Egyre súlyosabb következménykekel jár az energiaválság

A szankciókkal Németország Oroszországot célozta meg, de láthatóan saját magát találta el. A német ipar ugyanis bajban van: a gáz ára 14-szeresére emelkedett, az ország legnagyobb gázkereskedője, az Unpier 100 millió eurós veszteséget termel, és az államnak kell kisegítenie, az emberek pedig félnek a közelgő téltől. Ezzel szemben a szankciók nyertese pont az, aki ellen irányultak: az orosz Gazprom vállalat, akik nyereséget nyereségre halmoznak – írja cikkében a Focus.de. 

„Ostobaság volt gazdasági háborút indítani a legfontosabb energiaszállító ellen” – mondta Sahra Wagenknecht képviselőnő dühösen a német Bundestagban, majd hozzátette:

„Az ukrajnai háború természetesen bűncselekmény. De az a gondolat, hogy Putyint büntetjük azzal, hogy Németországban családok millióit taszítjuk szegénységbe, és tönkretesszük az iparunkat, miközben a Gazprom rekordnyereséget termel, egészen nevetséges. Az olcsó energia az iparunk létének legfontosabb feltétele.”

Annak, hogy az orosz hadsereg megszállta Ukrajnát, szinte csak vesztesei vannak. Az ENSZ szerint mintegy 40 ezren meghaltak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint több mint hétmillió a menekültek száma, és a vesztesek közé sorolható a német gazdaság is, amely most joggal ideges a közelgő tél előtt.

Van azonban a történteknek egy meglepetésgyőztese is: az orosz Gazprom vállalat.

Ez a cég még soha nem élt át ilyen üzleti fellendülést.  2022 első hat hónapjában máris túlszárnyalták az előző évi rekordnyereségüket.

Tények a Gazpromról: 

• A Gazprom irányítja Oroszország gáziparát, és a világ legnagyobb gázexportőre.
• A vállalat felel Oroszország földgáztermelésének mintegy 85 százalékáért, ami a globális termelés mintegy egyötödét teszi ki.
• Oroszországban a Gazprom a legnagyobb civil foglalkoztató, mintegy 470 000 alkalmazottal.
• Az orosz állam 50 százalékot birtokol a vállalatban, valamint a felügyelőbizottsági helyek többségét.
• Nem Putyin, hanem Gorbacsov a felelős a Gazprom megalapításáért. A Szovjetunió megszűnését követő privatizációs hullám során a korábbi gázhatóság 1989-ben átalakult a Gazprom orosz állami vállalattá. Az utolsó miniszter volt az első elnöke.
• 2001 májusa óta Alekszej Miller az igazgatótanács elnöke, aki a Forbes listája szerint a világ egyik leggazdagabb embere. Több mint két évtizeden át verhetetlenül olcsó gázzal látta el a német gazdaságot.

Ami először szerencse volt, később Oroszországtól való függés

A német-orosz energiapartnerséget, amelyet most Oroszországtól való függésként emlegetnek, évtizedekig nagy szerencsésnek tartottak.

Csak az ukrajnai orosz invázióval és a nem sokkal később válaszul bevezetett gazdasági szankciókkal változott meg a Gazprom és a német ipar viszonya.

„A szankcióink működnek ” – jelentette ki Scholz kancellár.

Valójában azonban a szankciókkal a német gazdaság saját magát sebezte meg. Térden lőtte magát velük, a hasonlatnál maradva: mindkét térdét egyszerre.

A német ipar bajban van 

Miközben Amerika önellátó az energiaellátásban, a német ipar komoly problémák elé néz.

• A gáz ára 14-szeresére emelkedett ahhoz képest, amit másfél évvel ezelőtt kellett fizetni.
• Az ország legnagyobb gázkereskedője, az Uniper napi 100 millió euró körüli veszteséget termel – mert most nincs olcsó orosz gáz.
• Csak az államnak 15 milliárd euróval kellett az Uniper segítségére sietnie. A további válságokra való felkészülés érdekében az állam gázadót akar kivetni mind a 21 millió gázfogyasztóra, amely 34 milliárd eurót hozna.

A Gazpromnál ezzel szemben gyökeresen más a helyzet

• Az energiaárak világméretű emelkedése a változatlan költségek mellett szuperprofitot biztosít.
• India, Kína és számos más ország azonnal készen állt arra, hogy felvásárolja a NATO-országok által elutasított gázt.
• A Gazprom 2022-re tervezett forgalma az előző évhez képest több mint kétszeresére nőtt. Ez 120 és 244 milliárd euró között összeget jelent.
• A vállalat nyeresége 20 százalékról 31 százalékra nőtt.
• A Gazprom így hozzájárult ahhoz, hogy az Orosz Föderáció teljesítménymérlege új szintre emelkedjen.

