Egyre több a betelepült, idegen állat- és növényfaj az országban: mit lehet tenni a veszély ellen?

Lassan ott tartunk, hogy az ember által akarva vagy akaratlanul telepített invazív fajok miatt teljesen egysíkúvá fog válni a természet. Vagyis bárhová megyünk majd, mindenhol ugyanazok a növények és állatok lesznek csak megtalálhatók. Mi ennek az oka és mit tehetünk mi magunk ennek megakadályozása érdekében? Utánajártunk!

Mik azok az invazív fajok és mi velük a gond?

Az invazív, vagy más néven inváziós fajok (állat és növény egyaránt) olyan idegenhonos fajok, amik egy új területre kerülve gyorsan terjednek és kiszorítják onnan az őshonos fajokat. Az elszaporodásuk egyik oka az, hogy az emberek szánt szándékkal telepítik be őket (pl. a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban), de vannak olyan fajok is, amik maguktól vándorolnak a klímaváltozás miatt, illetve az sem ritka, hogy az ételek, szemét, vagy más áruk között megbújva jutnak át egyik országból a másikra.

Milyen szabályok vonatkoznak az invazív fajokra Magyarországon?

Magyarországon 2015. január 2-án lépett hatályba az az Európai Uniós jogszabály, ami az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szól. A jogszabály számos előírást tartalmaz, amiket egy kormányrendelet még tovább részletez. Ezen jogszabályok előírják például, hogy az uniós jegyzékben szereplő idegenhonos inváziós fajokhoz tartozó, kedvtelésből tartott állatokat csak engedéllyel lehet tartani, és tilos őket szabadon engedni. A bejelentéssel érintett fajok a következők: ázsiai lódarázs, háromszögletű örvényféreg, amúrgéb, csíkos tengeriharcsa, naphal, razbóra, cifrarák, jelzőrák, északi cifrarák, kaliforniai vörösrák, kínai gyapjasollósrák, virginiai márványrák, ékszerteknős, amerikai ökörbéka, halcsontfarkú réce, nílusi lúd, pásztormejnó, szent íbisz, szibériai csíkosmókus (burunduk), pézsmapocok, nutria, nyestkutya, vörösorrú koáti (ormányosmedve), indiai varjú, jávai mongúz, mosómedve, szürke mókus, amerikai rókamókus, csinos tarkamókus, kínai muntyákszarvas.

Milyen behurcolt állat és növényfajok találhatók Magyarországon?

Hazánkban a leggyakrabban előforduló idegenhonos inváziós fajok a cifrarák, a jelzőrák, az ékszerteknős, a fekete törpeharcsa, a nutria, a nyestkutya, a pézsmapocok és a mosómedve. Ezek mellett a közelmúltban megjelent a párducmintás vértesharcsa a Hévízi-tóban, ami az emberre ártalmatlan, de az őshonos halállományra komoly veszélyt is jelenthet. A már említett ázsiai lódarázs mellett pedig az óriás ázsiai imádkozó sáska is megvetette a lábát az országban.

További inváziós állat-, és növényfajok Magyarországon

• amerikai rókamókus
• amúrgéb
• ezüstkárász
• halcsontfarkú réce
• harlekinkatica
• nílusi lúd
• nyestkutya
• spanyol meztelencsiga
• zöld vándorpoloska
• bíbor nebáncsvirág
• fehér akác
• illatos császárfa
• japán komló
• kaukázusi medvetalp
• mirigyes bálványfa
• nagy fodros-átokhínár

Milyen inváziós fajok megjelenése várható a közeljövőben?

Európában már megtelepedett így hamarosan nálunk is megjelenhet az amerikai tányércsiga, az ausztrál vörösollósrák, a szicíliai mezeipoloska, a hársbodobács, a nyugati levéllábú-poloska, a koreai szúnyog vagy épp az ázsiai bozótszúnyog. A teljes lista itt található.

Mit tehetünk az inváziós fajok behurcolása ellen?

Elsősorban a kormányoknak kellene csökkenteniük a kontinensek közötti hatalmas mértékű közlekedést és áruszállítást, amivel lassítható lenne ezeknek a nem honos fajoknak a vándorlása. Amíg ez meg nem történik, annyit tehetünk, hogy nem hozunk be az országba nem honos állatot, vagy ha igen, semmiképp nem engedjük azt szabadon. Emellett gyakrabban vásárolunk helyi, vagy közeli országból érkezett termékeket és csak őshonos növényeket ültetünk a kertünkbe, például hárs- vagy juharfajokat, ligeti zsályát vagy bársonyos kakukkszegfüvet, illetve ritkábban nyírunk füvet, hogy a honos vadvirágok el tudjanak szaporodni az adott területen.