Emelkedő infláció Nyugat-Európában

Februárban tizenegy éves rekordot döntött a bolti árak emelkedése az Egyesült Királyságban. Különösen a zöldségek, a gyümölcsök és a cukoralapú termékek drágultak. Egyre több fogyasztó keresi az olcsóbb beszerzési forrásokat, a diszkontok, internetes áruházak forgalma folyamatosan nő.

A bolti árak inflációja a februári 8,4 százalékhoz képest márciusra 8,9 százalékra gyorsult év/év alapon, ez a mérések kezdete óta eltelt tizenegy év legmagasabb értéke – közölte az egyesült királyságbeli kiskereskedők legnagyobb szövetsége, a British Retail Consortium (BRC).

Jelentősen nőtt az élelmiszerárak inflációja Nagy-Britanniában

FORRÁS: GETTY IMAGES/2009 GETTY IMAGES/OLI SCARFF

Az élelmiszerárak még ennél is nagyobb mértékben, 15 százalékkal nőttek, amihez főként a gyümölcsök és a zöldségek hiánya járult hozzá – számol be róla a vg.hu. A britek a paradicsomot, az uborkát és a paprikát Spanyolországból és Észak-Afrikából szerzik be, ám a mediterrán államok készletei lecsökkentek, ráadásul a gyenge font miatt az import is jelentősen megdrágult. A cukor drágulásának következményeként a csokoládé, az édességek és a szénsavas italok ára is számottevően nőtt márciusban.

A MAGASABB ÁRAK ÁTALAKÍTOTTÁK AZ ÉLELMISZER-VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKAT: AZ EMBEREK INKÁBB TÖBBSZÖR ÉS ALKALMANKÉNT KEVESEBBET VÁSÁROLNAK, PRÓBÁLJÁK CSAK A LEGSZÜKSÉGESEBBEKET MEGVENNI, ÉS AZOKAT IS INKÁBB ONLINE ÉS A DISZKONT ÉLELMISZERBOLTOKBAN, MINT AZ ALDI VAGY A LIDL.A tendencia várhatóan marad, mivel a szélesebb körű bolti árak növekedésének üteme még nem érte el a csúcsot a BRC vezetője szerint. Igaz, az élelmiszerárak emelkedésének mértéke valószínűleg már enyhülni fog a következő hónapokban. A kormánytámogatás ellenére az energiaárak is növelték az inflációt.

A Bloomberg értesülése szerint a britek a pénzügyi helyzetük romlására számítanak az idén. A Deltapoll múlt heti felmérésében részt vevők a következő tizenkét hónapra átlagosan 9,4 százalékos inflációt várnak.

Az infláció megfékezésére a Bank of England 4,25 százalékra emelte az alapkamatot a múlt héten. Előrejelzése szerint a gazdaság egyelőre elkerüli a recessziót, s számításaik szerint az árszínvonal emelkedésének mértéke a februári 10,4 százalékról az év végére 4 százalék alá csökken.

A viszonylag enyhe tél és a lakosságnak nyújtott kormányzati támogatás ellenére a fűtési költségek minden korábbinál magasabbak voltak a német háztartások számára az elmúlt télen. A Verivox és a Check24 árösszehasonlító portálok jelentése szerint a fűtőolajat használó háztartások költségnövekedése 18-19, a gázt használóké pedig 17-20 százalék volt a kormányzati támogatások ellenére. Mindez úgy, hogy a német meteorológiai szolgálat szerint a 2022/2023-as enyhe tél az előző évi téli időszakhoz képest 1,5-2 százalékkal csökkentette a háztartások fűtési igényét. 

Az enyhe időjárás azonban nem eredményezett alacsonyabb fűtési költségeket. Éppen ellenkezőleg: a gázfűtéses családi házban élők átlagosan 2180 eurót fizettek a szeptembertől márciusig tartó fűtési szezonban. Ez 20 százalékkal volt több, mint az előző év már amúgy is nagyon drága időszakában.  A decemberi árkedvezmény és a január óta érvényben lévő gázárfék megszüntetése nélkül a gázköltség összesen 2733 eurót tett volna ki. Ez 51 százalékos növekedésnek felelne meg.

Az olajjal fűtőket sem kímélték az áremelések. Az átlagos költség a jelenlegi fűtési időszakban 1837 euró volt. Az előző fűtési szezonhoz képest ez 18 százalékos drágulásnak felel meg. Míg a könnyű fűtőolaj átlagosan bruttó 95,19 euróba került hektoliterenként a 2021/2022-es fűtési időszakban, addig ebben a szezonban az átlagár 121,96 euró volt, vagyis 28 százalékkal drágult a fűtőolaj egy év alatt.

Mindkét portál hangsúlyozta, hogy a gázfűtés drágább volt, mint olajfűtés. Az olajat használó fogyasztóknak körülbelül 16 százalékkal kellett kevesebbet fizetniük, hogy meleg legyen a lakásban, mintha gázzal fűtöttek volna.

Magyarországon a legolcsóbb a rezsi Európában

Az Energie-Control Austria és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából készült nemzetközi ár-összehasonító vizsgálat szerint az európai fővárosok közül februárban Budapesten voltak a legolcsóbbak az rezsiárak.

A lakossági fogyasztók számára 1 kWh villamos energia 9,12 erurócentbe, míg a földgáz esetében ugyanekkora energiamennyiség 2,52 eurócentbe került.

