Menczer Tamás: Az emberek azt várják a vezetőiktől, hogy védjék meg őket!

POLITIK
Létrehozva: 2022.11.22.
Módosítva: 2022.11.22.

Ők is számíthatnak a kormány támogatására

Nyitrai Zsolt a diabétesz világnap alkalmából tartott szakmai fórumot követő kerekasztal-beszélgetésen beszélt erről.

Szerző Ripost

Nyitrai Zsolt a diabétesz világnap alkalmából tartott szakmai fórumot követő kerekasztal-beszélgetésen kiemelte, hogy 2016 óta nagyobb kormányzati figyelmet kap a cukorbetegség, több, a cukorbetegek mindennapjait megkönnyítő döntés született. Működőképes és "élő csatornát" építettek ki a civil szervezetekkel az elmúlt időszakban - emelte ki.

Az eddig tett kormányzati intézkedések közül kiemelte, hogy a kormány stratégiai megállapodást kötött az érdek-képviseletekkel, megemelték a társadalombiztosítási támogatást a 18 év alattiak által használt gyógyászati segédeszköznél.
Ezen kívül elkezdődött a pedagógusok edukációja, valamint sikerült elérni, hogy a cukorbeteg gyerekek speciális figyelmet kapjanak az iskolában töltött idő alatt, és a velük foglalkozó pedagógus ezért a gondozásért plusz juttatást kap - ismertette.
Nyitra Zsolt fontos lépésnek nevezte azt is, hogy az 1-es típusú cukorbeteg gyermekek után jár az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díja.
A miniszterelnöki biztos szerint kiemelt kormányzati törekvés, hogy minél többen tisztában legyenek a cukorbetegséggel élők helyzetével, mindennapjaival. Úgy vélte, időszerű lenne megújítani a stratégiai együttműködést és létrehozni egy diabéteszregisztert, amiről az egyeztetések folyamatosak.
Tóth László, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a cukorbetegség súlyos népegészségügyi probléma.
A kormányzat célja az egészségben eltöltött évek számának növelése, amiben a fókusz a megelőzésen van. Ehhez - mondta - a civil szervezetek bevonására és társadalmi összefogásra van szükség.
Az alapellátás átalakításának egyik célja, hogy a kevésbé szövődményes betegeket az ott dolgozó orvos lássa el, továbbá fontosnak tartják a telemedicina fejlesztését - mondta.


Jelezte: az államtitkárság nyitott minden kezdeményezésre a diabéteszellátást érintően.
Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ártámogatási főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy annyira megváltozott a diabéteszgyógyszerek felhasználása és igénybe vétele, hogy finanszírozási szempontból új típusú válaszokat kell adni.
Mint mondta, szükség lenne egy átfogó finanszírozási protokollra, hogy a betegségre elköltött forrás valóban hatékonyan hasznosuljon.
Wittmann István, a Magyar Diabetes Társaság elnöke is megerősítette, hogy a stratégiai együttműködés megújítása időszerű, és előrelépést jelentene a diabéteszregiszter létrehozása is.
 

A 2-es típusú cukorbetegség a magyar felnőtt lakosság egynegyedét, tehát körülbelül 2,5 millió embert érinthet, a diagnosztizált cukorbetegek száma meghaladja 770 ezret, és a betegség nagyságrendileg 100 milliárd forintos kiadást jelent az egészségbiztosítónak éves szinten.


 

A diabétesz leggyakoribb szövődménye a szív- és érrendszeri megbetegedés, de a kezeletlen állapot számos más betegség kialakulását is okozhatja.

 

 

Több mint 800 milliárd forintos lyukat ütne a költségvetésen az a három baloldali indítvány, amelyeket az őszi adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz nyújtottak be. Ezzel veszélyeztetik a rezsicsökkentés, a családtámogatási rendszer fenntartását vagy a nyugdíjak értékének megőrzését, azaz a ténylegesen rászoruló fogyasztók célzott megsegítését - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese.

A brüsszeli szankciók meglehetősen nehéz helyzetbe hozzák a vállalkozásokat, és a gazdaságot. Éppen ezért kezdeményezett a kormány októberben - kifejezetten a vállalkozások és munkahelyek védelmére - újabb adótörvény-módosítást. Ehhez nyújtott be az MSZP három módosító indítványt. A gond ezekkel az, hogy mintegy 800 milliárd forinttal borítanák fel a költségvetést - mondta Tállai András.
Az államtitkár szavai szerint, a nehéz világgazdasági helyzetben a baloldal felelőtlenül, ráadásul rosszul célozva osztogatna, ésSZÉTVERNÉ A JÓL MŰKÖDŐ ÉS MUNKÁRA ÖSZTÖNZŐ ADÓRENDSZERT, AMI NEM MEGENGEDHETŐ.

