Két és félszer annyiba kerül a csokinyúl, mint ugyanannyi csoki

A különféle statisztikák szerint a magyarok harmad-negyedannyi csokoládét fogyasztanak évente, mint az osztrákok, németek, svájciak, és a hazai édességvásárlások az ünnepek idején nőnek meg erőteljesebben. Így van ez húsvétkor is, amikor a gyártók és kereskedők biztosra mennek, mert, ha drága is mondjuk a csokinyuszi, a szülők, nagyszülők akkor is megeszik a gyereknek.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége szerint (MÉSZ) a húsvét általában még a karácsonynál is nagyobb keresletet támaszt a figurás csokoládék iránt, melyekből az eladás mennyisége akár ötödével is meghaladhatja a decemberi időszakot.  Húsvétkor természetesen a csokinyúl a legkedveltebb figura, második helyezett a tojás, majd a kacsa, a bárány és a csibe következik. A húsvéti szezonban a figurás csokoládék mellett a cukorkák iránti kereslet is megnő.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége főtitkára, Intődy Gábor a húsvéti szezon előtti sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy jelenleg egyértelműen dráguló piacról beszélhetünk.  A csokoládék, kekszek, cukorkák és egyéb édesség termékek drágulása a szövetség becslése szerint összeségében 20% körül alakult, míg a forgalom 20%-kal, körülbelül 310 milliárd forintra emelkedett, jellemzően stagnáló, vagy kis mértékben csökkenő eladási mennyiségek mellett. Ezzel az édességek drágulása az átlagos, 40% körüli élelmiszer-infláció alatt maradt. 

Egy általunk megkérdezett kézműves csokoládékat gyártó cég vezetője szerint az orosz-ukrán háború óta a csokoládé ára az egekbe szökött. 

A minőségi elvárásokból általában az áremelkedés ellenére sem mondanak le a magyarok. A szövetség felmérése szerint az édességet vásárlók 49%-a felelt úgy, hogy a minőségről nem mond le, inkább ritkábban, kisebb mennyiségben vásárolja az adott terméket, és csupán 14% választja egyértelműen szinte mindig az olcsóbbat.

Korábban a Ripost is írt arról, hogy a gyártók a tavalyihoz képest 15-20 százalékkal emelték a húsvéti figurák árait, de az üzletekben ennél magasabb árnövekedés is lehet.

Egy osztrák gazdasági portál pedig a húsvéti édességkínálatot vizsgálva arra jutott, hogy az emberek vásárlási döntései ilyenkor kevésbé észszerűek, mint máskor.

A Foodwatch összehasonlította a húsvéti termékeket a hétköznapi csokoládétermékekkel, és meglepő eredményre jutott. A húsvéti termékekről a szupermarketekben nem derül ki azonnal, hogy a "normál" csokoládéhoz képest mennyit kell érte fizetni - figyelmeztet Heidi Porstner, a foodwatch Austria vezetője: 

Megnehezítik a vásárlók dolgát: hogy a húsvéti csokoládéfigurák sokszor egészen más helyen vannak a szupermarketben, mint a mindennapi termékek. Számos termék lényegesen drágább a húsvéti, mint a normál kiszerelésben. A csúcstartó egy svájci gyártó terméke lett, ami hétköznapi "ruhában" 2,69 euróért volt kapható, de húsvéti "ruhában" már 8,89 euróba került, vagyis 230 százalékkal drágábban.

A magyar szabályozás világosan fogalmaz, csokoládé esetében például fel kell tüntetni a termék kilogrammra vetített árát is. A húsvét édességkínálat bőséges, van már vegán nyuszi, ennek 1 kilogrammra vetített ára 26 ezer forint, de akciósan 16 ezer forintért elvihető. Ennyit szerencsére nem kell fizetni, mindössze 1300 forintot, a 80 grammos "jószágért".

Megnéztük azt is, hogy átlagosan egy tejcsokoládéból készült csokinyuszi mennyivel drágább, mintha ugyanazt a mennyiségű csokoládét táblás csomagolásban vettük volna meg. Jól sejtettük, a szorzó átlagosan két és félszeres. Különbségek csak az egyes márkák árai között van, de a húsvéti  drágulási szorzó márkáktól függetlenül állandónak tekinthető. A dagi, vagyis nagyobb méretű nyuszik fajlagosan olcsóbbak, mint a kisebb méretűek. Előfordulhat, hogy az 50 grammos csokinyúl ugyanannyiba kerül, mint az azonos márkájú 100 grammos nyuszi. Az üzletláncok természetesen akcióznak is, és aki veszi a fáradságot, az kiválaszthatja, hol éri meg jobban ugyanazt a tapsifülest beszerezni. Egy "svájci illetőségű" 10 dekás nyuszi az egyik helyen mintegy 1400 forintba, ugyanaz egy másik üzletláncnál 1200 forint kerül.