A körözött trónörökös egy magyar menekülttáborban ismerte meg jövendőbelijét

110 éve született az utolsó magyar trónörökös, akinek fordulatokkal teli életébe enged bepillantást az emlékét gondozó alapítvány 30 ezer fotót tartalmazó gyűjteményéből válogatott fotókönyv és a Várkert Bazárban rendezett szabadtéri kiállítás. 

Amikor az 1912-ben született szőke fürtös főherceg IV. Károly királlyá koronázásával négyévesen trónörökössé vált, aligha gondolhatta, hogy két év múlva családját megfosztják uralkodói jogaitól, és száműzetésbe kényszerülnek. 

– mutatott rá Martin Rady, a londoni Kelet-Európai Tanulmányok Intézetének professzora a kiállítás megnyitóján.

Habsburg Ottó élete akkor vált igazán rémálommá, amikor 1938-ban, Ausztria német megszállásakor a nácik olyan körözőlevelet adtak ki ellene, amely nem egyszerű elfogatóparancs volt, hanem azonnali agyonlövéssel fenyegetett. Nem csoda, hogy menekülőre fogta és meg sem állt Amerikáig, ahol a második világháború alatt Roosevelt elnök felé próbált közvetíteni a magyar kiugrás érdekében.

Ha még emlékszel arra, hogy Ottó milyen szépen beszélt magyarul, nyilván csodálkozol, hogy egy isten háta mögötti baszk halászfaluban nőtt fel. Édesanyja, Zita királyné azonban ott is gondoskodott arról, hogy magyar bencés nevelők tanítsák, így később magyar érettségit is le tudott tenni. Jövendő feleségét, Regina szász-meiningeni hercegnőt pedig egy müncheni magyar menekülttáborban ismerte meg. 

Bár először polgári állást vállalva újságíróként dolgozott, már akkor a politizálás felé kacsingatott. 1979-ben az Európai Parlament tagja lett, és ő volt az első, aki ott magyarul szólalt fel. Meghatározó szerepe volt az Európai Közösség bővítésében, és kiállt a határon túli magyarság kisebbségi jogaiért. Védnöke volt az 1989-es sopronpusztai Páneurópai Pikniknek, amikor Magyarország először nyitotta meg a vasfüggönyt a keletnémet menekültek előtt. Ezzel nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához. 

Amikor Károly fia születésekor hivatalosan is lemondott uralkodói jogairól, hogy négy évtizednyi távollét után visszatérhessen hazájába, azzal a királyi restauráció reménye végképp szertefoszlott. A magyarországi rendszerváltást követően a kisgazdapárt felvetette annak lehetőségét, hogy Magyarország köztársasági elnökévé válasszák, ő azonban a jelöltséget elutasította. 98 éves korában végül Németországban érte a halál. 

– mondta el a Ripostnak Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos. A Várkapitányság igazgatóságának elnöke hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Hauszmann Program segítségével szeretnék a Várat visszaadni a magyar embereknek.