kulcsár edina
December 13-ához, Luca napjához rengeteg különös szokás, hiedelem, hagyomány és jóslás kapcsolódik.
A babonások egyik legfontosabb dátuma – még ha nem is péntekre esik idén – december 13-a, Luca napja. A Gergely-naptár bevezetése előtt erre a napra esett az év leghosszabb éjszakája, amikor a hiedelem szerint előbújnak a varázserővel bíró lények, gonosz szellemek és boszorkányok, és megbüntetik azokat, akik nem fogadják meg a tiltásaikat. Ezekből volt bőven: a házimunkák, a szövés-fonás, a varrás, a tűzgyújtás, a mosás, de még a kenyérsütés is tiltólistára került. És hogy mi történt azzal, aki mégis ilyesmibe kezdett? Mintha csak egy korabeli horrortörténet-író találta volna ki a büntetéseket: örülhetett, akinek Luca csak a kenyerére vágott rá a lapátjával, hogy lapos maradjon, mert aki fonált fogott a kezébe, ahhoz hozzávágta az orsót, aki pedig tűt mert kézbe venni, annak bevarrta a tyúkjai fenekét. Nem csoda, hogy az emberek inkább messziről elkerülték a munkát, önmagukat pedig hitük szerint hol fokhagymával és hamuval, hol szenteltvízzel és kereszttel óvták a rontás ellen. A december 13-hoz kapcsolódó legismertebb népszokás mindenesetre a Luca-szék készítése, amit ezen a napon kezdtek el, és szentestére kellett végezni vele, hogy az éjféli misén felállva rá megláthassák a rejtőző boszorkányokat.
Boszorkányok mindig is léteztek a hiedelmek szerint, és a népi folklórban általában negatív gondolatok társultak hozzájuk, mivel az emberek többsége félt természetfeletti képességeiktől, és azt hitte, hogy démoni erejükkel betegséget és balszerencsét hoznak. A történelem során emiatt rengeteg boszorkánynak kikiáltott nőt ítéltek halálra, a legtöbben közülük máglyán végezték.
Ugyanakkor ők voltak azok a vajákos asszonyok is, akik tudták, hogyan kell elhajtani egy nem kívánt magzatot, de persze az ellenkezőjét is, hogyan lehet teherbe vagy legalább is szerelembe esni. Ilyen szerelmi kötésért, bájitalért, varázslatért is sokan fordultak hozzájuk, ezért a megítélésük koránt sem volt egységes.
Tény, hogy szerelmi, férjfogó és férjjósló hagyományokból sincs hiány Luca napján. December 13. estéjén 12 gombócot főztek a férjre ácsingózó lányok, mindegyikbe papírcetlire írt nevet rejtettek, és a legelső, ami feljött a víz felszínére, megjósolta, hogyan fogják hívni a jövendőbelijüket. A másik eljárás az volt, hogy a 12 cetlit a párnahuzatba rejtették, majd karácsonyig minden nap látatlanul kivettek egyet és elégették. Ami végül megmaradt, az árulta el a titkot. ha pedig a december 13-án vízbe tett ág karácsonyig kizöldült, azt jelezte, hogy a következő évben férjhez megy a lány, ami nemcsak neki volt öröm, hanem az egész családnak, amely a várható gyermekáldásban látta jövőjét.
De a termékenység nemcsak a lányok kiváltsága volt, a természethez is hasonló jóslatok fűződtek. December 13-án ültették a Luca-búzát, ami ha karácsonyra kizöldült, jó termés ígéretét hordozta magában. Egyes helyeken máig él a Luca-napi kotyolás hagyománya, amikor a gyerekek végiglátogatva a falu házait, mondókákkal kívánnak bő termést és jószágszaporulatot, amiért finomságokat kapnak cserébe.
A szokások változatosságát az magyarázza, hogy a néphit kétféle Lucát tartott számon, a boszorkányos mellett egy jóságost is. Luca napján ugyanis Szent Lucára vagy másnéven Szent Lúciára is emlékeznek, akit már az 5. század óta vértanúként tisztelnek. Az előkelő szicíliai családból származó lány édesanyja gyógyulásáért szüzességet fogadott és Jézussal jegyezte el magát. Evilági vőlegénye viszont bosszúból feljelentette keresztény hite miatt a helyi fejedelemnél, aki előbb megpróbálta a lányt bálványimádásra kényszeríteni, majd bordélyházban akarta elvenni ártatlanságát. Minthogy egyik terve sem járt sikerrel, kiadta a parancsot, hogy öntsék le olajjal meg szurokkal, és elevenen égessék el. Ám a tűz sem fogott Lúcián, ezért kínzói végül kardot döftek a torkába. Így lett többek között a hegyes szerszámokkal dolgozók és az utcanők védőszentje.
A Ripost megtalálta a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Szent Lúcia osztályába járó egyik diákot, aki mesébe illő történetet tárt elénk.
A dédnagymamám 1911. december 13-án, Luca napján született, vagyis 11.12.13. volt a születési dátuma, és ez a fajta számmisztika még a bátyám születési idejében is felfedezhető.
Ráadásul mindezt lehet még fokozni! Úgy tartják, Luca napja időjóslás szempontjából is fontos dátum: az azt követő 12 nap időjárása a jövő esztendő 12 hónapjának meteorológiájáról jövendöl. Ezt hívják Luca kalendáriumának.
Íme néhány fura Luca-napi szokás, amelyek nagy része mára feledésbe merült:
Jöjjön egy videó a 21. századi kisiskolások előadásában: így zajlik a Luca-napi kotyolás!