Változtak az öröklési szabályok július elsejétől: kit és milyen mértékben érint ez?

Kétféleképpen lehet valamit örökölni, törvényes öröklési rend szerint vagy végrendelkezés útján. Ha van végrendelet, az abban leírtak szerint történnek a dolgok, ha viszont nincs, akkor a következő az öröklés sorrendje: mindent a gyermek, gyerekek örökölnek egyenlő arányban. Gyermek híján a házastárs a törvényes örökös, ennek híján a szülők, az ő haláluk esetén a testvérünk. Rokonok -akár élő nagyszülők- híján pedig az államé minden, vagyis eddig így volt. Ez változott az öröklési szabályokkal kapcsolatban!

Mi változott július elsejével a törvényes öröklési rendet illetően?

A július 1-jén hatályba lépett új öröklési szabályok alapján, amennyiben az elhunytnak nincs örököse és nem hagyott végrendeletet, a tulajdonát képező belföldi ingatlant és az abban található ingóságokat nem az állam, hanem az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat örökli. Amennyiben az önkormányzat, mint törvényes örökös visszautasítja az örökséget, a vagyon végső soron az államra száll át.

Mi a szabályozás célja?

A törvényjavaslat indoklása szerint az új szabályozás célja, hogy az elhunytak ingatlanvagyonát az önkormányzatok a helyi közösségek érdekeire fordíthassák, valamint az örökséget terhelő kötelezettségek (például jelzáloghitel) teljesítése is hatékonyabban kezelhető legyen.

Van olyan helyzet, amikor továbbra is az állam örököl mindent

Az önkormányzatnak lehetősége van visszautasítani az örökséget, amit ekkor az állam, mint szükségképpeni törvényes örökös örököl. Automatikusan az állam lesz az örökös abban az esetben is, ha az elhunytnak egyébként vannak örökösei, de mindannyian visszautasították az örökséget, például a hagyatékot terhelő adósságok miatt. Szintén az állam marad az örököse – más örökös hiányában – az ingatlan-nyilvántartásban szántóként, szőlőként, gyümölcsösként, termőföldként, kertként, rétként nyilvántartott területeknek is. Az államot, mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga a továbbiakban sem illeti meg.

Főleg az élettársaknak érdemes végrendelkeznie

Aki szeretné megelőzni, hogy a halálakor fellelhető hagyatéka később jogvitákat okozzon, végintézkedéssel saját maga döntheti el, kinek szánja az egyes vagyontárgyakat. Mindenképpen érdemes végrendelkeznie annak, akinek nincs rokonsága. Előfordulhat ugyanis, hogy egy autó sorsát az fogja eldönteni, a garázsban vagy az utcán parkolták-e le- mondta Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője. Kifejezetten sérülékeny helyzetben vannak az élettársak. Mivel nem törvényes örökösei egymásnak, ha nincs végrendelet, akkor az önkormányzattal szemben még azt is bizonyítania kell a túlélő élettársnak, hogy a saját személyes tárgyai – ruhái, könyvei –, amik a házában voltak, nem tartoznak a hagyatékhoz és azokat nem az önkormányzat örökli.

Végrendelettel bárkire ráhagyható a vagyon

Mindenki szabadon eldöntheti, hogy kire hagyja a vagyonát, ha végrendelkezik. Lehet az egy barát, egy keresztgyermek vagy egy egyesület, civil szervezet is. Végrendeletet többféleképpen, akár kézzel írva is lehet készíteni, de aki szeretné biztosítani, hogy valóban ahhoz kerüljön a vagyona, akinek szánta, érdemes szakértőhöz – közjegyzőhöz vagy ügyvédhez – fordulnia. Egy végrendeletnek ugyanis szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelnie, és elég egy apró hiba, hogy érvénytelen legyen. A közjegyzői okiratba foglalt végrendelet további előnye, hogy a végrendelkezés tényét minden esetben bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába. Ez garancia arra, hogy biztosan előkerül és figyelembe veszik a hagyatéki tárgyaláson, ezáltal a végrendelkező akarata érvényesül.