kulcsár edina
Már több mint egymillióan kitöltötték a kérdőívet. Ha nem vagy köztük, akkor december 9-ig még te is válaszolhatsz a nemzeti konzultáció kérdéseire.
Orbán Viktor egy szeptemberi kormányülést követően jelentette be, hogy újra nemzeti konzultációt indít a kormány.
Az energiaszankciókat Brüsszel ráerőltette a tagállamokra, és azóta az energiaárak az égben vannak. Amikor ez megtörtént, Brüsszelben azt ígérték, hogy a szankciók véget vetnek a háborúnak és jobban fognak fájni az agresszornak, mint az Európai Unió tagállamainak. Ehelyett ma valójában Európa minden polgára szankciós felárat fizet az energiáért
– fogalmazott a miniszterelnök online videójában.
A magyarországi "dollárbaloldal" mind a mai napig egyértelműen kiáll az elhibázott brüsszeli szankciók mellett, ezért fontos, hogy mindenki mondja el véleményét, vegyen részt a nemzeti konzultációban
- hangoztatta Nyitrai Zsolt kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos kedden Sárváron. Az elhibázott szankciók az egekbe emelték az energiaárakat, növelik az inflációt, a külföldről, Soros-szervezeteken keresztül, például Amerikából finanszírozott baloldal pedig nyilván megfizeti a kapott támogatás árát - fogalmazott a fideszes politikus a Mondjunk nemet a szankciókra! című országjárás keretében tartott fórumot megelőző sajtótájékoztatón.
Hozzátette: Európában elsőként és egyedüliként Magyarországon kérdezik meg a választópolgárokat arról, hogy mi a véleményük a szankciókról. Nyitrai Zsolt közlése szerint eddig már több mint hétszázezren mondták el a véleményüket a nemzeti konzultáció keretében az elhibázott szankciókkal kapcsolatban. Ez pedig komoly támasza lesz a kormányzatnak, amikor itthon és Brüsszelben ki kell állnia a magyar nemzeti álláspont, nemzeti érdekünk mellett - hangsúlyozta Nyitrai Zsolt.
A nemzeti konzultáció minden honfitársunk számára lehetővé teszi, hogy közvetlen módon megossza véleményét a magyar kormánnyal, elmondja, mit gondol az országunkat legközvetlenebbül érintő kérdésekről.
- jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter, majd hozzátette: a nemzeti konzultációk rendszerét Nyugat-Európában még kevesen értik, ami elég furcsa, hiszen a demokrácia egyik legközvetlenebb eszköze. A konzultációk lehetővé teszik, hogy a kormány ne csak négyévente, a választások alkalmával kerüljön kapcsolatba a választókkal, hanem a nemzet sorsát értintő legfontosabb kérdésekben folyamatos legyen a párbeszéd.
Arra buzdítok minden magyar állampolgárt, hogy éljen a lehetőséggel, és a brüsszeli szankciókkal kapcsolatban is ossza meg velünk a véleményét. Nagyon fontos, hogy a magyar kormány megfelelő módon tudjon képviselni egy határozott magyar álláspontot (...), ezért a december 9-i határidőig mindenki töltse ki a konzultációs íveket, aki eddig még nem tette meg
- mondta. Varga Judit úgy fogalmazott: egyértelműen látható, hogy a háború végét nem hozták el a brüsszeli szankciók, ezért csak azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megindítása jelenthet kiutat a háborúból és abból a gazdasági válságból is, amelyet a szankciók okoztak Európának.
Orbán Viktor egy Facebookon közzétett posztban jelentette be, hogy átlépte az egymilliót a konzultációt kitöltők száma. A kormányfő a bejegyzésben arra biztatott mindenkit, hogy mondja el véleményét a feltett kérdésekkel kapcsolatban.
Akinek nem lenne elég ideje, kedve vagy lehetősége postára adni a válaszaival kitöltött konzultációt vagy már nem találja a kiküldött borítékot, az interneten keresztül is véleményt formálhat. Ehhez nincs más feladatod, mint ellátogatni a nemzeti konzultáció weboldalára, és ott mindössze pár perc igénybevételével felelni a kérdésekre.
