tóth gabi
Bár az infláció csökkent, az élelmiszerek jelentősen drágultak Németországban.
Csökkent az infláció Németországban, de továbbra is magas szinten van. A Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint márciusban az áruk és szolgáltatások átlagosan 7,4 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Januárban és februárban még 8,7 százalékos volt az infláció.
Az élelmiszerek terén azonban továbbra is rossz a helyzet: az árak ebben a termékkörben átlagosan 22,3 százalékkal emelkedtek 2022 márciusához képest, szemben a februári 21,8 százalékkal.
„A háztartások számára különösen jelentős volt az élelmiszerárak márciusi drágulása”
– magyarázta Ruth Brand, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke.
Drágultak a tejtermékek és a tojás (plusz 34,6 százalék), a zöldségfélék (plusz 27,3 százalék), a kenyér és gabonatermékek (plusz 23,8 százalék),
valamint a cukor (plusz 70,9 százalék).
Az áruk ára összességében 9,8 százalékkal nőtt 2023 márciusában az előző év azonos hónapjához képest. A fogyasztási cikkek különösen erősen, 11,9%-kal emelkedtek, elsősorban az élelmiszerárak emelkedése következtében. Itt is lényegesen drágábbak voltak a testápoló fogyasztási cikkek (plusz 14,6%), a sör (plusz 13,6%) és az alkoholmentes italok (plusz 13,2%). A tartós fogyasztási cikkek ára 6,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Érezhetően magas volt például a bútorok és világítás (plusz 10,3%), valamint az új autók (plusz 7,5%) drágulása.
2023 márciusában a szolgáltatások árai összességében 4,8%-kal voltak magasabbak, mint az előző év azonos hónapjában. Átlag feletti mértékben drágult a lakások karbantartása, javítása (16,6%), az éttermi szolgáltatások (10,8%) és a szociális intézmények szolgáltatásai (9,8%). Ezzel szemben csak nagyon kevés szolgáltatás lett olcsóbb egy éven belül, például a távközlési szolgáltatások (-0,9%).
Márciusban 3,5 százalékkal emelkedtek az energiaárak az előző év azonos hónapjához képest a februári 19,1 százalékos növekedés után. A 2023. március 1-től érvényben lévő állami gáz- és villanyárfékek is hatással voltak az árakra. A földgáz ára 39,5 százalékkal emelkedett, egy év alatt 17,1 százalékkal drágult a villamos energia és 16,4 százalékkal a távhő. A könnyű fűtőolaj viszont 35,7 százalékkal, a benzinárak pedig 16,1 százalékkal csökkentek.
Összességében az infláció 2022 augusztusa óta először volt 8 százalék alatt. Ekkor 7,0 százalékos éves rátát jegyeztek fel.
Mivel egyre kevesebb cég akar árat emelni, az Ifo Intézet az infláció csökkenésére számít.
A vállalatok a megnövekedett költségeik nagy részét már áthárították az ügyfelekre, miközben a kereslet ugyanakkor csökkent
– magyarázta nemrég Timo Wollmershäuser, az Ifo gazdasági vezetője. "Ez azt jelenti, hogy az inflációnak lassan csökkennie kell a következő hónapokban."
A magyar kormány előrejelzéseinek megfelelően az idei első negyedévben tartósan csökkenő pályára lépett a magyarországi infláció. Az orosz-ukrán háború kitörése kapcsán meghozott brüsszeli szankciós intézkedésekhez kapcsolódóan tavaly az infláció alakulása igen kedvezőtlen volt, de mostanra a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően tartós csökkenésbe fordult.
Többször is megerősített kormányzati célkitűzés az, hogy 2023 végére egy számjegyűvé mérséklődjön a szankciós infláció. A kormány hosszú hónapok óta, következetesen tesz azért, hogy az infláció mérséklődjön, ezáltal csökkenjenek a terhek a gazdasági élet szereplőin és a lakosságon egyaránt.
Orbán Viktor kormányfő már tavaly, közeledve az év végéhez, világossá tette, hogy a kormányzati célok között elsődleges helyen szerepel mind a várható európai recessziós hullámból való kimaradás, mind pedig az infláció mértékének letörése.
Célunk, hogy kimaradjunk az európai recesszióból és egy számjegyűre szorítsuk le a szankciós inflációt 2023 végére"- tette késő ősszel több alkalommal is egyértelművé ezt a miniszterelnök.
A közgazdászok szerint azonban Németországban az idén nem reménykedhetnek az emberek az árak nagyobb csökkenésében. A vezető gazdaságkutató intézetek átlagosan 6,0 százalékos inflációt várnak az évre.
Az ukrajnai háború után az inflációt kezdetben a magasabb energia- és élelmiszerárak húzták, de a drágulás azóta egyre nagyobb termékkörre terjedt ki. Németországban az energia és élelmiszer nélkül számított inflációs ráta márciusban 5,8 százalék volt a februári 5,7 és a januári 5,6 százalék után. A statisztikusok szerint ez azt mutatja, hogy más áruszektorokban is magas az infláció.
Orbán Viktor idén februárban is a korábban tett kormányzati vállalást hangsúlyozta: Nekünk kell visszaszorítani a szankciós inflációt!- fogalmazott akkor, emlékeztetve arra, hogy "a brüsszeli szankciók energiaár-robbanást és soha nem látott inflációt szabadítottak Európára". Eközben azonban megtörtént az a fordulat, amit a miniszterelnök már tavaly év végén előrejelzett:AZ ÉV ELSŐ HÓNAPJÁBAN ELÉRTÜK AZ ÚGYNEVEZETT INFLÁCIÓS PLAFONT, VAGYIS AZT A SZINTET, AHONNAN AZ INFLÁCIÓ MÉRTÉKE MÁR NEM NÖVEKSZIK TOVÁBB.Ez a szint a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 25,7 százalék volt. Ez februárban történt meg, és állt csökkenő pályára, melynek tartósságát a később, a nemrég megjelent márciusi inflációs adatok is megerősítették.
