Vészharangot kongatnak a német gazdaság szereplői

A megélhetési költségek drasztikus emelkedése miatt tüntettek az emberek tegnap Berlinben. A tiltakozáson csaknem tízezren vettek részt. Volt, aki azt mondta, hogy egy ideje már átjár Lengyelországba vásárolni, mert ott feleannyiba kerül minden, mint Németországban. A tüntetők szerint a kormány elhibázott döntései miatt kerülnek egyre nehezebb helyzetbe a háztartások és az önkormányzatok.

Újabb tüntetés volt Németországban a megnövekedett élelmiszer- és energiaárak miatt. A demonstrálók Berlinben, a Reichstag épülete előtt gyülekeztek, majd végigvonultak a belvároson. Az egyik tüntető az M1-nek azt mondta: azért vonultak az utcára, mert az emberek egyre jobban elszegényednek, és a helyzet tarthatatlanná vált.

„Katasztrofális, ijesztő, ahogy az árak emelkednek. Egész életünkben dolgoztunk, és most egyre rosszabb, mindent elvesznek tőlünk. Gyerekeink vannak, fenn kell tartani a házunkat, nem tudjuk, mi lesz”

– mondta egy tüntető.

A rendőrség által mintegy 8–10 ezer fősre becsült demonstrációt az ellenzéki AfD szervezte. Bírálták a szövetségi kormányt, amiért szerintük a politikája nem a polgárok érdekeit szolgálja. Azt is hangoztatták: a német érdekek az elsők és nem a gazdasági háború – utalva ezzel az orosz gázt sújtó embargóra.

„Nem adjuk fel az Északi Áramlatot csak azért, mert politikailag nem kívánatos. Sőt, követeljük: javítsák meg, nyissák meg, és tegyék biztonságossá az Északi Áramlat egyet és kettőt” – mondta Tino Chrupalla, az AfD parlamenti frakcióvezetője.

A kedvező árú orosz gázt más, jóval drágább alternatívákkal kell ugyanis helyettesíteni. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy szeptemberben 10 százalékos volt az infláció, ami több mint 70 éves rekordot döntött meg, utoljára 1951-ben volt ilyen mértékű. Ezért újabb tüntetések várhatók Németország-szerte.

Közben a kormány által kijelölt szakértői testület gőzerővel dolgozik a nemrég bejelentett tehermentesítő csomag részletein.

„Alapeleme lesz a gáz árfék, ugyanakkor többen herkulesi feladatnak nevezik ennek a feltételrendszerének a kidolgozását. Valóban, a Verdi, a második legnagyobb szakszervezet vezetője jelentette ki azt, hogy 20 százalékos energiamegtakarítást várnak el a lakosságtól, közben a régi épületekben élőktől gyakorlatilag ezt nem lehet elvárni, ők ezt nem tudják teljesíteni. Ő tett javaslatot arra, hogy egy alapfelhasználást kellene bevezetni és a tavalyi árakat elrendelni”

A háztartások egyre nagyobb része szorulna rá a segítségre. Egy berlini háziasszony például egy ideje már Lengyelországba jár vásárolni. Ő azt mondja, ott szerzi be egyebek mellett a főzéshez a fagyasztott zöldséget, a lisztet, az olajat és a száraztésztát, mert ott feleannyiba kerül, mint Németországban. Úgy fogalmazott: drámai módon romlott az életszínvonal a folyamatosan növekvő élelmiszer- és rezsiárak miatt.

„Sokkal drágább lett az áram is. Nincs gázunk, olajjal fűtünk, de annak is megnőtt az ára. Korábban is mindig nagy gondot fordítottam arra, hogy miképp bánjak a pénzzel, de tudtam menedzselni. Most álmatlan éjszakákat okoz a kialakult helyzet. Állandóan segítséget kell kérnünk” – panaszkodott egy berlini lakos.

A német gazdaságkutatók friss felmérései szerint például a vendéglátásban 87, a szállodaiparban pedig 62 százalékos áremelkedés várható – kérdés, hogy a lakosság meddig tudja tartani a lépést a növekvő árakkal.

Németország több nagyvárosában már lekapcsolták a közvilágítást, és az is felmerült, hogy az adventi időszakban a karácsonyi vásárok díszkivilágítását sem finanszírozzák az önkormányzatok.

A német szövetségi kormány által szakértőkből álló úgynevezett gázárbizottság a gáz- és távhőfogyasztók tehermentesítését javasolja. Jelentésük szerint az intézkedéseknek gyors és  enyhítő hatásúnak kell lenniük, hatékony védelmet kell nyújtaniuk a túlzott pénzügyi terhek ellen, ugyanakkor megtakarításokra kell ösztönözniük – számolt be a Tagesschau híroldala. A lap továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a gázhiány elkerülése érdekében szükséges lesz az előző évhez képest a német háztartásoknak és az iparnak húsz százalékkal csökkenteni a gázfelhasználást. 

Szövetségi Gazdasági Minisztérium bejelentette, hogy a kormány által felállított szakértői bizottság egy közel 35 órás maratoni tárgyaláson vett részt, mely végül „sikeresen” zárult. A Tagesschau híroldala kiemelte, hogy a szakértői bizottság egy sor ajánlást dolgozott ki a szövetségi kormány számára. Az ajánlások között található az úgynevezett gázárfékre vonatkozó javaslat is.

A tervezetet Veronika Grimm közgazdászprofesszor, Siegfried Russwurm, a német iparszövetség (BDI) elnöke és Michael Vassiliadis, a német vegyipari dolgozók szakszervezetének (IGBCE) elnöke ismertette.

A bizottság a magas gázárak elleni küzdelemre kétlépcsős tehermentesítési javaslatot dolgozott ki, melynek első lépése a gáz- és távhőfogyasztók decemberi általányköltségének állam általi átvállalása, míg a következő lépés 2023. március elejétől legalább 2024. április végéig egy gáz- és hőárfék bevezetése lenne.

A gázárfék azt jelenti, hogy az államilag garantált bruttó 12 cent/kilowattóra árat ír elő egy alapfogyasztásra, a kvóta felett azonban piaci árat kellene fizetniük a fogyasztóknak. Az alapkvóta a gázfogyasztás 80 százalékának felel meg.

A távhőt fogyasztók esetében hőárfék bevezetésére kerülne sor, amely garantált bruttó 9,5 cent/kilowattóra árat írna elő az alapfogyasztásra, szintén 80 százalékos alapkvótával.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Hiába kérték a politikusok a lakosságot: túl sokat fűtenek a németek

A megnövekedett gázfogyasztás fennakadásokat okozhat az iparban és a munkahelyeket is veszélyezteti a Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetője szerint, aki gyakorlatilag megfenyegette a lakosságot, hogy takarékoskodjanak.

„Jó és megvalósítható javaslat”

„Úgy vélem, a bizottság jó és megvalósítható javaslatot dolgozott ki” – fogalmazott Veronika Grimm, továbbá hozzátette, hogy a hatalmas terhek mérsékléséhez gyorsaságra volt szükség. A decemberi általányköltség átvállalásával a fogyasztók rövid távon megkönnyebbülnének,

azonban az energia megtakarításának ösztönzése érdekében az árféket csak a jövőre vezetik be.

A Tagesschau továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a gázhiány elkerülése érdekében szükséges a háztartások és az ipar húszszázalékos gázfelhasználásának csökkentése az előző évhez képest.

A végleges jelentés még várat magára

Michael Vassiliadis a tervezettel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az időközi jelentéssel teljesítették a szövetségi kormány megbízatását.

A jelentés szerint az intézkedéseknek gyors és enyhítő hatásúnak kell lenniük, hatékony védelmet kell nyújtaniuk a túlzott pénzügyi terhek ellen, ugyanakkor megtakarításokra kell ösztönözniük.

Ez azért volt fontos, mert figyelembe véve a gáztározók töltöttségét, a gázfogyasztás mértéke nem emelkedhet.

A fogyasztók és a vállalatok számára javasolt könnyítésekről most a szövetségi kormánynak kell döntenie – mondta Siegfried Russwurm, továbbá kijelentette, hogy „a politikusok feladata, hogy döntsenek, mi csak ajánlásokat tudtunk tenni”. A szövetségi kormány építkezhet ezekből a javaslatokból.

Németország recesszió felé sodródik, ezért helyes a kormány azon döntése, hogy a magas gázáraknak az iparra nehezedő terheit mérsékelje.

A német szövetségi kormány gyors végrehajtásra törekszik

A szövetségi kormány gyors vizsgálatot ígért a gázárfékkel foglalkozó szakértői bizottság javaslataival kapcsolatban, és sürgősen megvitatja azok végrehajtását, amit Steffen Hebestreit kormányszóvivő jelentett be.

„A szoros ütemterv ellenére a bizottság nagyon jó alapot dolgozott ki. A célunk egyértelmű, csökkenteni a magas gázárakat, ugyanakkor biztosítani a folyamatos gázellátást”

– tette hozzá a kormányszóvivő.

A ma előterjesztett javaslatok azonban nem jelentik a bizottság munkájának végét, a tagok csak egy „időközi jelentést” mutattak be.

A gázbizottság a három héten belül várható végleges jelentésében további javaslatokat kíván tenni

A szakértői bizottság tagjai szerint a fő cél a gázellátás bővítése és a gáz iránti kereslet csökkentése kell hogy legyen. A visszaélések kockázatát is minimalizálni kell, és a többi részlet is további pontosítása szorul.

A bizottsági tárgyalásokat október 17-re és 24-re tervezik, a munka végeredménye pedig a hónap végére várható – hangsúlyozta a Tagesschau.