Robert Habeck német gazdasági miniszter élete egyik legkínosabb interjúját adta kedden a német közszolgálati televízió egyik beszélgetős műsorában. Célja az volt, hogy megvédje az energiapolitikáját ért támadásokat, a milliók által figyelemmel kísért beszélgetés végére azonban annyira elvesztette a fonalat, hogy össze-vissza beszélt. Azt állította, a megnövekedett árak és az energiakrízis ellenére sem számít csődhullámra a tél végén, azonban előfordulhat, hogy számos cég és üzlet abbahagyja az értékesítést. A mondataiban rejlő egymást kizáró ellentétekre a műsorvezető hiába mutatott rá, Habeck nem adott kielégítő választ, ahogy a kormánykoalíció egyes tagjaival való véleménykülönbséget érintő kérdéseket is kitérő válaszokkal hárította el.

Miközben Németország a második világháború óta nem látott energiaválsággal küzd, ipari szereplők függesztik fel a termelésüket, a drasztikusan emelkedő energiaárak és megélhetési költségek miatt pedig ezrek vonulnak az utcára rendszeresen, a zöld párti Robert Habeck gazdaságminiszter továbbra is azt hangoztatja, hogy nincs baj a német energiapolitikával.

Habeck pozitívumként értékelte, hogy szeptember elejére már csaknem 90 százalékban megteltek a németországi gáztárolók, amely részben annak tudható be, hogy idén enyhe volt a nyár, valamint a cégek is csökkentették a termelésüket.

„Kemény tél lesz, és minden kétséget kizáróan politikai kihívások elé állít. A német lakosságot érintő energiaárak ésszerűtlen mértékére számíthatunk”

– jelentette ki Habeck a német ARD beszélgetős műsorában kedd este.

A gazdasági miniszter szerint, ha ezt a telet átvészelik, utána már könnyebb helyzetben lesznek. Mint mondta, ehhez azonban szükséges lenne, hogy a németországi teljes energiafogyasztás 20 százalékkal az átlag alá essen, és akkor a jelenlegi többletkapacitásokkal van esélyük kihúzni.

Sandra Maischberger műsorvezető azonban nem finomkodott Habeck-kel. Már a beszélgetés első blokkjának végén ironikusan odaszúrt a politikusnak: „Tippek mosdókesztyű használatához, hogy mennyi ideig zuhanyozzunk” – idézte, majd hozzátette: „Tudja, hogy mennyire idegesíti az embereket ez a fajta paternalizmus?”

Erre reagálva a zöld politikus azzal érvelt, hogy ez csupán takarékossági tanácsadás, a németek többsége pedig ezt akarja, ugyanis ha mindenki kicsit korlátozza magát, ezzel hozzájárul a megoldáshoz.

Amikor az elmúlt napok egyik legfontosabb témájára, az atomerőművek bezárására terelődött a szó, a miniszter azonban már ingerültebbé vált.

Hétfőn jelentették be ugyanis, hogy a német atomenergia-szektorból már szinte csak mutatóban maradt két atomerőmű 2023  tavaszáig tartalék üzemben nyitva marad, utána viszont mindenképp bezárják majd őket.

Habeck szerint alaposan megfontolták a döntést, a nukleáris energia pedig igen komoly kockázatot jelent. Egyenesen úgy fogalmazott,

idegesítőnek találja azt a vakmerőséget, amely szerinte sokak atomenergiához való hozzáállásában tapasztalható.

Az ügy megosztotta a kormánykoalíciót is. Christian Linder (FDP) pénzügyminiszter teljesen más véleményt képvisel, mint Habeck. Linder ugyanis azt hangsúlyozza, hogy az energiaárak csökkentése érdekében és az ipar életben tartásáért minden lehetséges módszert alkalmazni kell.

A gazdasági miniszter mindent megtett, hogy elhárítsa a műsorvezető koalíciós partnerével kapcsolatos kérdéseit. Arra a kérdésre, hogyan akar megegyezésre jutni pénzügyminiszter kollégájával, egész egyszerűen úgy felelt: „Miniszterként én felelek Németország energiabiztonságáért.”

Az alkancellár szerint egységre van szükség, okos döntésekkel. De hogy ebben az egységben Lindernek mi a keresnivalója, arra nem adott konkrét választ.

A műsorvezető ezután Marc Tenbieg-et, a Német Kis- és Középvállalkozások Szövetségének képviselőjét idézte: „A gáz áfacsökkentésével vagy a villamosenergia-árfékkel, amelyet eddig alig konkretizáltak, elsősorban a magánfogyasztók könnyebbülnek meg. (…) Egy energiaigényes sütőipari vállalkozás például szinte teljesen alulmarad a könnyítésekkel kapcsolatos intézkedésekkel szemben.” Majd a miniszternek szegezte a kérdést, hogy magára hagyják-e a kis és középvállalkozásokat.

