Ráadásul manipulálnak az energiával

Az áramárak Európában ma 6-7-szer nagyobbak, mint az USA-ban, a gázárnál pedig tízszeres a szorzó - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Budapest Summit rendezvényén a versenyképességről szóló előadásában.. 

A helyzet nyugodtan mondható tragikusnak, és amíg nem lesz rendszerszintű változás az árképzésben, a túltolt zöldpolitika visszanyesésében, és amíg a szankciós politika árfelhajtó hatása megmarad, addig a kilátások nem biztatóak. Az uniós polgárok egyre jobban szenvednek a magas rezsiszámláktól, egyre több ország próbálja különféle intézkedésekkel csökkenteni a lakosság terheit, de arról kevesebb szó esik, hogy mit tehetne az Európai Unió az villamosenergia árának mérsékléséért.

Miért drága az áram?

A jelenlegi árampiaci rendszerben minden villamosenergia-termelő – a fosszilis tüzelőanyagoktól a szél-, az atom- és a napenergiáig – a termelési költségeinek megfelelően kínálja az áramot. A vásárlói licit a legolcsóbb forrásokból indul, és a legdrágábbakkal, általában gázzal fejeződik be. Így a villamos energia végső árát gyakran a gáz ára határozza meg. 

A rendszert kezdetben az átláthatóság növelése és a zöld forrásokra való átállás előmozdítása miatt dicsérték, de az energiaválsággal, az ukrajnai háborúval a helyzet alapvetően megváltozott.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: a magas energiaárak ügyében azonnal brüsszeli intézkedésekre van szükség. Azt javasolta, hogy amíg a háború tart, addig minden adminisztratív előírást, ami az árak emelkedését eredményezi, fel kell függeszteni. 

Például az ETS-rendszert, ami egy speciális, bonyolult megadóztatása a fosszilis energiáknak. Fel kell függeszteni azt a szabályozást is, ami a villamos energia árát összekapcsolja a gáz árával, továbbá a bioösszetevők kötelező bekeverését az üzemanyagokba.

Németországban, de persze máshol is, ha a nap- és szélerőművek teljesítménye visszaesik, akkor szerepüket a szén- és a gázerőművek, valamint a még üzemelő atomerőművek veszik át. (Németországban az utolsó két erőművet 2023-ban bezárják.) A világjárvány utáni megugró gazdasági növekedés miatti energiakereslet már az orosz-ukrán háború előtt megemelte az árakat, és ez nőtt a többszörösére a szankciók miatt. 

Vészhelyzet van Európában

A kibontakozó globális válságtól Európa kaphatja a legnagyobb ütést – mondta közösségi oldalára feltöltött videójában Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője. Jelezte: ma az országok többségének egyszerre két kihívást kell kezelnie. Egyrészt a világjárvány utáni helyreállítás miatt a gazdaságok túlfűtötté váltak, másrészt globális energia- és nyersanyaghiány van. Így a gazdaságok működéséhez elengedhetetlenül szükséges alapanyagok ára elszabadult. 

Az unió az elmúlt évtizedekben leépítette saját kitermelési kapacitásait, így az igényének jelentős részét importból fedezi. Az energia drágulása egy pénzszivattyú, ami egyre több forrást szív ki az Európai Unióból az ellátó országok felé. Az unió pedig nemhogy növelné az energiakínálatot, de az egyre szigorúbb szankciók bevezetésével és lebegtetésével önmaga idézi elő a hiányt, amely újabb áremelkedéshez vezet és a folyamat kezdődik elölről.

2020-ban az EU bruttó rendelkezésre álló energiájának több mint fele (57,5 %) importált forrásból származott.

- írta elemzésében Bertha László,  a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője. Európát ma már nem a saját jól felfogott érdekei, hanem különféle lobbiérdekek mozgatják, és ennek éppen az európai polgárok a legnagyobb elszenvedői. 