1. Brüsszel olajszankciók bevezetéséről döntött, pedig a háború kirobbanása után még egyetértés volt abban, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók nem terjednek majd ki az energiára. Ennek ellenére Brüsszelben júniusban arról döntöttek, hogy megtiltják az Oroszországból érkező olaj és olajtermékek importját. Magyarország mentességet harcolt ki, mert több évre és több száz milliárd forintos beruházásra lenne szükség az orosz nyersolaj helyettesítéséhez. Az olajembargó Magyarország esetében komoly ellátási problémákhoz vezetne, és óriási terhet jelentene a gazdaságnak. Adódik a nemzeti konzultáció első kérdése:
2. A brüsszeli vezetők a szankciókat a gázszállításokra is ki akarják terjeszteni. Az európai gazdaság jelentős mértékben függ az orosz gáztól (Magyarország esetében a függés mértéke 85 százalékos). A gázszankciók lebegtetése nagyobb energiaáremelkedéseket hozott, mint a háború kirobbanásának ténye. A következmények már most is súlyosak. A rezsiszámlák szerte Európában rekordszintre emelkedtek. Oroszország azzal fenyeget, hogy a szankcióra adott válaszul leállítja a gázszállítást. Ez veszélyezteti a lakások fűtését és az európai gazdaság működőképességét is. A második kérdés ezért így szól:
3. Brüsszel betiltotta az Oroszországból érkező szilárd tüzelőanyagok (például a szén) behozatalát. Tilalom vonatkozik az acélra és a fára is, és ezt más nyersanyagokra is ki akarják terjeszteni. Az intézkedés nagy áremelkedéseket eredményezett, tovább növelve a családok terheit. Az energiaválság következményeként Európának a korábbiaknál nagyobb mennyiségű szilárd tüzelőanyagra van szüksége, és igényeit nem képes saját kitermelésből fedezni. A harmadik kérdés:
4. Az Európai Parlament és több tagállam a nukleáris fűtőelemekre is ki akarja terjeszteni a szankciókat. Az atomerőművek megkerülhetetlen szerepet játszanak az európai áramellátásban. Jelentős részük orosz fűtőelemekkel működik, amelyek helyettesítése a műszaki feltételek miatt rövid távon nem lehetséges. Ezért ha a nukleáris fűtőelemekre is kiterjesztenék a szankciókat, az veszélyeztetné a stabil áramellátást és növelné az árakat. A negyedik kérdés éppen ezért a következő:
5. A Paksi Atomerőmű Magyarországon az olcsóbb áram garanciája. Bővítése orosz vállalatok közreműködésével történik. A nukleáris szankciókat sokan a Paksi Atomerőmű bővítésére is ki akarják terjeszteni. Az Európai Parlament és egyes ellenzéki pártok szerint is meg kell szakítani a fejlesztési együttműködést az orosz vállalatokkal. A bővítés felfüggesztése további áremelkedésekhez és ellátási zavarokhoz vezethet. Az ötödik kérdése a nemzeti konzultációnak:
6. A szankciók károkat okoznak az európai turizmusban is, amely egyébként sincs könnyű helyzetben a járvány utáni időszakban. A beutazási korlátozások miatt jelentősen visszaesett az Oroszországból érkező turisták száma. Az intézkedés Magyarországot is érinti, különösen annak figyelembevételével, hogy a külföldről érkezők száma még mindig elmarad a járvány előtti szinttől. Olyan ágazatról van szó, amely hazánkban több százezer embernek ad munkát. Éppen ezért a hatodik kérdés:
7. A szankciók az élelmiszer-ellátásra is súlyos hatással vannak. A gázáremelkedés nagymértékben növeli a mezőgazdasági termelés költségeit, ráadásul a szankciók a műtrágya egyes összetevőire is kiterjednek. Az élelmiszerárak növekedése a fejlődő országokban növeli az éhínség kockázatát. Ez az eddigieknél is nagyobb migrációs hullámokhoz vezet, és növeli az Európa határaira nehezedő nyomást. A konzultáció záró kérdése: