Elkezdődött az őzek násza: erre érdemes figyelni az üzekedési időszakban

Az őzek násza, vagy üzekedési időszaka július közepén kezdődik és augusztus közepéig tart. Ez idő alatt az őzek semmi másra nem figyelnek, csak kiválasztott párjukra és a vetélytárs bakok elűzésére. Ilyenkor sokat mozognak a nap bármely szakában, veszélyérzet nélkül. Egyszóval ilyenkor autósként még kockázatosabb összefutni velük. Mit tehetünk az őzbalesetek elkerülése érdekében és mit tegyünk akkor, ha ütköztünk egy párját hajtó őzzel? Íme a válaszok!

Szinte vakon szaladgálnak az őzek ebben az időszakban

Az üzekedés alatt figyelmetlenné válnak az állatok, a felfokozott idegállapotuk miatt szinte teljesen megfeledkeznek a külvilágról. Ilyenkor az őzek rendkívül intenzív mozgással, kiszámíthatatlan irányban kergetőznek, ezt a jelenséget nevezik ördöggyűrűknek. A veszélyérzet szinte teljes hiányában bármikor kiszaladhatnak az úttestre. Éppen ezért a nászidőszak alatt még jobban érdemes az út szélét kémlelni a vadveszélyes szakaszokon.

Így kerülhetők el a balesetek

A rendőrség Országos Balesetmegelőzési Bizottsága szerint a leginkább ajánlható módszer ilyenkor a figyelem, a fokozott óvatosság -főleg motorral-, és a csökkentett haladási sebesség. A nem belátható útszakaszokon mindenképp érdemes a megengedettnél lassabban haladni és a sűrű bozóttal szegélyezett utak mellett is hajtsunk lassabban. A vadászok tanácsai szerint, ha őzet látunk átszaladni az úton, számíthatunk rá, hogy másik is követi, mivel csoportban élnek, ezért mindenképp lassítsunk, álljunk meg. Amennyiben az autó elé ugrik egy állat vészfékezzünk, de semmiképp se rántsuk félre a kormányt, ne próbáljuk meg kikerülni az állatot! Éjszaka lakott területen kívül távolsági fényszóróval közlekedjünk, amit kapcsoljunk le, ha őzet látunk, mert elvakítja.

Teendők vadgázolás esetén

Vadelütés esetén értesíteni kell a rendőrséget, akik gondoskodnak az érintett vadásztársaság értesítéséről, az elpusztult vad elszállításáról és az ilyenkor szükséges további teendőkről. A rendőrség értesítése kötelező, mivel közúti balesetnek minősül, ha őzzel ütközünk.

Ki fizeti az autóban keletkezett kárt?

Alapesetben, ha a vadásztársaság és a gépkocsivezető is megtett minden tőle telhetőt a baleset elkerülése érdekében és egyikük sem vonható felelősségre, mindkét fél maga viseli a saját kárát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint. Vagyis az autósnak saját magának kell megjavíttatnia a kocsit. A kárt a biztosítónk csak akkor téríti meg, ha kötöttünk casco-biztosítást, vagy van KGFB-t kiegészítő vadkárbiztosításunk.

Egyéb hasznos tudnivalók a vadkárról

• Ha a vadászt vagy az illetékes vadásztársaságot okoljuk a balesetért, 30 napunk van ezt bejelenteni nekik, a kár igazolásával. Amennyiben tagadják a felelősségüket, esetleg követelik az elgázolt vad eszmei értékét (egy gímszarvas bika több millió forintot ér), bírósághoz fordulhatunk.
• A vadásztársaságoknak nem kötelező felelősségbiztosítást kötniük vadgázolás esetére, ezért a legtöbbször bíróság elé kerül egy olyan ügy, ahol egymást okolják a vadbalesetért a felek.
• A bírók nem ritkán aszerint döntik el, kinek van igaza, hogy volt-e vadveszély tábla az adott útszakaszon vagy sem. Ha volt, a legtöbbször a vadásztársaságnak ítélnek, vagyis az autóban keletkezett káron kívül a perköltséget és az elütött őz árát is ki kell fizetni.
• A közútkezelőket is okolhatjuk egy vadbaleset bekövetkeztéért, de csak akkor ha a hozzájuk tartozó út menti növényzet rendezetlensége okozta a balesetet.
• Autópályán vagy autóúton történt gázolás estén minden esetben kártalanítani kell a gépjárművezetőket.