Az infláció leszorításában végzett kormányzati munka erőfeszítései tehát látszanak, ezzel pedig további lépésekkel lehet haladni az imént felidézett, és Orbán Viktor bejelentése óta nem változott, illetve a miniszterelnök által idén is nyomatékosított cél felé: 2023 végére a magyar kormány egy számjegyű inflációval számol. Ugyancsak erről beszélt február hónapban több alkalommal is Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki akkor már úgy értékelhette a helyzetet, hogy a januári inflációt még „fűtötte" a szankciók hatása, azonban biztatónak nevezte azt, hogy az élelmiszerek inflációjánál már akkor csökkenő adatokat tapasztaltak. A gazdaságfejlesztési miniszter kijelentette:Az infláció elleni kormányzati küzdelem már jó ideje megkezdődött, a kormány gazdaságpolitikai lépései be fognak érni, azok eredményei most fognak megmutatkozni.A miniszter kiemelte, hogy az inflációval kapcsolatos cél mellett meg kell védeni a magyar családokat és a magyar gazdaság elért, európai viszonylatban is kiemelkedően jó eredményeit.
A Központi Statisztikai Hivatal oldalán elérhető adatok alapján az inflációs grafikonon is látszik, hogy megindult a hazai infláció mérséklődéseFORRÁS: KSH
Ez a munka - természetesen - nem könnyű, hiszen ahogy azt elemzők nemrég bemutatták, az infláció igen nagy hányadáért a háború és az arra válaszként adott brüsszeli szankciós politika tehető felelőssé. Ezért ilyen körülmények között különös figyelmet érdemel, hogy a kormányzati törekvések eredményeit látva elemzők március hónapban - azaz még a márciusi inflációs adat ismerete előtt - már kijelentették:
MEGTÖRTÉNT AZ INFLÁCIÓS FORDULAT, TÚL VAGYUNK A NEHEZÉN.
"Minden jel szerint túl vagyunk a legfőképpen a brüsszeli elhibázott szankciós politika okozta általános pénzromlási folyamat csúcsán", fogalmazott márciusban kiadott elemzésében az Alapjogokért Központ, reagálva az akkor publikált februári inflációs adatokra. Más közlések szintén arról írtak: megtörtént a fordulat, nem emelkedik tovább a hazai infláció. Nagy Márton pedig mindössze néhány hete, szintén a márciusi adat ismerete előtt így fogalmazott: "A várakozások beigazolódtak, ahogy azt a kormányzat előzetesen jelezte, januárban már tetőzött az infláció, februárban pedig már elindult egy mérséklődés." A minisztérium pedig március végén összesen húsz kormányzati intézkedést említett a drágulás megfékezése érdekében, többek között a mindennapokra és a lakossági teherviselésre is jótékonyan ható élelmiszerárstopra és a kamatstopra vonatkozó intézkedéseket. A lakosságot érintő inflációs nyomás enyhülésében sokat segített, hogy miközben az energiaárak hektikussága továbbra is nagy terheket ró az ország egészére, addig az élelmiszerárak emelkedésének üteme már decemberben fékezett.
A KORMÁNY ELŐREJELZÉSE BEIGAZOLÓDOTT, A MÁRCIUSI INFLÁCIÓS ADAT IGAZOLJA, HOGY AZ INFLÁCIÓ CSÖKKENŐ PÁLYÁRA ÁLLT. MÉRSÉKLŐDÉSE TARTÓS LESZ, ÍGY ÉV VÉGÉRE - VAGY AKÁR MÉG AZ ÉV VÉGE ELŐTT - ELÉRHETŐ AZ EGY SZÁMJEGYŰVÉ ZSUGORODÁSA.Ez az erőteljes kormányzati munkának köszönhető folyamat egyébként a Magyar Nemzeti Bank tavaly decemberi prognózisával is összhangban van: a központi pénzintézetnél akkor rámutattak, hogy 2023 második fele lehet az, amikor immár az infláció mérséklődése kapcsol erőteljes fokozatba, és markánsan csökkenni fog.
Jó úton haladunk, hiszen ahogy azt a kormányzat várta és előzetesen jelezte, az év elején, azaz januárban már tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult egy mérséklődés"- reagált egy interjúban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, immár április első felében a publikált márciusi inflációs adatokra.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint közel az időszak, amikor újra egy számjegyűvé válik a hazai infláció
FORRÁS: MTI/ILLYÉS TIBOR
Az inflációs mutató "teljes összhangban van a kormányzat várakozásaival", fogalmazott. A miniszter világossá tette, hogy az Orbán Viktor kormányfő által már tavaly megnevezett cél az inflációval kapcsolatban, illetve a kormányzat gazdaságpolitikai prioritásai azóta sem változtak. "A kabinet ebben a helyzetben is nagyon világos célokat fogalmazott meg, amiben a legfontosabb szempont, hogy a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is megvédjék a családokat, a nyugdíjasokat, a teljes foglalkoztatottságot és a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig. Emellett az, hogy az idén kivédjék a recessziót és az év végére egy számjegyűre szorítsák le az inflációt" - fogalmazott Nagy Márton.