Habeck azt mondta, hogy az energiaár-csökkentő programokat végül meg kell nyitni a kis-és középvállalkozások előtt, de ezt még részletesen ki kell dolgozni. Egy pékségnek például nemcsak az energiaköltségei növekedtek meg, de a búza ára is hatamlas mértékben emelkedett, így nem elég csupán a forgalom energiahányadát nézni. Meg kell nézniük, kinek van szüksége igazán segítségre.

A műsorvezető ezek után sem engedte el a témát: Habecknek arra kellett választ adnia, hogy számít-e a tél végén csődhullámra. Erre egy villámgyors „nem” volt a válasz, nem tudja elképzelni, hogy bizonyos iparágak egyszerűen leállítsák a termelést.

„Nem fizetésképtelenné válnak, hanem…” – kezdett bele, a mondatot azonban már nem fejezte be, hanem próbálta más vágányra terelni a beszélgetést.

„Jelenleg zsemlét sem tudok már venni, nemhogy reggel nyugodtan reggelizhessek.” Erről eszébe jutott, hogy „a pékségben a zsömle kétszer annyiba kerül, mint a diszkontáruházakban, ha pedig az árak emelkednek, ez a különbség is nőni fog. Az olyan üzletek tehát, mint a virágüzletek, biboltok, pékségek, komoly gondban lehetnek, hiszen kevesebb vásárlójuk lesz.”

Ezután hangzott el a beszélgetés talán legmeglepőbb mondata a miniszter szájából:

„A cégek ettől még nem lesznek automatikusan fizetésképtelenek, de előfordulhat, hogy abbahagyják az értékesítést.”

A műsorvezető erre döbbenten jegyezte meg, hogy ha valaki abbahagyja az értékesítést, akkor két hónap múlva csődöt kell jelentenie.

Habeck innentől kedve pedig egyre zavarosabb válaszokat adott. Arról beszélt a folyamatosan logikai bukfencekre rámutató műsorvezetőnek, hogy egy üzlet akkor válna fizetésképtelenné, ha egyre nagyobb mínuszt csinálna a munkájával.

Megismételte,

“hogy nem lesz automatikusan csődhullám, de előfordulhat, hogy a pékségeknek vagy kézműves vállalkozásoknak idén fel kell hagyniuk a gazdasági tevékenységgel.”

A beszélgetés végére már nyoma sem volt az optimizmusnak. A miniszter beismerte,

ő maga sem hiszi, hogy a következő tél után jelentősen javulnának majd a dolgok.

Nyílt levélben kérnek segítséget a fagyasztott élelmiszerek és friss termékek gyártói-írja a die Welt nevű német lap. A magas energiaköltségek sok vállalat számára már nem kezelhetőek. Az ipari vezetők termelési korlátozásokra, üres polcokra, csődökre figyelmeztetnek.

 – áll az ágazat nyílt levelében, amelynek címzettjei Olaf Scholz kancellár, Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter és Cem Özdemir szövetségi élelmiszerügyi miniszter..

„A cégek  attól tartanak, hogy a gyártósorok hamarosan leállnak, és bezárják az élelmiszer-elosztó hűtött logisztikai központokat. Vannak, akik már a fizetésképtelenségre is készülnek.” 

A gondok hátterében a drasztikusan megnövekedett áram- és gázárak állnak, amelyek különösen a fagyasztott élelmiszerek és friss termékek gyártóit sújtják.

, amelyet a Német Fagyasztott Élelmiszerintézet (DTI) és a Német Hűtőházak és Hűtőlogisztikai Vállalatok Szövetsége (VDKL) kezdeményezett, és öt másik élelmiszeripari szövetség is aláírta. Ezek közé tartozik a Húsipari Szövetség (VDF), a Szövetségi Halszövetség és a Német Gyümölcskereskedelmi Szövetség (DFHV). Ennek ellenére  a fagyasztott élelmiszergyártók, a hűtőházak és a logisztikai cégek nem részesülnek anyagi támogatásban.
 

 – áll a levélben. Mindenesetre a fagyasztott élelmiszeripar régóta készül a válságforgatókönyvekre – számol be a WELT-nek Sabine Eichner, a DTI ügyvezető igazgatója. 
Az érintett egyesületek a szövetségi kormányhoz fordultak, hogy  nyissák meg az energiaköltség-korlátozási programot a mélyhűtési láncban részt vevő összes középvállalat számára .

A DTI főnöke, Eichner szerint a nyílt levél megírásának  oka az, hogy a Szövetségi Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) hetekig nem reagált az iparág segítségkéréseire, holott ez az ágazat 638 ezer embert foglalkoztat országszerte.