Össze-vissza beszélnek a brüsszeli bürokraták a szankciókról

Két évvel ezelőtt, 2020. november 23-án valamivel több mint 15 euróba került 1 megawattóra földgáz az Európában irányadónak számító holland gáztőzsdén. Sőt, a koronavírus előtti időszakban 10 euró mozgott az árfolyam. Ugyanez a mennyiség hétfőn több mint 116 euró volt. Idén nyár végén pedig arra is volt példa, hogy csaknem 350 euró volt az ára annak az 1 megawattóra földgáznak, ami két évvel ezelőtt még csak 15 euróba került.

Szakértők azt mondják, hogy az árrobbanás egyértelműen Brüsszel Oroszországra kivetett szankcióinak köszönhető.

A számok az mutatják, hogy Moszkvának rekordbevételei vannak az energiahordozókból, miközben Európában energiahiány van, az energiaárak az egekbe szöktek és Európa-szerte tombol a szankciós infláció. Az Európa gazdasági motorjának számító Németországot például idén 40 éve nem látott infláció sújtja.

Brüsszeli politikusok – köztük az Európai Tanács elnöke is – hónapokig érveltek a szankciók mellett. Azt mondták, hogy azok majd meg fogják törni az orosz gazdaságot, és elhozzák a háború végét.

„Soha nem számítottunk arra, hogy a szankciók meg tudják állítani a háborút” – múlt héten viszont már ezt mondta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. A kijelentés sokakat megdöbbentett, ugyanis az szembemegy az uniós vezetők korábbi kommunikációjával.

Nem mond igazat Josep Borell, amikor azt állítja, hogy a szankciók célja nem a háború befejezése volt – mondta egy internetes videóban Menczer Tamás. A külügyi államtitkár szerint még a Josep Borrell vezette Európai Külügyi Szolgálat is leírta, hogy a szankciós politikának az a célja, hogy vége legyen a háborúnak. Hónapokon keresztül ugyanis ez az érvelés volt olvasható a szervezet honlapján. Mára azonban ezt törölték.

„Ha a helyzet nem lenne rendkívül súlyos, akkor azt is mondhatnánk, hogy ez nevetséges. Két következtetést tudunk levonni: az első az, hogy a szankciós politika kudarcos, a szankciós politika nem hozta el a háború végét, éppen ezért már elkezdtek hazudozni róla Brüsszelben. A második következtetés pedig az, hogy a szankcióspolitika bennünket gyengít, Oroszországot pedig rekordbevételekhez segíti” – mondta az államtitkár.

Brüsszeli politikusok – köztük az Európai Tanács elnöke is – hónapokig érveltek a szankciók mellett. Azt mondták, hogy azok majd megtörik az orosz gazdaságot és elhozzák a háború végét. Az Oroszország elleni szankciók oda vezettek, hogy Moszkvának rekordbevételei vannak az energiahordozókból, miközben Európában energiahiány van, az energiaárak az egekbe szöktek, és kilőtt a szankciós infláció.

A hal is jelentősen drágulhat a szankciók miatt

A hibás brüsszeli intézkedések miatt meredeken emelkednek a halárak is – erről beszélnek a termelők. Heitz Ferenc a Híradónak azt mondta: a háború és a szankciók miatt minden drágább lett, ezért, ha nem akarnak csődbe menni, nekik is emelniük kell az árakon. „Rendkívüli módon fölmentek az energiaárak, rendkívül fölment a takarmány ára, amit a hallal etetünk, és valamelyest fölment az emberi munka, a munkabér is” – mutatott rá Heitz Ferenc, a Tatai Öreg-tó Kft. ügyvezetője.

Többéves stagnálás után ezért idén karácsonyra drasztikusan drágulhat a hal. A szeletelt ponty ára például a tavalyi 2570-ről 4000 forintra emelkedhet kilónként.

„Van aki már előre gondolkozik, pont az áremeléstől félve, ahogy hallottam a vásárlóktól. Bevásárol, lefagyasztja” – mondta Bartucz Zoltán eladó.

Brüsszel továbbra sem látja be, hogy hiba volt a szankciók mellett dönteni. Sajtóinformációk szerint már a 9. szankciós csomagon dolgoznak, amely a nukleáris energiát is korlátozná.

A bürokraták még úgy is folytatják a szankciós politikát, hogy az recesszióval és elszegényedéssel fenyeget – mondta Kiszelly Zoltán beszélt a Kossuth Rádióban. A Századvég elemzője szerint a szankciós politika miatt leépülhet az európai ipar. „Európa dezindusztrializálódik, és az a jóléti modell, amit nyugaton megszoktak, azt a plusz pénz, ami az olcsó energia és a drága termékek közötti különbségből származott, nem lesz” – húzta alá az elemző.

„Az elrontott európai szankciós politika minden évben tízmilliárd euróba kerül a magyar gazdaságnak”

– mondta pénteken Orbán Viktor. A kormányfő hangsúlyozta: a szankciók okozta ezermilliárd forintokban mérhető hiányt a gazdaságnak és az államnak kell pótolnia, és ezért nem tud a kormány egyebek mellett béremelésre és adócsökkentésre költeni. Orbán Viktor azt mondta: ennek fényében nem túlzó, hogy Magyarország a szankciók azonnali felülvizsgálatát követeli.