Nem lesz gázszankció – ezzel a felirattal kezdődik Orbán Viktor videója, amelyet a prágai rendkívüli uniós csúcs után töltöttek fel a miniszterelnök közösségi oldalára. Az uniós állam- és kormányfők tanácskozása kapcsán hangsúlyozta: sikeresen képviselték a nemzeti célokat.

„A nyolcadik, számunkra sérelmes pontjai alól mentesítést kaptunk. Ez a szankciós csomag nem vonatkozik sem Magyarország gázellátására, sem a nukleáris erőművekből származó energiára. Sőt, lehetővé teszi, hogy Magyarország megépíthesse, továbbra is zavartalanul építhesse Paks II. atomerőművét. Végezetül felszólítottuk a bizottságot, hogy miután a szankciók égbe lökték az energiaárakat egész Európában, haladéktalanul intézkedjen az energiaárak csökkentéséről” – mondta a kormányfő.

A lengyel miniszterelnök a csúcsot követően azt nyilatkozta, hogy a politikusok többsége támogatta a földgáz maximális árának meghatározását, de konkrét megoldás nem született.

Az első pillanattól kezdve látható volt, hogy sikertelen lesz az EU-nak Oroszországgal szembeni szankciós politikája, amit az unió vezetése továbbra is erőltet – fogalmazott Sebestyén Géza az M1-en.

A Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője arról beszélt, hogy ezzel Brüsszel is tisztában van, azonban a büntetőintézkedések átdolgozásában látja a megoldást, ahelyett, hogy felhagyna a szankciókkal.

„Az Európai Unió döntéshozói is látják már azt, hogy nem működik jól a szankció. Próbálják valahogy toldozni, foltozni, megoldani azokat a negatív következményeket, amelyeket a szankciós politika okozott, de alapvetően tényleg az lenne a megoldás, hogy ha ez EU nem a szankciós politikával próbálná meg ezt a helyzetet megoldani, hanem valóban a békének az elérésével, a háborúnak a mihamarabbi befejezésének az elérésével” – fogalmazott.

Meggondolatlan brüsszeli javaslatok vannak, amelyek az európai gazdaságnak ártanak – erről már Kiszelly Zoltán beszélt. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója azt mondta, a német vegyiparnak, amely számos más iparág alapanyagait állítja elő, sok energiára van szüksége, ha az leáll, vagy csak lelassul a termelése, az nemcsak az euró mögötti gazdasági erőt roppanthatja meg, hanem az ipar elvándorlását eredményezheti, amelyből más kontinensek profitálhatnak.

„Amerikában most hetedannyiba került az energia, mint Európában. Ugye, ők termelnek is Amerikában energiát, van szén, olaj, illetve földgáz, és például átvándorol az ipar egy része Amerikába, mert ott kiszámíthatóbb és olcsóbb az energia. Ez Európában azt jelenti, hogy ha az alapanyagipar vagy a nehéziparnak az energiaintenzív része leépül, akkor bizony más iparágak, más cégek is követik őket. Tehát nagyon komoly veszélyt jelent ez a brüsszeli szankciós politika Európára”

– mondta Kiszelly Zoltán.

Az elemző rámutatott: egyértelmű, hogy például a gázra vonatkozó szankciók lebegtetése még magasabbra hajtja fel az energia árát, amely az európai jólétet fenyegető következményekkel jár.

Ausztriában a tavalyi télhez képest idén várhatóan duplájára emelkednek a háztartások energiaárai. Emellett folyamatosan emelkedik az üzemanyag ára, és az élelmiszerek is húsz százalékkal drágultak. Egy felmérés szerint az országban minden hatodik háztartás úgy gondolja, hitelt kell majd felvennie, hogy fizetni tudja a rezsiszámlákat. Sokan már nyáron spórolásba kezdtek – számolt be az M1 Híradó.