Tállai András kiemelte: a baloldal egyik indítványa visszavezetné az adójóváírás intézményét. Ez azért ellentétes a kormány adópolitikájával, mert a kabinet célja az, hogy olyan adórendszer alakuljon ki, amelyben a munkával szerzett összes jövedelmet a lehetőségekhez képest a legalacsonyabb adó terheli, és figyelembe veszi a munkavállalók családi körülményeit is.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkáraFORRÁS: MTI/BRUZÁK NOÉMI

 

A másik indítvány az egyetemes földgázszolgáltatásra és az egyetemes villamosenergia-szolgáltatásra alkalmazandó áfa kulcsát csökkentené. Ám a hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint az áfacsökkentés az újraelosztásnak egy rendkívül drága és kevéssé hatékony eszköze - tette hozzá.
Ezzel szemben a kormány a családokat rezsicsökkentéssel, a vállalkozásokat pedig célzott támogatásokkal védi a szankciós energiaárakkal szemben - mondta.

Tállai András leszögezte: a költségvetés tervezésekor és módosításakor is kizárólag a felelős, átgondolt javaslatokat tudják támogatni.

A kormány adópolitikája 2010 óta következetes és változatlan, a munkát terhelő adókat jelentősen csökkenti,AZ ORSZÁG MŰKÖDTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FORRÁSOKAT A FOGYASZTÁSI TÍPUSÚ ADÓKON KERESZTÜL SZEDI BE.Ennek eredményeként 19-ről 9 százalékra csökkent a társasági adó, a munkáltatói pedig 2017 óta folyamatosan csökkent 28,5-ről 13 százalékra. A családokat, munkavállalókat is adócsökkentésekkel segítette a kormányzat. Európában Magyarországon a legszélesebb a családi adórendszer és a második legalacsonyabb a személyi jövedelemadó - részletezte az államtitkár.

AZ ADÓCSÖKKENTÉSEKET, CSALÁDTÁMOGATÁSOKAT A MOSTANI SZANKCIÓS VÁLSÁG ELLENÉRE IS MEGVÉDJÜK- jelentette ki.

Azt, hogy a kormány gazdaságpolitikája jó úton halad, mi sem igazolja jobban, mint az Eurostat legfrissebb jelentése. Magyarország első az uniós adócsökkentési rangsorban. Míg a legtöbb tagországban növelték az adóterhelést, Magyarország a legnagyobb mértékben csökkentette azt tavaly: Hazánkban 34 százalékra javult a GDP-arányos adóterhelés 2021-ben, ezzel szemben az uniós átlag a 42 százalékot közelíti - hangsúlyozta Tállai András.

Magyarország a hetedik helyre lépett elő az nemzetközi adó-versenyképességi rangsorban is, olyan országokat is megelőzött, mint Németország, Ausztria és az Amerikai Egyesült Államok.
A jelentésben kiemelték: Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai között, és erősségként értékelték a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót is - fűzte hozzá Tállai András.

A kormány mindent megtesz azért, hogy egy újabb kihívás, a háború idején is megőrizze az elért eredményeket és mihamarabb visszatérhessen az élet a normális kerékvágásba - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Continental Dohányipari Zrt. 9,2 milliárd forint összértékű kapacitásbővítő fejlesztésének átadásán Sátoraljaújhelyen pénteken.Hozzátette: ehhez megfelelő gazdaságpolitika kell, olyan gazdaságpolitika, amely a munkahelyeket bővíti, lehetőséget teremt a vállalkozások számára, javítja a versenyképességet.

A pénzügyminiszter kiemelte: 4,7 MILLIÓ EMBER DOLGOZIK AZ ORSZÁGBAN, AMI 1 MILLIÓ FŐVEL TÖBB MINT 2010-BEN AZ AKKORI VÁLASZTÁSOK UTÁNI HELYZETBEN.