Februárban Budapesten volt a legalacsonyabb a földgáz átlagára, az áramért pedig a második legkedvezőbb árat fizették a háztartások Európában.

Azok a háztartások, amelyek 20 százalékkal többet fogyasztanak a megadott éves átlagfogyasztásnál, 10,56 eurócent/kWh áron juthattak villamos energiához, a földgáz esetében ugyanekkora energiamennyiség 5,12 eurócentbe került.

A jelentés megvizsgálta, hogy egy háztartás havi nettó jövedelmének mekkora hányadát fordítja a villamos energia és földgázfogyasztással kapcsolatos kiadásokra. A kalkulációhoz éves szinten egy átlagos fogyasztási mennyiséget (2200 kWh áram és 1162 m3 földgáz) vettek alapul.

A nettó jövedelmekhez viszonyítva is alacsony a magyar rezsiköltség. Egy kétkeresős háztartás átlagos áram- és gázfogyasztás esetén arányait tekintve csak Luxemburgban volt olcsóbb a rezsi, mint Budapesten, Berlinben pedig a budapesti árak közel kétszeresét fizették.

A várakozások beigazolódtak: ahogy a kormányzat előzetesen jelezte, januárban tetőzött az infláció, februárban pedig már elindult a mérséklődés. Nagy Márton mindezt a múlt héten nyilatkozta a Világgazdaságnak, azóta kiderült, hogy az élelmiszerárak csökkenése tovább folytatódik. Ma jelentette be a Spar és a Lidl is árcsökkentés-sorozatukat.

A háború és szankció sújtotta gazdasági helyzetben is meg kell védenünk a családokat, a nyugdíjasokat és a teljes foglalkoztatottságot. Ki kell védjük a recessziót, a kormány határozott célja, hogy idén 1,5 százalékkal növekedjen a gazdaság, majd 2024-ben újra kilőjön a GDP-bővülése – mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A tárcavezető hozzátette: a szankciós infláció letörése és a negatív gazdasági hatások ellensúlyozására már húsz intézkedést hoztak, amelyek egyaránt védik a munkahelyeket és segítik a családokat és a gazdaságot is. Mint mondta, az infláció főként kínálati tényezőkből fakad, ezért elsőként ezeket kell kezelni.

Jó úton haladunk, a várakozásaink beigazolódtak, ahogy a kormányzat előzetesen jelezte, januárban tetőzött az infláció, februárban pedig már elindult egy mérséklődés.– húzta alá a miniszter, hozzátéve, hogy a csökkenés a következő hónapokban is folytatódhat, de úgy, hogy az infláció mérséklődésének üteme egyre gyorsabbá válik, és év végére 9 százalék körüli szintre szorulhat vissza. 

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterFORRÁS: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Az élelmiszerinfláció már korábban, 2022 decemberében tetőzött, azóta pedig folyamatosan mérséklődik. Nagy Márton szerint az infláció letörését elsősorban az energiaárak csökkenése, az árfolyam stabilizálódása, valamint főképp az élelmiszereknél megfigyelhető túltermelési folyamatok segítik.

SZERINTE A KORMÁNYZAT CÉLZOTT INTÉZKEDÉSEI HATÉKONYAK, A SZANKCIÓS INFLÁCIÓ ELLEN BEADOTT VAKCINA MŰKÖDIK. HANGSÚLYOZTA, HOGY AZ INFLÁCIÓ ELLENI KÜZDELEMBEN NAGY SEGÍTSÉG A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL FELLÉPÉSE IS, AMELY AZ ÉLELMISZER-KISKERESKEDELMI LÁNCOK ÁRAZÁSI GYAKORLATÁT VIZSGÁLJA.

Erre a leginkább látható, mindenki számára a mindennapokban is közvetlenül érezhető példája, hogy az elmúlt hetekben az áruházláncok sorozatosan jelentik be a különböző termékek árának csökkentését. Árakat csökkentett többek közt a Lidl, az Aldi, a SPAR és a CBA is.

• A Penny 20 százalékkal csökkentette a vaj árát, de az Aldi saját márkás vaja is 20 százalékkal csökkent, 1199 forint helyett 959 forintba kerül;
• A Lidlben kapható baromfirudacska ára 20 százalékkal csökkent, és 1186 forint helyett 949 forintba kerül.
• Szintén a Lidlben kapható szeletelt edami sajt ára 25 százalékkal csökkent, 999 forintról 749 forintra;
• A SPAR-ban a szalámik, sonkák, párizsik ára 5–21 százalékkal csökkent;
• Szintén a SPAR-ban átlagosan 5–10 százalék közötti mértékben csökken a tejfölök, UHT-tejek, joghurtok, kefirek és túrók ára.
• A CBA-ban jellemzően 10-15 százalékos árcsökkenés figyelhető meg például a tejtermékek, gyümölcslevek, teák esetében.
• Eközben a Tescóban január óta több mint 2000 termék ára csökkent, átlagosan 9,5 százalékkal.

Hangsúlyozom, hogy a kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy a szankciós inflációt letörje és egy számjegyűre szorítsa vissza az év végéig. A csökkenő infláció ráadásul megnyithatja a lehetőséget a jegybanki és piaci kamatok csökkentésének is

– összegezte Nagy Márton.