Így tudod megkülönböztetni a vadgesztenyét a szelídgesztenyétől

Több szempontból érdemes most a gesztenyére odafigyelni. Egyrészt most érik a vadgesztenye, aminek a termése koppanhat a fejünkön vagy az autónkon, de gesztenyefigurákat is készíthetünk belőle. Másrészt a szelídgesztenyét is októberben kezdik el sok helyen árusítani. Mi a különbség a két gesztenye között?

Ezt érdemes tudni a szelídgesztenyéről

A szelídgesztenye egy lassan, de névrokonánál jóval magasabbra (30-50 méter) megnövő fafajta, ami évszázadokig, sőt akár 1000 évig is elél, és viszonylag idősen, 15-20 évesen terem először. A termése, amit a vadgesztenyéhez hasonlóan egy szúrós burok véd, a levélből alakul ki és ehető, sőt, a keményítőtartalma miatt tápláló is. Ezen kívül rengeteg ásványi anyag található benne, többek között kálium, magnézium, foszfor és réz is. A gyümölcs vitaminokban is gazdag (B1, B2, B6, C és E-vitamin is van benne) ezért a gyógyászatban is használják, többek között érrendszeri betegségeket kezelne vele, de a csontritkulást is segít megelőzni. Szelídgesztenyefa azonban nem terem minden sarkon. Magyarországon a Duna-kanyarban Nagymaros körzetében, a Nyugat-Dunántúlon Zala, Vas és Somogy megyében, valamint Pécs környékén jellemző- olvasható a szupermenta.hu-n

Ezt érdemes tudni a vadgesztenyéről

A vadgesztenye balkáni eredetű faféle, ami török közvetítéssel terjedt el Európában. Akár 30-35 méter magasra is megnőhet, parkok, fasorok dísze. Jól bírja a szárazságot, valamint a városi, szennyezettebb levegőt is. Virága tavasszal nyílik, ősszel a lombozata megsárgul, majd barna színű lesz, a termése is ekkor érik be. A kemény, feszes gesztenyeszemek kiválóan alkalmasak játékra, dekorációra, kreatív ötletek megvalósítására, emellett a vadgesztenyét a 19. században festékként, szennytisztítóként használták, napjainkban pedig a gyógyszeripar használja fel óriási mennyiségben. A magban lévő eszcin ugyanis jótékony hatással van az erekre, különösen a vénákra, éppen ezért gyakran alkalmazzák visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén.

Így lehet a két gesztenyefajtát megkülönböztetni egymástól

Azt sokan tudják, hogy a vadgesztenye mérgező, ezért tilos megenni, a szelíd viszont finom, azt viszont kevesen, hogy a két növény nem is áll rokonságban egymással. A vadgesztenyefa ugyanis egy szappanfafajta, amit bokrétafának és lógesztenyefának is hívnak. A szelídgesztenyét a vad és ehetetlen társától a kupacsa (burka) alapján lehet a legkönnyebben megkülönböztetni, a szelídgesztenyéé sokkal sűrűbb tüskéjű és világoszöld színű. A másik nagy segítség a növények virága: a szelídgesztenyefa nyáron hozza barkás virágait, a vadgesztenye pedig tavasszal.

Ilyen a jó szelídgesztenye

Ha lehet, ne a hálós kiszerelést, hanem a súlyra vehetőt keressük az üzletekben. Egyesével nyomkodjuk meg a terméseket és csak a keményeket tegyük a kosárba. Amelyik héját be tudjuk nyomni, már biztos nem jó, valószínűleg már penészes belül. Az ideális gesztenye fényes felületű, nem kotyog, ha megrázzuk, a felülete sima, barna és olajos tapintású, nincs rajta apró, kártevő vájta lyuk vagy repedés. A másik teszt, amin jó, ha megfelel az áru, a szaglásvizsgálat: állott dohos szagú termékért ne fizessünk. Hazaérve felhasználásig tartsuk hűvös helyen, de semmiképp ne zacskóban.