Mindeközben a megélhetési költségek drasztikus emelkedése miatt ismét tüntettek az emberek Berlinben

A tiltakozáson csaknem tízezren vettek részt. Volt, aki azt mondta, hogy egy ideje már átjár Lengyelországba vásárolni, mert ott feleannyiba kerül minden, mint Németországban. A tüntetők szerint a kormány elhibázott döntései miatt kerülnek egyre nehezebb helyzetbe a háztartások és az önkormányzatok.

Klaus Müller, a Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetője csütörtökön figyelmeztetett: "A múlt héten túlságosan megnőtt a gázfogyasztás." Úgy tűnik, a szövetségi kormány gázmegtakarításra irányuló felhívásai még nem hatnak a  fogyasztókra. 

A felügyeleti hatóság adatai szerint a lakossági háztartások és a kisebb kereskedelmi fogyasztók gázfogyasztása a 39. naptári héten 618 gigawattóra volt, ami közel tíz százalékkal haladja meg a 2018-2021 közötti időszak átlagos fogyasztási szintjét. Az ipari  felhasználók fogyasztása a múlt héten 1370 Gigawattóra volt, ami csak bő két százalékkal marad el a korábbi évek szintjétől. A magánháztartások és a kisebb kereskedelmi fogyasztók a németországi gázfogyasztás mintegy 40 százalékáért felelősek. A fennmaradó 60 százalékot a nagy ipari ügyfelek teszik ki. Müller számításai szerint Németország aligha tudja elkerülni a téli gázvészhelyzetet az energiahordozó 20 százalékos megtakarítás nélkül.  A helyzet nagyon súlyossá válhat, ha nem csökkentjük jelentősen a gázfogyasztásunkat- közölte.

Azonban még akkor sem lehet felsóhajtani, ha sikerül túlélni a 2023-as telet. Várhatóan májusra drasztikusan visszaeseik a gáztározók feltöltöttsége, és azután már a korábbinál magasabb áron és bizonytalan szállítási feltételek mellett kell felkészülni a gáztározók újbóli feltöltésére.

 Egy sajtóértesülés szerint jövő májusra tízéves mélyponton lesz a német gáztárolók töltöttségi szintje.

"Jelenleg az energiaválság leküzdésén van a hangsúly a nagyon magas árak mellett - mondta Robert Habeck gazdasági miniszter. - Ezért van szükségünk rövid távon a szénerőművi áramtermelés nővelésére" - tette hozzá. 

De korunk legnagyobb szerkezeti válsága a globális felmelegedés – hangsúlyozta a gazdasági és klímaügyi miniszter. Ezért 2024 után fel kell gyorsítani a szén kivonását az energiarendszerből.

Van itt egy kis ellentmondás
 A szén kivonása – hangsúlyozta Habeck miniszter – csak akkor lehetséges, ha 2030-ig sok új gáztüzelésű erőmű épül. Holott kevesebb gáz érkezik az országba, és drágábban, mint valaha. "Jelenleg furcsán hangzik, hogy új gáztüzelésű erőműveket akarunk építeni, de biztonságos, szabályozható áramra van szükségünk a szélhiányos és kevés napsütéssel járó időszakokra".

A Bildben ezzel kapcsolatban egy igencsak érdekes kommentár jelent meg, Habeck politikája szegénységhez vezet!-címmel.

Minden működhet nap- és szélenergiával? Nem, persze, hogy nem! Új erőműveket építenek, és a szenet földgázzal helyettesítik. Az alapszolgáltatások csak így biztosíthatók. A földgáz szűkös és drága, és az is marad „nagyon sokáig”, ahogy azt maga Habeck is megjósolja. Túlárazott és az is marad. Habeck erre is rájött. Azt mondta: „Néhány ország, köztük a baráti országok is, néha csillagászati árat kérnek el.”

Ha ez a helyzet, hogyan tehetik Németország legfontosabb ipari helyszínét függővé az egyre drágább és egyre szűkösebb földgáztól? 

Ez azt jelenti, hogy a termelés külföldre költözik. Az alumínium- és acélgyárak már bezárnak.
Az időjárástól függően Németországban az elektromos energia akár 50 százalékát széntüzelésű erőművek állítják elő, ennek nagy részét lignit felhasználásával. Ez az utolsó olcsó és mindenekelőtt hazai fosszilis energiaforrás, amely függetlenít bennünket az importtól.

És csak emlékeztetőül: az elektromos autók és a hőszivattyúk miatt drasztikusan meg fog nőni az áramfogyasztás. Az előrejelzések szerint 2045-ben kétszer annyi áramra lesz szükség Németországban, mint ma. Honnan ?

Sok szó esik a „megújuló energiákról”. Időjárásfüggőek.  A klímaváltozás valós veszély. De az ország gazdasági válságba vezetése, az emberek szegénységbe sodorása és az áramszünet kockáztatása nem lehet Németország választása.