tóth gabi
Béla 2020-ban a Covid-járvány alatt döntött úgy, hogy felhagy korábbi munkájával és egy szabadabb életet választva kiköltözik a Bokodi-tón lévő horgászstégjére. A férfi életvitelszerűen kint él a tavon, együtt a természettel.
A bokodi lebegő falut senkinek sem kell bemutatni. A Bokodi-hűtőtóra cölöpökkel épült horgász stégek minden idelátogatót elvarázsolnak, hiszen egy valódi lebegő falu hangulatát keltik. A lebegő falu egyik érdekes színfoltja a Blöri Pecatanya és Kilátó, ami egyben Dörnyei Béla otthona is. A férfi 2020-ban döntött úgy, hogy végleg kiköltözik a stégre, leszigeteli a házat, bevezeti a vizet és életvitelszerűen együtt fog élni a természettel. Most ellátogattunk hozzá, hogy megnézzük, hogyan él a Bokodi-tó remetéje.
Béla három évvel ezelőtt megtette, amiről sokan csak álmodunk: elmenekült a világ elől és megteremtette saját álomotthonát, méghozzá nem is akárhol. A Bokodi-tó híres Lebegő falujában lévő horgász stégjét alakította át otthonná, ahol egész évben várja a turistákat egy finom kávéra, zsíros kenyérre vagy csak egy jó beszélgetésre.
Én gyakorlatilag egy ilyen stégen nőttem fel. Nem emlékszem olyan percre az életemben, hogy ne stég vagy víz vett volna közül. Egy hétköznapi embernek egy nagyvárosban fogalma sincs arról, hogy milyen lehet arra ébredni, hogy csicseregnek a madarak. Én megteremtettem ezt magamnak
– mesélte Béla, ahogy leültünk a teraszukra egy-egy üdítővel és belekezdett a történetébe. Bár a férfi élete most már álomszerű, nem volt mindig ilyen: Béla fiatalon rászokott a tudatmódosító-szerekre és meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással is. Később már ő maga segített nevelőként drogfüggő kamaszoknak, hogy jobbra forduljon a sorsuk. Talán éppen ez az életút kellett ahhoz, hogy kiszakadva a világból, rátaláljon a békére és ebből átadjon valamit másoknak is.
Én a két kezemmel hoztam létre itt mindent. Szépítgetem, újítgatom az otthonomat, ami mindenki számára nyitott. Itt látom a napfelkeltét, látom a napnyugtát. Január 1-től december 31-ig figyelhetem, hogy múlik el a természet és hogy születik újjá
– árulta el. A házikó egyébként teljesen hőszigetelt, sőt a villany és a víz is be van vezetve, így szinte teljesen összkomfortos életet lehet élni a vízen.
Béla azért költözött ki a tóra, hogy függetlenítse magát a pénztől és a kötött munkaidőtől. Ezt sikerült is megteremtenie, hiszen vendéglátós végzettségét kiválóan tudja kamatoztatni a tavon is, ahol megteremti a saját bevételét is.
Itt élek szabadon, mint a madár. Nincs főnököm, így a saját életem főnöke lehetek. Szerintem csak így érdemes élni és ezt próbálom megosztani másokkal is, ezért kitaláltam, hogy beengedem az otthonomba a turistákat.
„Nem éreztem jogosnak, hogy egy ilyen közkincs, mint ez a tó el legyen zárva a látogatóktól, mondván, hogy magánterület. Így én kinyitom az ajtót, mert nincsenek takargatni valóim. Így élek, meg lehet nézni, bárki láthatja. Nálunk árak nincsenek, mindenki annyit dob be a becsületkasszába, amennyit szeretne" – mesélt hitvallásáról, ami nem csak a vendégszeretet, de a béke és nyugalom megteremtése is, valamint az, hogy a természettől és az állatoktól tanulva éljünk szabadon, mert csak ennek az életnek van értelme.
A stég egyébként teljesen a turistákra lett szabva, attól függetlenül, hogy itt él Béla is. Két barátságos német juhász fogadja az ideérkezőket, majd beljebb lépve két hangulatos terasz, finomságokkal megtömött hűtő és kávézó asztal várja a turistákat. Az igazi látvány azonban a stég tetejére lépve fogad minket, ahová Béla egy kilátót épített. A meredek lépcsőn fellépve először egy sima napozóterasznak tűnik, a tóra nyíló kilátás azonban megadja az igazi kilátó hangulatot és azt a végtelen nyugalmat.
Béla nem titkolja múltját senki előtt. Az ide látogató turistáknak ugyanúgy elmeséli őszintén. Talán éppen ez az oka annak, hogy az emberek imádnak ide ellátogatni, hiszen a vendéglátójuk nem játssza meg magát.
„Nálunk elkezdődik a szezon, ahogy 5 foknál magasabb a hőmérséklet. Állandóan jönnek az emberek, pláne hétvégén, aminek nagyon örülök, de fel kell tennem a kérdést magamnak, hogy meddig lehet ezt így csinálni..." – árulta el kétségeit Béla, aki azzal, hogy beengedte az embereket az otthonába, egyben megszüntette az intimszféráját is.
2020. január 3-a óta ebből tartom fenn magamat, ami azért nagyon fárasztó. Lassan ott tartok, hogy nincs magánéletem, hiszen mire én magam kifeküdnék napozni a teraszra és pihennék, addigra biztosan jön valaki hozzánk
– emelte ki. Ettől függetlenül Bélának még rengeteg terve van a stéggel.