Így változik meg az ingatlan-nyilvántartási rendszer

Hazánkban az ingatlan-nyilvántartás ma ismert rendszerét az 1970-es években alakították ki, amikor is a telekkönyv és az állami földnyilvántartás összevonásával létrehozták az egységes ingatlan-nyilvántartást. Azóta nem sok minden változott a még ma is papír alapú rendszert illetően. Ez fog hamarosan változni: jövő októberben hatályba lép az új ingatlan-nyilvántartási törvény. Mutatjuk a legfontosabb változásokat!

Elavult az ingatlan-nyilvántartás rendszere

Legutóbb 1997-ben változtattak némileg az ingatlan-nyilvántartási törvényen, az azóta eltelt negyed évszázadban viszont kisebb változtatásokon kívül nem sok minden történt. Pedig közben új igények születtek az eljárás jogi szabályozásával és az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban is. A kormány ezért úgy döntött, hogy a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében elindítja az „E-ingatlan-nyilvántartás” elnevezésű projektet-írja az index.hu.

Többször elhalasztották az új törvény hatályba lépését

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021-es törvény eredetileg 2023. február 1-jén lépett volna hatályba. Mivel a földhivatalok nem készültek fel időben a váltásra, így a parlament 2022 novemberében úgy döntött, hogy a törvény hatálybalépését 2024. február 1-jéig elhalasztja. Végül idén szeptember 25-én egy új jogszabály a törvény hatálybalépését további nyolc hónappal, 2024. október 1-jére halasztotta el, továbbá 2024. október 1-je és december 3-a közötti időszakra választási lehetőséget is biztosítottak arra, hogy mintegy két hónapon át még papíralapon is benyújtható legyen bármilyen kérelem.

Milyen újdonságokat hoz a törvény?

• A rendszer egyik újdonsága lesz, hogy a beadványokat automatikusan elbírálja majd a rendszer. Az eljárás során a jogi képviselőt meghatalmazó okiratot igen, de a mellékelt dokumentumokat nem vizsgálja a rendszer, csak az űrlap adatait. A kérelmeket a jövő évtől elektronikus űrlap kitöltésével lehet leadni, amiben az eljáró ügyvéd (kamarai jogtanácsos) vagy közjegyző rögzíti a lényeges adatokat. Vagyis kötelező lesz az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz jogi képviselőt fogadni.
• Megmarad az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága, de ez a nyilvánosság korlátozottabb lesz a jelenleginél. Az újfajta tulajdoni lapon ugyanis az ingatlan adatain túl a tulajdonosnak csak a neve, a születési éve és a lakcíme szerepel majd (eddig látható volt a teljes születési dátum és az anyja neve is).
• A törvény hatálybalépésével megváltozik az ingatlanokkal kapcsolatos ügyintézés is. Jelentősen csökkenni fog a földhivatalok szerepe, az ígéretek szerint pedig mindez felgyorsítja és biztonságosabbá teszi majd az ügyintézést.