A brüsszeli vezetők saját hibáikat próbálják letagadni és elrejteni. Erről a 21. század intézet vezető elemzője beszélt az M1-en. Deák Dániel szerint párhuzam figyelhető meg Brüsszel szankciós és migrációs politikája között.

„Tovább folytatják ezt a politikát, ezt az erőlködést, nem próbálják ilyen szinten beismerni azt, hogy hibáztak, és teljesen szembementek az európai értékekkel. Most is ugyanezt látjuk a szankciós politikánál, ahogy a bevándorlásnál is, ragaszkodtak egy rossz eszközhöz, ragaszkodtak egy rossz megoldási javaslathoz, ugyanúgy most is ragaszkodnak a szankciókhoz” – fogalmazott.

Deák Dániel hozzátette: Magyarország, ahogyan a migránskvóták ellen, úgy az elhibázott szankciók ellen is többször kiállt. Ezért hazánkat folyamatosan támadják Brüsszelben. Az elemző kiemelte azt is, hogy az uniós vezetők nem tanulnak a hibáikból, ezért már a 9. szankciós csomagon dolgoznak, amely a nukleáris energiát is korlátozná.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta: A brüsszeli szankciós csomagok inkább az európai embereket sújtják, ezért is ízléstelen Borell azon kijelentése, amelyben diétához hasonlítja a szankciókat.

Mint ismeretes, az uniós főképviselő szeptember közepén a diétához hasonlította az Oroszország elleni szankciókat. Akkor úgy fogalmazott: „A korlátozásoknak akkor is érvényben kell maradniuk, ha nincs azonnali hatásuk Moszkvára.

„Az EU-nak nem szabad feloldania az Oroszországgal szemben az ukrajnai konfliktus miatt bevezetett szankciókat, még akkor sem, ha azok azonnali hatást nem fejtenek ki, mert diétaként működnek. Olyan ez, mintha fogyókúráznál, és ideges lennél, amiért már pár hét után sem fogytál le kilókat és kilókat.

Majd azzal folytatta érvelését, hogy a szankciós „diétának” érvényben kell maradnia, különben „a már leadott kilogrammokat nagyon könnyen újra fel lehet hízni”.

Deák Dániel ugyanakkor kifejtette, hogy több európai országban az emberek már azzal küzdenek, hogy befizessék a rezsiszámláikat, de a brüsszeli politikusok most is szembemennek a valósággal és úgy tesznek, mintha soha nem állították volna, hogy a szankciók megállítják a háborút.

A szankciós csomagok alapindoklása ezzel szemben az volt, hogy ezeknek hála Oroszország pénze elfogy és leáll a háborúval, tehát valótlanság, hogy nem ezzel érveltek.

Az látható, hogy a szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen Európa recesszióba süllyedhet, míg Oroszország gazdasági kilátásai javultak.

Az elmúlt három évtizedet tekintve példátlan összefogást eredményezett a magyarországi önkormányzatoknál az Európai Bizottság elnökének címzett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő uniós szankciós politika megváltoztatását, a felzárkózási és helyreállítási alap magyar polgárokat is megillető forrásainak elérését kérő levél – mondta a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke Kaposváron kedden.

Szita Károly (Fidesz-KDNP) sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy az általa másfél hónappal ezelőtt Ursula von der Leyenhez küldött nyilatkozathoz eddig a települések több mint 80 százaléka, 2551 önkormányzat csatlakozott.

„Az elmúlt harminc évben nem volt olyan ügy, amely mellé ennyi településvezető odaállt volna, nem volt egyetlen téma sem, amelyet ennyire közösen akartunk volna” – jelentette ki.

Hangoztatta: a sok millió embert képviselő önkormányzatok úgy látják, hogy a mostani baj okozói egyértelműen Brüsszelben laknak, dolgoznak, a mostani baj okozója egyértelműen az elhibázott brüsszeli szankciós politika.

Szita Károly véleménye szerint mára világossá vált, hogy az energiaköltségek nagymértékű növekedésével járó szankciós politika tönkreteszi Európát, jelentősen megnehezíti az európai, így a magyar emberek életét is.

Emlékeztetett: felhívta az Európai Bizottság elnökének figyelmét arra, hogy ha a szankciók közül nem kerülnek ki az energiára vonatkozó korlátozások, recesszióba döntik az országokat, beláthatatlan működési zavarokat okoz a települések működésében.

Csak Magyarország 25 megyei jogú városában 135 milliárd forinttal nő az energiaköltség jövőre, közintézmények, kulturális létesítmények sora zár be, a települések azon gondolkodnak, hogyan csökkenthetik a közvilágítás költségeit, néhányuk nem tudja, bért fizessen az óvodákban vagy fűtésszámlát – mondta.

Az MJVSZ elnöke hangsúlyozta: a békét együtt kell akarnunk, csak így tudunk eredményt elérni.

Szita Károly elmondta: az Európai Bizottság elnökének írt levéllel kapcsolatos fejleményekről, köztük Ursula von der Leyen esetleges válaszáról később tájékoztatják a közvéleményt.