Öröklés: ezek a legmakacsabb tévhitek

Az évi átlagos 120 ezer hagyatéki eljárásból mintegy hat-nyolcezer kerül bíróságra, vagyis ennyien nem tudják elfogadni a döntést, ahogyan az örökösödési törvények alapján megállapították jussukat. 

Egyebek között ez derül ki abból a friss hazai felmérésből, amelynek eredményeiről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke számolt be. Dr. Tóth Ádám szerint mindez annak is köszönhető, hogy az embereknek csupán a 12 százaléka készít közjegyző előtt végrendeletet.

– hívta fel a figyelmet a szakember. 

A kutatás három makacs tévhitre is rávilágított: 

1. Az emberek kétharmada nincs tisztában azzal, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végrendelet nélkül semmit nem kapnak a párjuk halála esetén. Az élettárs – a házastárssal ellentétben – még a közösen lakott lakásra sem szerez automatikusan haszonélvezeti jogot, extrém esetben az elhunyt élettárs gyerekei (vagyis a törvényes örökösök) akár ki is tehetik a lakásból.  
2. A tévhitek sorában alighanem az a legnagyobb, hogy az emberek többsége szerint az özvegynek jár a vagyon fele, és csak a maradékon osztoznak az utódok. Ez egyáltalán nem igaz: az életben maradt szülő ugyanakkora hányadra jogosult, mint a gyerekei, vagyis egy négytagú családban például az egyik szülő halála esetén három egyenlő részre oszlik az örökség.
3. A felmérésben minden harmadik válaszoló úgy gondolta, hogy ha nincs gyermek, aki örökölhetne, akkor minden vagyon automatikusan az özvegyé lesz. Nos, ez sincs így: ha az elhunyt szülei még élnek, ők is a vagyon örökösei, az özvegy csupán a lakásra és berendezésére tarthat teljes mértékben igényt. 

A jogi hercehurca azonban megelőzhető: aki nem akarja, hogy vita, marakodás vagy per legyen a hagyatékon, végrendeletben rendelkezhet a vagyonáról. Innentől nem a törvényi szabályozás lesz a mérvadó, hanem az okiratba foglalt végakarat.