisztítja a Tiszát és a Bodrogot a műanyagtól és egyéb szennyeződésektől családjával együtt.