Zuhanásban az infláció, sikeresek a kormány intézkedései

A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel közölt adatai szerint augusztusban 16,4 százalékra esett vissza az infláció mértéke tavaly augusztushoz képest , míg a múlt hónapot tekintve az áremelkedés 0,7 százalékos volt.

A júliusi 17,6 százalékos infláció adat után a szakemberek azt várták, hogy augusztusban 16,3 százalékos lesz a drágulás, vagyis a várakozásoknak megfelelő adatok születtek. A gazdasági élet fontos szereplői úgy látják, hogy szeptemberben nagy mértékű inflációcsökkenés várható majd, októberre vagy novemberre pedig már egyszámjegyű lehet a drágulás mértéke. 

Emelkedhettek a reálbérek

Bár az augusztusi kereseti adatokat egyelőre nem ismertek, de jó esély van arra, hogy a múlt hónapban már minimálisan emelkedhettek a reálbérek. Szintén kedvező hír, hogy a maginfláció, azaz az egyszeri hatásoktól megszűrt inflációs adat ugyancsak azt mutatja, hogy mérséklődik az árnyomás a magyar gazdaságban.

Olcsóbb lett a liszt és a kenyér

A Világgazdaság elemzése szerint az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak júliushoz képest, ezen belül a cukor 54,6, a sertéshús 7,3, a baromfihús 2,5, a büféáruk 2,3, az étolaj 1,5, a csokoládé és kakaó 1,0 százalékkal többe került, 

A járműüzemanyagok ára 8,2 százalékkal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 1,6, a háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül az elektromos energiáért 0,6 százalékkal, míg a vezetékes gáz ára nem változott.

Sikeresek a kormány intézkedései

Magyarországon - akárcsak a világ legtöbb országában - az orosz-ukrán háború kitörése után szabadultak el igazán az árak. Az infláció egészen az idei év elejéig folyamatosan nőtt. Az Orbán-kormány több fontos intézkedést is hozott, amellyel megpróbálta kordában tartani az árnövekedést. Ezeknek az elsődleges célja az volt, hogy megvédje a családokat, a nyugdíjasokat, a teljes foglalkoztatást, kivédje a recessziót és év végére egy számjegyűre csökkentse az inflációt.

1.  Élelmiszerár-stop: június 30-ig még biztosan akciósan vásárolhatunk meg jópár alapélelmiszert. A tavaly bevezetett árstop a következő termékekre terjed ki: kristálycukor, búzafinomliszt (BL 55), finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tej (ezek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15-i árnál),  tyúktojás, étkezési burgonya, az újburgonya kivételével (ezek a 2022. szeptember 30-i árnál nem lehetnek drágábbak).
2.  Benzinárstop: 2021 novemberében, tehát már a háború kitörése előtt úgy döntött a magyar kormány, hogy bevezeti a benzinárstopot. Ezt több mint egy éven keresztül - kisebb változtatásokkal - érvényben is hagyták. Ez alatt a 13 hónap alatt átlagosan közel 360 ezer forintot hagyott az autót használó magyar háztartásoknál a kabinet. 
3.  Kamatstop: 2021. december 24-én jelent meg kormányrendelet a lakossági hitelek kamatrögzítéséről. Közel félmillió családot érint az intézkedés, számukra a változás komoly segítséget jelentett az elmúlt másfél év során és jelent ma is: a kormány döntése értelmében a kamatstopot 2023. december 31-ig biztosan fenntartják.

4.  Rezsivédelem: a háború következtében az energetikai világpiacon drámai mértékben megnövekedett az energiahordozók ára. A többszörösére nőtt árak nem tették lehetővé, hogy a régi formájában fenntartsák a rezsicsökkentés intézményét. A rendelet úgy módosult, hogy átlagfogyasztásig továbbra is csökkentett árat fizetnek a felhasználók, afölött viszont piaci árat számláz a szolgáltató. Az átlagfogyasztás a gáz tekintetében 1729 m3/év (144 m3/hó), az áram esetében pedig 2523 kWh/év (210 kWh/hó). 

5.  Kötelező akciózás: az infláció letörése érdekében a kormány új inflációellenes eszköz bevezetéséről döntött, mely június elsején lépett hatályba. A kötelező akciókra heti rendszerességgel kell sort keríteni, az akciós időszak a hét csütörtöki napján 0 órától a következő hét szerdai napján 24 óráig tart. Minden élelmiszerboltnak húsz élelmiszercsoportban kell legalább egy terméket 10%-os engedménnyel kínálnia. 

6.  Árfigyelő rendszer: július 1-jén indul az online árfigyelő rendszer, az adatbázis több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni. Benne lesz például a sertéscomb, a fehér kenyér, a 1,5 százalékos ESL tej, a trappista tömbsajt, a virsli, a margarin, a vaj és a spagettitészta is. Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra kötelezően vonatkozik. A cél az, hogy a vásárlók össze tudják hasonlítani a különböző boltok árait, és minél olcsóbban tudják elintézni a bevásárlásokat. 

7.  Ország- és vármegyebérletek: A májustól kapható új típusú bérletek jelentős spórolást jelentenek az ingázók számára. A teljes árú országbérlet ára: 18.900 Ft, diákoknak: 1890 Ft. A teljes árú vármegyebérlet ára: 9450 Ft, tanulóknak: 945 Ft. Májusban közel 430 ezren választották a vármegye- és országbérletet. Júliustól ráadásul már az Intercityken is lehet országbérlettel utazni.