„A spórolás elsősorban arra vonatkozik, hogy sokkal kevesebbet mennek étterembe, nem utaznak, és sokkal kevesebb ruhaneműt vásárolnak. Ez természetesen a kereskedelemre, a szállodaiparra és éttermekre is negatív hatással van. A másik terület, ahol spórolnak az emberek, az az üzemanyag. Az osztrák közlekedési klub felmérést végzett, eszerint az osztrákok 90 százaléka valamilyen módon spórol az üzemanyaggal” – számolt be róla az M1 helyszíni tudósítója.

Állandósulnak a tüntetések Spanyolországban. A munkások múlt heti demonstrációja után szombaton a nyugdíjasok vonultak az utcára, akik az elszabadult árak ellen tiltakoztak és magasabb nyugdíjakat követeltek. A spanyol statisztikai hivatal szerint az élelmiszereknél szeptemberben éves összehasonlításban 14,4 százalékot ért el az infláció, ami az adatok rögzítésének kezdete óta példátlan az ország történetében.

Több ezren tüntettek szombaton Madridban a magasabb fizetésekért és nyugdíjakért. A demonstrálók az elszabadult árak ellen is tiltakoztak, amelyek éves összevetésben 8,9 százalékkal emelkedtek szeptemberben.

„Nagyon rossz a helyzet, nélkülözöm. Szörnyű, hogy a bevásárlás minden héten öt euróval többe kerül. Ma még tüntetünk, de lehet, hogy holnap már koldulni fogunk” – fogalmazott egy spanyol nyugdíjas.

A spanyol statisztikai hivatal szerint az élelmiszerek esetében éves összehasonlításban

14,4 százalékot ért el az infláció, ami az adatok 28 éve kezdődő rögzítése óta példátlan az ország történetében.

„Követeljük a tisztességes nyugdíjhoz való jogunkat, amit megpróbálnak ellopni tőlünk” – ismertette a tömeg követeléseit egy tüntető a madridi utcán.

A hivatalos adatok szerint a drágulás tavaly szeptemberhez képest kiemelkedő volt az étkezési olajok, a liszt és az egyéb gabonafélék esetében, de a vajért, a tésztafélékért, valamint a tojásért is sokkal többet kell fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

„Követeljük, hogy a nyugdíjak az inflációhoz igazodva emelkedjenek, és azt akarjuk, hogy a nyugdíjminimum az átlagbér 60 százaléka legyen” – mondta egy másik tüntető.

Egy héttel ezelőtt a tisztességes munka világnapja alkalmából a spanyol munkások vonultak utcára Madridban, hogy így tiltakozzanak az alacsony fizetések és a magas megélhetési költségek ellen.

„Az emberek érzik, hogy a helyzet folyamatosan romlik, az infláció pedig szárnyal. A fizetésünk nem tud lépést tartani az inflációval. Minden nap tapasztaljuk, amikor veszünk valamit” – nyilatkozta egy tüntető férfi.

Spanyolországban nemcsak az infláció, hanem a megemelkedett energiaárak is problémát okoznak.

A kormány már nyáron jelentős takarékossági intézkedéseket vezetett be.

Augusztusban döntöttek arról, hogy a középületeket nyáron nem lehet 27 Celsius-fok alá hűteni, télen pedig 19 Celsius-foknál melegebbre fűteni, valamint spórolnak a díszkivilágításon is. A kormány akkor arra kérte az embereket, hogy ezeket az intézkedéseket ne büntetésként éljék meg, hanem tekintsenek rájuk ösztönzésként az előrelátó energiagazdálkodásra.

A spanyol miniszterelnök néhány nappal ezelőtt hárommilliárd euró értékű energiatámogatási csomagot jelentett be. Pedro Sánchez közölte, hogy az intézkedés a háztartások 40 százalékát érinti. Az ország vezetése új tarifaszabályozást vezet be a házközponti fűtéssel rendelkező társasházak számára is, így azok fűtési költsége a felére csökkenhet majd.