Emmanuel Macron: "Nem gondolom, hogy a hátunk mögött hagytuk"

Emmanuel Macron óvatosságra intett azzal kapcsolatban, hogy a franciaországi migránslázadás hetedik éjszakáján "csak" 72 letartóztatást, 24 épület és 159 autó felgyújtását és 202 utcai tűzesetet rögzítettek a hatóságok. 

A francia elnök, miután vasárnap köszönetet mondott a rendőröknek, a csendőröknek és a tűzoltóknak az elmúlt napokban tanúsított helytállásukért, azt kérte, hogy tartsák fenn a  rendfenntartók masszív jelenlétet a közterületek "hogy erősítsék meg a nyugalomhoz és a rendhez való visszatérést". 

A masszív jelenlét 45 ezer rendfenntartót jelentett a hétfőről keddre virradó éjszakán. Tegnap az elnök arról is szólt, hogy az országos masszív rendőri jelenlét elrettentő erejű. Ha ez nem elég, a biztonsági erőknek támadó megközelítést kell alkalmazniuk. A francia államfő a párizsi prefektúrán rendőrségi vezetőkkel történt egyeztetés után a múlt kedden kezdődött erőszakhullámmal kapcsolatban úgy fogalmazott: 

A francia nemzeti ünnepen legutóbb 2021-ben voltak erőszakba torkolló utcai tüntetések Franciaországban, akkor a járvány miatt hozott korlátozó intézkedések váltották ki sokak haragját.

Ezzel szemben a mostani zavargások a francia társadalom több évtizede tartó mély politika válságáról tanúskodnak.   Az erőszakhullám  június 27-i kezdete óta közel 5900 járművet gyújtottak fel az országban, több mint 12 200 utcai tüzet jegyeztek fel, közel 1100 épület égett le vagy sérült meg, közel 270 rendőrőrsöt támadtak meg. Megsérült 800 rendőr és tűzoltó. Közel 3500 embert tartóztattak le a közúti ellenőrzés során lelőtt 17 éves,  algériai származású fiatal halála miatt kirobbantott zavargások kezdete óta – közölte a francia belügyminisztérium.

Cannes polgármestere, David Lisnard, a  Francia Polgármesterek Szövetségének elnöke közölte:

1977 óta összesen tíz akcióterv készült a szociálisan hátrányos helyzetű városrészek megsegítésére. Macron első ciklusában elrendelte, hogy a különösen nehéz területeken felére csökkentsék az általános iskolai osztályok létszámát. Emellett megduplázta a leromlott állapotú épületek felújítására szánt költségvetést, és olyan tanfolyamokat finanszírozott, amelyek segítségével az emberek önálló vállalkozóvá válhatnak. De az elmúlt napok pusztító erőszaka megmutatta, hogy korábbi tervei nem váltak be. 

A Medef munkaadói szövetség szerint a Franciaországban zajló zavargások okozta gazdasági károk óriásiak. 

- mondta Geoffroy Roux de Bézieux, a Medef főnöke a Le Parisiennek. Több mint 200 üzletet teljesen kifosztottak, 300 bankfiókot semmisítettek meg, 250 kioszkot pedig megrongáltak. Emellett sok iskola és könyvtár is megsemmisült, nem beszélve a számtalan felgyújtott autóról. Sőt: „A zavargásokról készült, világszerte elterjedt videók rontják Franciaország imázsát” – mondta.

A rendőrség kérésére Franciaország központi, Ile-de-France régiójában a buszok és villamosok este 10 után továbbra sem közlekednek. Ez nem jelenti azt, hogy minden vonal este tízig üzemel. Az RATP  szerint  

Közölték: negyven busz és egy villamos semmisült meg Ile-de-France-ban a zavargások során, és  "legalább 20 millió eurós kárt" okoztak a térség tömegközlekedésében.

A köztársasági elnök kedden hivatalában fogadta az erőszakhullám által érintett 241 település polgármesterét. Körükben is azt mondta, amit korábban a rendőri vezetőknek. "Tartósan helyreállt a nyugalom? Óvatos leszek, de az a csúcspont, amelyet az elmúlt napokban láttunk, már a múlté. Tartós köztársasági rendet akarunk mind, ezen fogunk dolgozni. Ez prioritást élvez" - tette hozzá Macron, aki köszönetet mondott az önkormányzati vezetőknek. A köztársasági elnök sürgősségi törvénytervezetet is bejelentett a megrongált középületek, közlekedési eszközök és közterek helyreállításának finanszírozására. Ami, mint fentebb írtuk, több milliárd euró lehet.

Emmanuel Macron arról is szólt, hogy nem tartja kizártnak a közösségi hálózatok letiltását válság esetén, "ha elszállnak a dolgok". Elismerte, hogy "ügyetlen" volt, amikor 2018-ban eltemette a külvárosok felemeléséről szóló  Borloo-tervet, amelyet  Nicolas Sarkozy volt minisztere,  Jean-Louis Borloo adott át neki 2018-ban. Az államfő akkor úgy vélte, a munkásnegyedekre vonatkozó "tervek" nem elég hatékonyak. 

Téved, aki azt hiszi, hogy a történtek nem lesznek befolyással a közelgó EP-választásra.  Kedden Nanterre-be utazva Jordan Bardella, a jobboldali Nemzeti Gyűlés elnöke kijelntette, hogy Franciaország "túl sok bevándorlót fogadott", ami szerinte erőszakos helyzetekhez vezetett a külvárosokban. Közölte, nem a franciák feladata, hogy "megfizessék a zavargások árát".