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Continental Dohányipari Zrt. 9,2 milliárd forint összértékű kapacitásbővítő fejlesztésének, az új dohányipari gyártócsarnokának átadóünnepségén Sátoraljaújhelyen 2022. november 18-ánFORRÁS: MTI/VAJDA JÁNOS

 

Kijelentette: A MAGYAR GAZDASÁG A SZANKCIÓK KÁROS HATÁSAI KÖZEPETTE IS JOBBAN TARTJA MAGÁT MINT AZ UNIÓS ORSZÁGOK TÖBBSÉGE.A magyar gazdaság az 5. legjobb eredményt érte el az uniós növekedési rangsorban és az ország sikeresen bocsátott ki állampapírokat a nyugat-európai és az ázsiai piacon. A magyar adórendszer pedig előkelő helyezést ért el a nemzetközi szintéren - sorolta a miniszter.

Felidézte, hogy az elmúlt évtizedben a térség gazdasági teljesítménye megduplázódott, a bruttó átlagkereset 2010 óta két és félszeresére nőtt, emellett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében foglalkoztatottak száma 226 ezerről 277 ezerre emelkedett. Hozzátette, az 51 ezer új munkahely döntő többsége a vállalkozói szférában jött létre, a munkanélküliek száma Borsod megyében 46 ezerről 18 ezerre, a ráta 17 százalékról 6,2 százalékra csökkent.

Varga Mihály hangsúlyozta, a sátoraljaújhelyi cég kínálata 30 országban van jelen, közvetlenül 500, közvetetten pedig 4000 embernek ad munkát. Azzal kapcsolatban, hogy a kormány miért támogat dohányipari céget úgy fogalmazott: "Magyarország érdeke kettős, egyrészt egészségügyi érdek a dohányzás hazai visszaszorítása, ugyanakkor gazdasági érdek, hogy a fennálló kereskedelemből kivegyük a részünket, és ezen a piacon a magyar tulajdonú gyárak működjenek, amelyek magyar munkahelyeket és magyar bevételt biztosítanak".

 

Az átadón Hörcsik Richárd, a térség fideszes országgyűlési képviselője a sátoraljaújhelyi üzemet kiváló példának nevezte arra, hogy elszánt magyar befektetők, a nemzeti ügyeket segítő kormány támogatásával, nemcsak megvetették a lábukat 25 évvel ezelőtt, hanem folyamatosan fejlődni tudtak, ezzel egy olyan város és térség javát szolgálva, ahol 20-22 évvel ezelőtt "egekbe szökött a munkanélküliség".

Hozzátette, hogy a kormány nemcsak a beruházást támogatta, hanem egy helyi közösséget és "számos nemes célt is", és emlékeztetett rá, hogy a koronavírus-járvány első hulláma idején is folytatódott a munka, melynek eredményeként "megerősödik, sőt bővül a foglalkoztatottság Zemplénben. különös figyelemmel a fiatal munkaerő becsatornázására és megtartására". Előremutatónak nevezte a fejlesztést, megemlítve az energiahatékony megoldások alkalmazását.
Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely fideszes polgármestere arról beszélt, hogy a dohányipari cég "fénykorában" lehet a város vezetője, és úgy fogalmazott, a cég és a vezetői "látják a gép mögött az embert".

Varga Mihály pénzügyminiszter és Füzi Csaba, a Continental Dohányipari Zrt. vezérigazgatója a cég 9,2 milliárd forint összértékű kapacitásbővítő fejlesztése, az új dohányipari gyártócsarnokában az átadóünnepség napjánFORRÁS: MTI/VAJDA JÁNOS

Füzi Csaba, a Continental Dohányipari Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogyA GYÁR MAI TULAJDONOSAI TÖBB MINT 27 MILLIÁRD FORINTOT FEKTETTEK BE A KEZDETEK ÓTA, DE A TÁMOGATÁS NÉLKÜL EKKORA LÉPTÉKŰ ÉPÍTKEZÉST NEM TUDTAK VOLNA VÉGREHAJTANI.A beruházás mintegy 10 milliárd forintos összköltségének legnagyobb eleme - 41 százaléka - az új, modern ipari technikával felszerelt háromszintes csarnok. A teljes összeg csaknem 39 százalékát a modern dohányelőkészítő üzem berendezéseire költötték, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a cég megtartsa az elmúlt 15 évben elért fejlődési ütemet. Hozzátette, érzik a magyarországi munkahelyek védelmének kiemelkedő fontosságát, és megjegyezte, a cég állományi létszáma 540 fölé emelkedett mára.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a cég nettó árbevétele tavaly 56,4 milliárd forint fölé emelkedett a megelőző évi 47 milliárd forintról, míg adózott bevétele több mint 350 millió forinttal 6,355 milliárd forintra nőtt.
 

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek