Megváltoztak a vadgázolásra vonatkozó szabályok: mostantól mindig az autó lesz a hibás?

Javában zajlik az őzek nászidőszaka, amikor szinte vakon kergetik egymást az állatok és a szokásosnál is többször tévednek ki a közutakra. Egy vaddal való ütközés nem csak életveszélyes, de igen költséges is, az autókban keletkezett kárt pedig a legtöbb esetben a sofőröknek maguknak kell állni, egy módosításnak köszönhetően pedig úgy néz ki, innentől kezdve az őz árát is.

Ez a szabály, ha őzzel ütközünk

Vadgázolás esetén értesíteni kell a rendőrséget, akik gondoskodnak az érintett vadásztársaság értesítéséről, az elpusztult vad elszállításáról és az ilyenkor szükséges további teendőkről. A rendőrség értesítése kötelező, mivel közúti balesetnek minősül, ha őzzel ütközünk. Az elhullott állatot magunkkal vinni pedig lopás.

Ki fizeti a vadgázolásból eredő károkat?

Alapesetben, ha a vadásztársaság és a gépkocsivezető is megtett minden tőle telhetőt a baleset elkerülése érdekében (volt vadveszélyt jelző tábla, nem történt gyorshajtás stb.) és egyikük sem vonható felelősségre, mindkét fél maga viseli a saját kárát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint. Vagyis az autósnak saját pénzből kell megjavíttatnia a kocsit, a kárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha kötöttünk casco-biztosítást, vagy van KGFB-t kiegészítő vadkárbiztosításunk. Az állat értékét pedig a vadásztársaság könyveli el negatívumként. Ez alól egy fő kivétel van, ha a baleset autópályán vagy forgalmi úton történik. Ilyenkor minden kárt a vadásztársaságnak kell állnia.

Július 1-től változtak a fenti szabályok

2023. július 1. napjával úgy módosult a vadászati törvény, hogy ezentúl szinte minden esetben az autót vezető, kárt szenvedett fél lesz a hibás vadgázolás esetén - írja a D.A.S. jogvédelmi biztosító. A pontos jogszabály így szól: nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben.

Ez azt jelenti, hogy szinte ellehetetlenül annak bizonyítása a gyakorlatban, hogy a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben. Amennyiben ezt a tényt a kárt szenvedett autó nem tudja bizonyítani, akkor a vadásztársaság felelőssége nem fog fennállni, tehát nem lesz köteles megtéríteni az autóban szenvedett kár. Magyarul, ha a vad nem azért keveredett az útra, mert éppen űzték, lőtték, vagy hajtották, akkor a vadásztársaság felelőssége a törvénymódosítás értelmében nem lehetséges. Ráadásul a módosításnak köszönhetően felmerül annak a potenciális lehetősége is, hogy innentől kezdve minden vaddal való ütközés után az autóvezetővel szemben a vadásztársaság igénnyel fog fellépni az elgázolt, tulajdonába tartozó vad megtérítésével kapcsolatban.

Mit tehetnek az autósok?

Köthetnek például biztosítást az ilyen esetekre, de azzal nem árt, ha tisztában vannak, hogy ezek jellemzően 500.000 forintos értékhatárig vállalják a károk megtérítését. Egy nagyobb szarvasbika ára ezzel szemben bőven milliós tétel. A másik lehetőség, ha figyelmesebben vezetnek, főleg az olyan időszakokban, mint a mostani. A rendőrség Országos Balesetmegelőzési Bizottsága szerint a leginkább ajánlható módszer ilyenkor a figyelem, a fokozott óvatosság - főleg motorral -, és a csökkentett haladási sebesség. A nem belátható útszakaszokon mindenképp érdemes a megengedettnél lassabban haladni és a sűrű bozóttal szegélyezett utak mellett is hajtsunk lassabban.